7óra7

7 plusz 7

7 plusz 7

2016. március 14 – 20.

2016. 03. 10. | 7óra7

7 plusz 7 ajánlat hétfőtől hétfőig, a hét 7 napjára, budapesti és vidéki előadásokból. A 7 óra 7 heti ajánlója minden csütörtökön, este 7 óra 7 perckor.

Megújult heti ajánlónkban szeretnénk teljesebb képet adni a hazai színházi életről, ezért a vidékiek mellé minden napra ajánlunk egy budapesti előadást is.

7plusz7_logo.PNG

Március 14. (hétfő)

A dzsungel könyve / Weöres Sándor Színház, Szombathely (15 és 19 óra)

A dzsungel könyvét 20 éve, 1996-ban mutatták be először a Pesti Színházban, és abban az előadásban szerepelt Horgas Ádám is, a szombathelyi előadás rendezője. A Dés László-Geszti Péter-Békés Pál trió műve azóta a legtöbbet játszott magyar musical lett. Szombathelyen is már két éve megy teltházakkal.

a_dzsungel_meszaros_sandor_weores_sandor_szinhat.JPG                      A dzsungel könyve (fotó: Mészáros Sándor / Weöres Sándor Színház)

Horgas Péter fehér indás, többszintes díszlete látványos keretet ad az előadásnak. Nagy gondot fordítottak a koreográfiára, Bodor Johanna munkájáról így írt Büki László: „Ami legelőször feltűnik: vérprofi a tánckar, már-már elhisszük, hogy egy Broadway-darabot látunk. Nemcsak a hivatásos táncosok, de a színészek is tökéletesen "beleolvadnak" a koreográfiába, ami a darab végéig tele van lendületes és bravúros elemekkel. Érdemes az arcokra fókuszálni, ugyanis a magabiztosságot épp az adja, ha a táncos mimikával is rásegít a hatásra - márpedig ilyen bősz farkasfalkát ritkán látunk, mint A dzsungel könyvében. Ragyogó az az összhang, ahogy sodor a zene, s erre a hullámra ráül a tánc ritmusa, rituáléja - szinte hatványra emeli egy-egy jelent hatását.

Mauglit Balogh János, Akelát Mertz Tibor játssza, de látható a darabban Nagy Cili, Németh Judit, Szabó Tibor, Fekete Linda, Kelemen Zoltán és Endrődy Krisztián is.   

És ha már a mozgásnál tartunk, azok, akik nyitottak a kortárs táncra és az előadás közben személyes hangon megszólaló táncművészekre, ezen a napon a Mu Színházban különleges élményben lesz részük. Hód Adrienn legújabb koreográfiája, a Grace este 7 órától látható. 

Március 15. (kedd)

A kellékes / A Vígszínház előadása a győri Menház Színpadon (19 óra)

A nemzeti ünnepen a vidéki színházak túlnyomó többségében nem lesz előadás. A győriek azonban megnézhetik A kellékest, ami az általunk 10 pontra értékelt előadások szűk körű klubjába tartozik. Nyulassy Attila így írt róla: „Az alaphelyzet egy, a színpadon pakoló kellékesből indul ki, aki munkája legközepén – amikor a munkatársai már elmentek a színházból – észreveszi, hogy az üresnek hitt nézőtér soha nem látott teltházat produkál. Csak éppen előadás nincs, amit nézzenek. Így némi huzavona után az eleinte halálra rémült színpadi szertáros elmesélni az életét, amiből megszületik egy előadás – ez egy rendkívül játékos és lehetőségekkel teli alapozást eredményez, amihez az előadás során mindig vissza-visszatérünk. (…)

a_kellekes_vigszinhaz.jpgA kellékes (fotó: Vígszínház)

Kern András pillanatok alatt vált hangulatot, érzékenységének és figyelmének köszönhetően képes szellemesen reflektálni a nézői reakciókra és a környezetre, improvizál, rögtönzésnek hatóan valósítja meg Király Attila ötletes, és mindig újat hozó mozdulatait, és ami a legfontosabb: minden mondatának érzi a tényleges súlyát.” Az előadást Ilan Eldad rendezte.

Budapesten kicsit más a helyzet, a Vígszínházban például nem hogy van előadás, de egy kifejezetten erős társadalomkritikát megfogalmazó produkciót mutatnak be a nemzeti ünnepen. Bodó Viktor rendezése, A revizor este 7 órai kezdettel látható.

Március 16. (szerda)

Egyasszony / Az Orlai Produkció előadása Nagykanizsán, a Medgyasszay Házban (19 óra)

És ha már a 10 pontos előadásoknál tartunk, folytassuk egy másikkal. Péterfy-Novák Éva önéletrajzi regényét Paczolay Béla állította színpadra, és Tenki Réka alakításának köszönhetően születik meg az a csoda, amiről Hajnal Márton kollégánk írt kritikájában:

Őszintén meglepődnék, ha születne az idei évadban az Egyasszonynál erősebb egyszemélyes előadás Magyarországon. És ez korántsem a hányattatott sorsú magyar színházi élet lekezelése (mindig lesznek jó monodrámák és belőlük előadások), pusztán vannak élmények, amiket már lehetetlen fokozni. Közelíthetünk a tabudöntögető, fogyatékossággal kapcsolatos téma felől, megvizsgálhatjuk Tenki Réka elképesztő színészi teljesítményét vagy hatásvadász módon leírhatjuk, hogy a közönségből kinek hányszor lábadt könnybe a szeme – a lényegen nem változtat: az elmúlt időszak egyik legkiválóbb alkotásával van dolgunk.

takacs_ati_2_kis.JPGEgyasszony (fotó: Takács Attila)

Az előadás március 19-én 16 órakor Tatabányán, a MOST Fesztivál keretében is látható.

Ugyanezen a napon budapestiek figyelmébe ajánljuk az Orlai Produkció Aranytó című előadását, Gálffi László rendezésében, amelynek két főszerepét Vári Éva és Benedek Miklós alakítja. A produkció este 7 órától látható a Belvárosi Színházban. Aki pedig ezen a napon elmulasztja, március 19-én is megnézheti az előadást ugyanitt, hasonlóan este 7 órai kezdettel.

Március 17. (csütörtök)

Hamlet / Weöres Sándor Színház, Szombathely (17 óra)

Czukor Balázs Hamletje több szempontból is eltér a hagyományos Hamlet-interpretációktól – ha vannak még egyáltalán ilyenek. Először is nem egy fiatal, hanem egy középkor felé haladó Hamletet választott a címszerepre Bajomi Nagy György személyében. Aztán Hamlet atyja és Claudius ikertestvérek, ami érthetőbbé teszi Gertrud villámgyors férjváltását. Bizonyos szereplőket pedig egész egyszerűen kihúztak, így nincs Horatio, Fortinbras és hiányoznak a sírásók és a színészek is. Vannak viszont kiemelt kérdések, amelyek a rendezőt foglalkoztatták: „Milyen az, amikor az embernek meghal a szülője? Milyen az, amikor az embert elárulja a szülője? Kinek-kinek a családjában, az otthoni konyhájában hány szellem bukkanhat fel?” 

hamlet_jo.jpg                     Hamlet (fotó: Weöres Sándor Színház)

Stuber Andrea – aki minden értelemben szellemdús rendezésnek minősítette az előadást – részt vett egy közönségtalálkozón, amelyen az alkotók beszélgettek középiskolásokkal. Beszámolóját itt olvashatják.

Nem kevésbé komoly kérdéseket vet fel, ám sokkal kisebbek számára és ennek megfelelően játékosabb formában a Lázár Ervin remekéből készült Négyszögletű kerek erdő című előadás az R.S.9 Színházban. Veres Dóra rendezését, amely nem csak a képzeletet és a gondolatokat mozgatja meg, de alkalomadtán a bátrabb kisgyermekeket magukat is, délelőtt 10 órától nézhetik meg az érdeklődők.

Március 18. (péntek)

Mindent a kertbe! / Miskolci Nemzeti Színház (19 óra)

A szemünk előtt bontakozik ki egy kihűlőben lévő házasság és két szürke ember személyisége (természetesen ennek is a pénz az egyik legfőbb oka, mi más is lenne?), valamint a család barátja személyében a kontraszt is. Látjuk, amikor egy önmagát angol ladynek álcázó kerítőnő megkísérti a pénzhiánnyal és időfelesleggel küzdő, üvegházra, új kocsira és szebb ruhákra vágyó feleséget – majd látjuk, amikor fél évvel később fellebben a fátyol a titokról” – írta az előadásról Dicsuk Dániel.

mindent_eder_vera_1.jpgMindent a kertbe! (fotó: Éder Vera)

Zsótér Sándor egy interjúban így beszélt arról, hogyan állt össze a szereposztás: „Nagyon tudatosan választottam ki a színészeket, tudtam, hogy kikkel szeretnék együtt dolgozni. Rusznák Andrást tanítottam, Ullmann Mónikával pedig még a József Attila Színházban volt közös munkánk. Akkor olyan mértékű alázatot tanúsított velem szemben egy lehetetlenül kicsi szerepben, hogy úgy éreztem, tartozom neki azzal, hogy ha lehetőségem van ezt visszaadni, akkor megteszem. Azt hiszem, hogy ez a darab mind a kettőjüknek nagy kihívás. Mrs. Toothe szerepére pedig Voith Ágit kértem fel. Akkor még nem tudtam, hogy 1970-ben, amikor a Katona József Színházban mutatták be a darabot, pont az édesanyja, Mészáros Ági játszotta ezt a karaktert.

Arról pedig, hogy mi foglalkoztatta leginkább Edward Albee darabjában, így beszélt: „Egy hétköznapi házaspárt látunk, akik arra vágynak, hogy egy kicsit jobban éljenek. Ez a pici vágy vezeti sötét dolgokhoz az embert. Vágyódunk valami után, de vajon mihez kezdünk vele, ha megkapjuk? Hogyan tudjuk jól használni, vagy tudjuk-e egyáltalán? Mit csinálunk, ha előttünk van a vágyott pénz? Olyan ez, mint a mese, amikor kifogjuk az aranyhalat, és kívánhatunk hármat. De mi lenne, ha meg is kapnánk? Akkor lennénk igazán bajban…

Az improvizáció kedvelői számára evidensen kínálja magát Budapesten a Momentán Társulat RögvEst című produkciója, ahol az előadók, a társulat szlogenje szerint, maguk sem tudják, mit tesznek öt perc múlva. A produkció este 7 órától látható a társulat VI. kerület, Ó utca 4. szám alatti játszóhelyén.

Március 19. (szombat)

A sütemények királynője / Az Ódry Színpad előadása a debreceni DESZKA Fesztiválon (15 óra)

Pintér Béla mára már klasszikussá vált darabját Markó Róbert, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakos hallgatója állította színpadra.

suti_szkarossy.JPGA sütemények királynője (fotót: Szkárossy Zsuzsa)

Markó Róbert rendezése aprólékos gonddal, alapvetően realista eszközökkel építkezik: pontosan jelzi a családtagok helyzetét, a családon belüli viszonyrendszert, különösen attól a pillanattól kezdve, amikor az apa megjelenik. Mintha vasreszelék közé tett mágnesként rendezne át mindent, ettől kezdve a félelem és az évek alatt kialakult meghúzódási-menekülési stratégiák alakítják a többiek viselkedését. A nyomasztó, torokfullasztó légkör, a félelem átjön a nézőtérre”- írta róla Turbuly Lilla.

Erika szerepében az egyetemista Főglein Fruzsina, apaként pedig Bányai Kelemen Barna alakítására érdemes külön is figyelni.

A nyomasztó történet budapesti párjaként erre a napra a Forte Társulat A nagy füzet című előadását ajánljuk. Horváth Csaba rendezőként, Kristóf Ágota dermesztő erejű fejlődésregényéből és annak színpadi változatából kiindulva hozott létre egy hasonló kaliberű előadást. Este 7 órától látható a Szkénében.

Március 20. (vasárnap)

Torzonborz, a rabló / A Bóbita Bábszínház előadása az egri Harlekin Bábszínházban (11 óra)

Az előadást tavaly beválogatták a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlére, ott láttuk és ezt írtuk róla: „Az egyik főszereplő Vitéz László, de itt Paprika Jancsi a párja (német nyelvterületen Kasperl és Seppel néven ismerik őket), akik Otfried Preußler Hotzenplotz-trilógiájának első részéből kerültek a színpadra. Nádori Lídia remek fordításának köszönhetően Hotzenplotzból, a nem túl eszes, de nem is túl rosszindulatú rablóból Torzonborz lett. A meseregényt jellemző nyelvi humor a bábelőadásban is jól működik. Az adaptáció erényei közé tartozik a Grosschmid Erik által tervezett színpadkép a maga szemvidító színkavalkádjával, és azzal a megoldással, hogy a paravánrészen lévő csapóajtókon kilépve a színészek időről-időre zenés-énekes betétekkel (zeneszerző Babarci Bulcsú) tagolják az előadást. Nincs benne különösebb meglepetés, de színvonalas, jó értelemben vett hagyományos bábszínház.

bobita_torzonborz_a_rablo.jpg                           Torzonborz, a rabló (fotó: Bóbita Bábszínház)

Azok számára, akik kedvelik a bármiféle színpadi attrakció nélkül, sőt, éppen azok hiánya miatt meghökkentő erejű előadásokat, fokozottan (ha van ilyen) ajánljuk Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című rendezését. Az előadás este 7 órától látható a Maladype Színházban.

A bejegyzés trackback címe:

http://7ora7.hu/api/trackback/id/tr198459850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.