7óra7

Shakespeare slam
7óra7: (6/10)
Közösség: (0/10)

Shakespeare slam

Shakespeare-Závada Péter: Ahogy tetszik / Katona József Színház, Budapest

2016. 03. 29. | B. Kiss Csaba

A túl sok és egyenlőtlen színvonalú nyelvi lelemény egy idő után megfekszi az ember gyomrát, Hegymegi és Kovács D. mozgáselemei pedig nem mutatnak újat az eddig ismertekhez képest.

Shakespeare Ahogy tetszikje egy kicsit olyan, mint Robin Hood története egy Marivaux-komédiában elbeszélve: itt is elűzött emberek telepednek meg egy erdőben, csak épp Sherwood helyett Ardenben, és ahelyett, hogy a környező gazdagokat fosztogatnák, jobbára sanyarú, bár egészen elviselhető sorsukon merengenek, hogy aztán kikapcsolódásként pásztorlánykákkal hetyegjenek. A zsarnok öccse által elűzött idős hercegnek és lányának, a később szintén elüldözött Rosalindának a története kevés sötét tónust tartalmaz, és azok is jobbára feloldódnak a komédiát átjáró töretlen optimizmusban. Utóbbiról mindent elmond, hogy a történet végén a bátyja megölésére induló despota egy erdei remete hatására megtér, visszavonul a világtól, és minden hatalmát visszaruházza a trónfosztott hercegre.

1.JPGFotó: Dudás Ernő

Az igencsak átírt szövegkönyvet jegyző Závada Péter és a rendező, Kovács D. Dániel már dolgoztak együtt a Szputnyik Reflex című „hisztériumjátékában”, amely Závada saját drámájából készült. A súlyos témákat – besúgás, elmegyógyintézet – feldolgozó, komor előadás után erős váltás Shakespeare időnként pásztoridillbe csúszó komédiája. A Nádasdy Ádám fordította Shakespeare-szöveg alaptónusán egyébként nem is történik sok változtatás, inkább a nyelvezet fordul át nagyon maira, nagyon modernre és nagyon kúlra, továbbá az első felvonás kikerül az elejéről, jelenetei pedig visszaemlékezésként fűződnek be a későbbi jelenetek közé. A mai tízes-húszas generáció argójába átgyúrt szöveghez hozzáadódik a Kovács D.-től már megszokott, Hegymegi Máté által megkoreografált mozgásorgia – igaz, ez itt jóval visszafogottabb, mint kettejük korábbi munkáiban, például az említett Reflexben vagy az ugyancsak a Kamrában futó Cukor Kremlben.

11.JPGKeresztes Tamás, Borbély Alexandra (fotó: Dudás Ernő)

Az ily módon reneszánsz romkomból posztmodern burleszkké átvedlett előadásból árad a fiatalos lendület: az Y és a Z generáció által használt szleng, a konzumtársadalom népszerű fogyasztási cikkeinek nevei és olykor költészeti utalások (Juhász Ferenc pl.) keverednek tarka összevisszaságban – néha találóan, néha teljesen öncélúan. Závada le sem tagadhatná slammer múltját és jelenét: tulajdonképpen színpadra vitt, két órás slam poetryt láthatunk, ahol minden tizedik másodpercre jut valami nyelvi poén, valami, már a harminc x-esek számára is ismeretlen szó, de ezek ilyen nagy mennyiségben nem tudnak egyforma színvonalon pörögni, így egy idő után kissé fárasztóvá válnak.

Az Ahogy tetszik három szerelmespár története, témája ennek megfelelően a nagybetűs Szerelem, anélkül, hogy erről bármi jelentőset megtudnánk. A boldog egymásra találáshoz természetesen rögös út vezet, de az akadályokat leküzdve bekövetkezhet az egy pillanatig sem kétséges boldog vég. Sablonfigurákkal van dolgunk, amit az átírt szöveg és a rendezés még nyilvánvalóbbá tesz: Rosalinda és Célia kissé túlfejlett tinilányok, Orlando heves szenvedélytől fűtött szépfiú, a Bolond a jól ismert bohócfigura, a saját spleenjébe belesüppedt Jaques-ot pesszimista monológjaival együtt pedig egy pillanatra sem lehet komolyan venni.

Fotó: Dudás Ernő / Az előadásról készült fotóin a képre kattintva érhetők el!

A főszereplőknél jóval érdekesebb figurákat láthatunk a kisebb mellékszerepekben. Közülük is ki lehet emelni Dankó István pösze gengszterét, ami a szerep kurtasága ellenére is emlékezetes; illetve Kocsis Gergely Frigyes hercegét – Kocsis ebben a tőle nem megszokott negatív szerepben nagyon izgalmas zsarnoki figurát formál meg, kár, hogy kikopik a színről. Keresztes Tamás is jól végigbolondozza az előadást a maga meglehetősen érdekes ruhakollekciójában, élén az elöl magára kötött kapucnis pulóverrel. Keresztes felel egyébként az előadás találó zenei világáért – jobbára élőzenét kapunk, sőt, már a nézőtérre erre vonulunk be. Horváth Jenny díszlete a maga forgó üvegajtóival igen eredeti, a nézőtérrel szembeni üvegajtó mögötti tér pedig poénos némajátékokra ad alkalmat.

Bár az egész előadást átlengi a valami eredetire, maira, izgalmasra való törekvés, a szimpla szerelmi komédián nem igazán sikerül túljutnia. A túl sok és egyenlőtlen színvonalú nyelvi lelemény egy idő után megfekszi az ember gyomrát, Hegymegi és Kovács D. mozgáselemei pedig nem mutatnak újat az eddig ismertekhez képest. Az előadás több lehetőséget vet fel, mint amennyit meg tud valósítani, ezért bár nézhető és élvezhető komédiával van dolgunk, hiányérzettel távozunk. 

(2016. március 18.) 

Az Ahogy tetszik adatlapja itt található.

A bejegyzés trackback címe:

http://7ora7.hu/api/trackback/id/tr898529082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd az oldalt!

blog.hu