7óra7

Botrány a médiamogul esküvőjén
7óra7: (7/10)
Közösség: (0/10)

Botrány a médiamogul esküvőjén

Georges Feydeau: Rövid a póráz /Thália Színház

2016. 02. 01. | Hajnal Márton

A mobiltelefonok, Lady Gaga és a kávéautomata szinte teljesen észrevétlenül és hitelesen hozza közelebb hozzánk Feydeau több mint százéves szövegét.

Általában az emberek előbb szakítanak az exükkel és csak azután házasodnak össze az új párjukkal. Vannak, akiknél azonban ez a sorrend felborul. Georges Feydeau 1894-es komédiáját elsősorban Fel is út, le is út címen ismerheti a magyar közönség. A Thália új, Rövid a póráz-ra keresztelt feldolgozásában (fordítás: Hamvai Kornél) sok minden aktualizálódik: az énekesnőből popsztár lesz, a szalonból stúdió, és megjelennek a menedzserek, valamint a pszichológusok.

12_vag.JPGSchell Judit, Pindroch Csaba (fotó: Toldy Miklós)

Az új adaptációban a sztárvilág bolydul fel. Lucette (Schell Judit), a popsztár bejelentése ellenére sem lesz öngyilkos, mert jegyese, Fernand (Pindroch Csaba) mégis visszajön hozzá. Lucette azonban még nem tudja, hogy Fernand ezt csak azért teszi, hogy bevallja: aznap este lesz az esküvője a médiamogul (Molnár Piroska) partit partira halmozó lányával (Lovas Rozi). Ráadásul Lucette-nek nem Fernand az egyetlen problémás udvarlója. Hamarosan befut ugyanis Chenneviette (Szabó Győző), a halálosan szerelmes maffiafőnök, akire szó szerint igaz a mondás, hogy ágyúval lőne a verébre is, úgyhogy sejthető, hogy mi lesz, ha tudomást szerez a visszatért Fernandról. A kavarodások, az elhallgatások és a balszerencsés félreértések azonban csak fokozódnak, hogy végül az esküvőn egyesek meztelenül a szekrényben, mások aknavetővel a kezükben, megint mások pedig egy heringgel a szájukban találják magukat.

A Thália előadásának egyik bravúrja a finom leporolásban rejlik: a mobiltelefonok, Lady Gaga és a kávéautomata szinte teljesen észrevétlenül és hitelesen hozza közelebb hozzánk Feydeau több mint százéves szövegét. Cselényi Nóra jelmezeivel jó érzékkel találja el a kortárs művészvilág enyhén dekadens stílusát, talán egyedül Schell Judit átlátszó, abszurd ruhakölteményével lőtt túl a parodizáláson. Cziegler Balázs díszlete szintén érzékletesen teremti meg a sztárvilág atmoszféráját. Külön érdekes, ahogy az első felvonás díszletében összemosódnak az utcai homlokzatok és a stúdió váróterme, a másodikban pedig a különböző szereplők hálóterme lesz közös. Ez azonban előadás közben cseppet sem zavaró. Sőt, ötletes lehetőségeket kínál a rengeteg ajtó a szökésekre, elbújásokra és elrejtésekre. Kifejezetten jól működik például az a poén, amikor a szereplők a színpadon található színházba menekülnek be, hogy azután köztünk, a nézők között bukkanjanak fel, rövid, játékos interakcióba lépve a közönség egy-egy tagjával.

Pindroch Csaba, Szabó Győző (fotó: Dudás Ernő) / Dudás Ernő fotógalériája a képre kattintva tekinthető meg

A megszokott cselekménysémák (félrevezetések, lebukások, üldözések) egyébként is jó ütemben, frissen követik egymást, a poénok rendre betalálnak. Különösen a jellemkomikum működik, amiben komoly érdeme van a főszereplőknek. A legemlékezetesebb alakítást ezúttal Szabó Győző nyújtja. Maffiavezérének erőszakossága nevetségesen túlzó, nincs olyan probléma, amit ne a saját módszereivel, elsősorban gyilkossággal oldana meg. Ugyanakkor legalább ennyire szerelmes, és ez a kettős hatás nem kevés problémát okoz neki.

Pindroch Csaba megcsalásait elhallgató főszereplője ugyan nem vési magát a szívünkbe, de ballépései és ügyetlenkedései közben mégis tudunk neki szurkolni. Pindroch folyamatosan kapkod, sopánkodik, de az előadás végéig kitart a lendülete, és ha arról van szó, előadásbéli jegyeseivel szemben hitelesen fel tudja villantani a szívtiprót is. Schell Judit az öngyilkos hajlamú díva szerepében kevésbé brillírozhat, butuska karaktere mindössze hol felháborodik, hol megkönnyebbül, de ezt vitathatatlanul jól csinálja. Vida Péter és Molnár Piroska pedig szintén kihozzák a maximumot a szerencsétlen zeneszerző és a médiamogul anyuka szerepéből.

             Schell Judit, Fodor Annamária, Pindroch Csaba (fotó: Toldy Miklós) / Toldy Miklós fotógalériája a képre kattintva
                                                                                      tekinthető meg

A Rövid a póráz ugyan egy percre sem akar többnek tűnni egy egyestés vígjátéknál, nem gondolkodtat el és nem lépi túl a műfaji kereteit, de amit csinál, azt nagyon jól csinálja. Különösen a második, de az első felvonás is pörög, egymást követik a jól megcsinált, humoros helyzetek. Kelemen József tökéletesen eltalálta a ritmust. Talán a térdcsapkodós nevetésig fokozódás elmarad, cserébe azonban folyamatosan ott van az arcunkon a jókedvű mosoly.

Végül, a sokáig bonyolított és kacagtatóan túlgondolt érzelmek után szinte váratlanul jön a feloldás, a párok jobb híján jönnek össze, bár kapunk arra is utalást, hogy ez nem feltétlenül tartós, és ameddig legalább két ember van a világon, addig mindig lesznek botrányok és konfliktusok. A biztos megoldás receptje ebben a helyzetben a médiamogultól hangzik el: a férfiakat rövid pórázon kell tartani, a nők pedig füllentsék mindig azt, hogy az aktuális párjukkal a legjobb a szex.

(2016. január 27.)

Az előadás adatlapja itt érhető el.

A bejegyzés trackback címe:

http://7ora7.hu/api/trackback/id/tr978342026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.