7óra7

7 plusz 7

7 plusz 7

2016. március 7 - 13.

2016. 03. 03. | 7óra7

7 plusz 7 ajánlat hétfőtől hétfőig, a hét 7 napjára, budapesti és vidéki előadásokból. A 7 óra 7 heti ajánlója minden csütörtökön, este 7 óra 7 perckor.

Heti ajánlónkban szeretnénk teljesebb képet adni a hazai színházi életről, ezért a budapestiek mellé minden napra ajánlunk egy vidéki előadást is.

7plusz7_logo.PNG

Március 7. (hétfő)

Fényevők / Katona József Színház (19 óra)

Aki még nem látta az előadást, nagyon siessen, mert a március 7-i az utolsó alkalom, leveszik a repertoárról. Pedig megérdemli a figyelmet, ahogy ezt a szakmai díjak is mutatják. A 2014-es POSzT-on Ascher Tamás rendezése elnyerte a legjobb rendezés díját, Jordán Adélt pedig a legjobb női mellékszereplőként jutalmazták.

feny_kocsis_gergely_otvos_andras_dudas_erno.jpg           Fényevők (fotó: Dudás Ernő)

A cím egy Gorkij-darabot rejt, igaz, ha nem tudná az ember, hogy egy kevésbé ismert Gorkij-darabot néz, még azt hihetné, hogy egy még annyira sem ismert Csehov-művet lát. Mert csehovosan egymás mellett élő, a másikhoz kapcsolódni nem tudó családtagok, szerelmesek, párhuzamos monológok, önmagukba záródó életek tűnnek fel a színpadon. De Gorkij ez mégis, hiszen az elméleti kémikusok, festők és orvosok mellett nem csak az övéit egész életében hűségesen szolgáló dadus tűnik föl, de a felettük állókat, munkaadóikat meggyűlölő, alagsorban élő szolgálók, munkások világa is.

A minden részletében gondosan felépített előadásban nincsenek elvarratlan szálak, tisztázatlan viszonyulások. A legjobb értelemben vett hagyományos, realista színházat látunk, amin még nevetni is lehet, nem is keveset. Miközben ott van benne az a keserűség, hogyha az értelmiség elvan a saját szűkülő terében a saját problémáival, a másik oldalra mutogatva, de a saját felelősségét nem firtatva, akkor a „fényevők és az alagsoriak” világa végletesen és robbanásveszélyesen eltávolodik egymástól.

Március 8. (kedd)

Sybill / Budapesti Operettszínház (19 óra)

Jacobi Viktor ritkán játszott operettjét Szabó Máté állította színpadra, mégpedig úgy, hogy keretbe helyezte a történetet, mely szerint az idős Sybill tekint vissza mindarra, ami fiatalkorában történt vele és körülötte.

sib_1_k.JPGSybill (fotó: Toldy Miklós)

Ahogy Dicsuk Dániel kritikájában írta, „valódi romantikus drámát látunk zenei betétekkel és aláfestésekkel, jól eltalált arányokkal, melyben a dallamok mellett fajsúlyos szerep jut a történet egészének, sőt apróbb részleteinek is. (…) Fischl Mónika Sybllje az első pillanattól az utolsóig figyelemfelkeltő és -fenntartó, igazi primadonna; a másfél évvel ezelőtt bemutatott Cirkuszhercegnő Fedorája után ismét bizonyította, hogy kiválóan bánik a művészi múltú/jelenű, csábító típusú női szerepekkel. Petrovként Dolhai Attila ezúttal tudja, hogy – jó gárdatiszthez méltóan – sokszor háttérben kell maradnia, ám kevés lehetőségét maradéktalanul kihasználva jelenít meg előttünk egy fiatalos, a szerelem és a kötelesség (meg persze a karriervágy) között őrlődő férfit.” Rajtuk kívül többek között Frankó Tündét, Oszvald Marikát, Mészáros Árpád Zsoltot, Kocsis Dénest és Vadász Zsoltot is láthatja, aki jegyet vált a Sybillre.

Március 9. (szerda)

Mindent Éváról / Belvárosi Színház (19 óra)

A darab filmváltozata 1951-ben nyolc Oscar-jelölést és hat Oscar-díjat kapott. A szerző, Mary Orr maga is színésznő volt, így nem csoda, hogy arról a világról írt, amit a legjobban ismert: a színházról és a színésznők egymást villámgyorsan váltó generációiról. De, mint tudjuk, a korukkal, az önbizalmukkal és az életlehetőségeikkel nem csak a színésznőknek vannak problémái. A főszerepet játszó Hernádi Judit Margóként nem dívát játszik, hanem egy, a saját értékeiben és szerethetőségében elbizonytalanodott (színész)nőt. Éppen azért lesz meggyőző a visszatalálása saját magához, mert visszafogottan, öniróniával, a saját személyisége súlyával tölti ki a karaktert, amit ebben az esetben tényleg mintha csak rá írtak volna. A következő generációkat Kovács Patrícia és Rujder Vivien képviseli. Aki még csak jövőre végez a Színművészetin, de már most jelezzük, hogy érdemes odafigyelni rá.

mindent_evarol.jpg

Pelsőczy Réka rendezését pedig mindazoknak ajánljuk, akik szeretik a női szemszögű, egyszerre mosolygós és szomorkás, nem is túl fajsúlyos, de nem is súlytalan, könnyen fogyasztható formában tálalt történeteket.

A Pécsi Nemzeti Színházban ugyanezen a napon Szálinger Balázs Becsvölgye című darabját ajánljuk, amelyben egy pusztulásban lévő, mégis élettel teli zalai falu nem mindennapi történetét láthatják az érdeklődők, Anger Zsolt rendezésében. Az előadás este 7 órakor kezdődik.   

Március 10. (csütörtök)

A köpenicki kapitány / Ódry Színpad (15 óra)

Carl Zuckmayer darabját nálunk nem ismerik. Most Szilágyi Bálint, IV. éves bábrendező szakos hallgató magyarra fordította és színpadra állította. A megtörtént eseten alapuló dráma a közmondás ellentettjét bizonyítja: igenis előfordul, hogy – a külvilág szemében - a ruha teszi az embert. A Feczesin Kristóf játszotta főszereplő, egy szegény, börtönt is megjárt cipész ugyanis végső kétségbeesésében egy kapitányi egyenruhában megy rabolni. Az embernek nem, de az egyenruhának mindenki hisz. (Az más kérdés, hogy kétbalkezes rablóként nem ott rabol, ahol kellene.)

a_kopen_szkarossy_zsuzsa.JPGA köpenicki kapitány (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

Az apró jelenetekből építkező darab két szálon fut: egyrészt a kapitányi egyenruha, másrészt a cipész életét követi, amíg csak nem találkoznak. Az első világháborút közvetlenül megelőző években járunk, a korabeli német társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői tűnnek fel – akiket a Színművészeti különböző évfolyamaira járó és frissen végzett hallgatói személyesítenek meg. A korszakról és róluk is képet nyerhetünk az előadásból.

Aki Dunaújvárosban egy mozdulatművészettel finoman fűszerezett előadást szeretne látni kirúgott topmenedzserek különféle talpra állási kísérleteiről, annak jó szívvel ajánljuk Sebestyén Aba Top Dogs című rendezését a Bartók Kamaraszínházban. Az előadás este 7 órakor kezdődik.

Március 11. (péntek)

W.S.Othello / Stúdió K Színház (19 óra 30)

Örök rejtély: Othello azért öli meg Desdemonát a drámában, mert egy ostoba „fekete”? Vagy ez csak egy rákényszerített szerep? Mi ez a szerep? Mi az, hogy fekete? El lehet játszani azt önmagában, hogy valaki fekete? Megölhette volna Othello akkor is Desdemonát, ha nem az, aki? És mi köze mindennek hozzánk? Sok rendezés igyekszik megnyugtató válaszokat adni a fentiekre, ki több, ki kevesebb sikerrel. De arra csak a legjobb előadások képesek, hogy válaszok helyett magukat a kérdéseket állítsák középpontba, újszerűen és elgondolkodtatóan” – írta az előadásról szóló kritikájában Hajnal Márton. És hogy Zsótér Sándor rendezése a legjobbak közé tartozik, arra mindazok, akik szerkesztőségünkből látták az előadást, leteszik a nagyesküt, és megszavazzák neki a 10 pontot. Lehet velük vitatkozni vagy egyetérteni – most mindenesetre még kapható rá jegy, de tessék sietni!

othello_toildy_miklos.jpg           W.S.Othello (fotó: Toldy Miklós)

Ugyanezen a napon Kecskeméten Barta Dóra Carmen-koreográfiája nyújthat kitűnő élményt a kortárs tánc kedvelőinek, akik a mozdulatok minőségét és a gondolatokat, az érzelmeket és az érzékekre gyakorolt hatást egyaránt igénylik. Az előadás este 7 órától látható a kecskeméti Katona József Színházban.

Március 12. (szombat)

Doktor Proktor és a holdkaméleonok / Kolibri Színház (16 óra)

Jo Nesbo, a skandináv krimiirodalom egyik emblematikus szerzője, Harry Hole nyomozó megteremtője egy gyermekirodalmi sorozattal is gyarapítja olvasói többmilliós táborát. A Doktor Proktor-könyvek főszereplője egy habókos tudós, aki vicces találmányai és két kamasz barátja, Bülle és Lise segítségével old meg világrengető problémákat, legyenek azok egy kis helyi közösség, Norvégia, vagy tényleg az egész világ problémái. A Doktor Proktor pukipora sorozat harmadik kötetéből, a Szeleburdi világvégéből a Kolibri Színházban készült színdarab, Novák János rendezésében.

doktor_dudas_erno.jpg           Doktor Proktor és a holdkaméleonok (fotó: Dudás Ernő)

A történetben hagyományos meseelemek vegyülnek olyan, nagyon is mai témákkal, mint a kereskedelmi televíziózás agymosó hatása vagy a tömegek politikai célú manipulálása. A címszerepet Tóth József játssza, gyereklelkű, mindenre kíváncsi, folyton a saját ötletei lázában égő tudósnak. Az előadás meghatározó eleme a humor, ami annak ellenére nem válik egy pillanatra sem olcsóvá, hogy sok szó esik a könyvsorozat címét adó pukiporról is. A Kolibri Színházban már megszokhattuk, hogy a színpadtechnikai hiányosságokat egyszerű eszközökkel és sok-sok ötlettel pótolják. Így van ez most is. És persze nem hiányozhat a – Novák János és Bornai Szilveszter által jegyzett – zene sem.

Ismét Kecskemét, de ezúttal próza: a Katona József Színház Rusznyák Gábor rendezésében és Porogi Ádám címszereplésében állította színpadra Shakespeare Hamletjét. Az előadás este 7 órakor kezdődik.

Március 13. (vasárnap)

Suttogók / Az Andaxínház előadása a Hátsó Kapuban (19 óra)

És a hét lezárásaként költészet, József Attila, színészek - mégis máshogy, mint ahogy megszoktuk. Kányádi Sándor azt mondja, hogy a vers az, amit mondani kell. Jordán Tamás, a közösségi versmondás megszállottja a sok hangból épített verskatedrálisra esküszik, de a stand-up módszereit is kölcsönveszi, hogy a versek eljussanak az emberekhez. Az Andaxínház a suttogást választja, a hangzást, a zeneiséget.

suttogok.jpg            Suttogók

Szabó Zsuzsa így írt erről: „A Hátsó Kapuba belépve egy félsoros idézetet kapunk a jegyünk mellé, azzal az utasítással, hogy ezen gondolkozva hangolódjunk rá az előadásra. Pedig a Suttogókat hallgatni kell. Ha csak az elhangzott szövegek tartalmára koncentrálnánk, legyenek azok bármennyire is közismertek, nem kapnánk meg teljes egészében azt a verseket testi közelségbe hozó előadást, amit az Andaxínház hozott létre. Sem az egyszerű, üres színpad, sem a nagyon erős irodalmi szöveg, a József Attila-versek nem annyira szembetűnően meghatározó elemei az előadásnak, mint a folyamatosan, hangnemében, erősségében és szólamaiban hullámzó szöveghangzás, pontosabban a zeneiség. Vagyis inkább a többi elem nem képes annyira lekötni a figyelmet, mint amennyire Jászberényi Gábor, Hajduk Károly, Kroó Balázs hangja beleringat az összemosódó képekkel teli, akár egy-egy hangban, szótagban, ritmusban színre lépő hangzás-világba.

Menjenek és ringatózzanak!

Aki pedig Miskolcon él vagy ott jár ezen a hétvégén, érdemes ellátogatnia este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházba, ahol Arthur Miller Pillantás a hídról című darabját játsszák Lukáts Andor rendezésében.

A bejegyzés trackback címe:

http://7ora7.hu/api/trackback/id/tr688441238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.