7óra7

Lecsúszottak bűnben és bűnhődésben
7óra7: (7/10)
Közösség: (0/10)

Lecsúszottak bűnben és bűnhődésben

Gerhart Hauptmann: Patkányok / Forte Társulat, Szkéné Színház

2016. 12. 05. | Marik Noémi

Az előadás most nemigen hozza azt a markáns formanyelvet és közeget, amivel Horváth Csaba oly átütőn képes hatni máskor.

Azzal, hogy Horváth Csaba Hauptmann ritkán játszott darabját, a Patkányokat vitte színre, ismét a lecsúszottak témájához nyúl A te országod után. És előveszi vele megint a bűn és bűnhődés kérdését is. Sőt még drámaelméleti kérdések is górcső alá kerülnek új rendezésében. Mert mindez benne van e százéves, sokszereplős darabban.

Két szálon fut a történet: egyik a jelmezkölcsönzővé lecsúszott színházigazgató és a színésznek készülő Erich Spitta között színházról folytatott diskurzus, másik Johnné nyomorúságos élete és gyermek utáni vágya. Művészetfilozófia és életvalóság azután többszörösen is összeér. Hauptmann vitázik a kisszerűség és a tragikum ábrázolhatóságáról, miközben az elmélet mellé felszolgálja a nyers kisszerűséget a maga tragédiáival. Tragikus hős lesz a szürke életből és kisszerű a nagy művészlétből.

patk_27_foto_meszaros_csaba.jpgSoós Attila és Krisztik Csaba (fotók: Mészáros Csaba)

E kettőnek egymásba játszatása volt a célja Horváth Csabának is. Újra leteszi a voksát a nyomorúságos sorsok színpadra emelésének fontossága mellett, ám nem tör pálcát a konzervatív nézeteket valló, eredendő hősökhöz ragaszkodó színházigazgató felett sem. Figyelemreméltó, hogy nem hajlandó kibillenteni a mérleg nyelvét. És ez teszi némiképp izgalmassá e rendezést. A nagyszerű Krisztik Csaba is kell hozzá, hogy ne csupán egy lecsúszottságában is pöffeszkedő, ellenszenves alak álljon előttünk meghaladott, régimódi művészetfelfogással, de a szenvedélyt és tüzet is meglássuk benne. E lánglelkű színházigazgató hitét, elhivatottságát és alázatát a színház iránt.

Ezzel együtt az előadás most nemigen hozza azt a markáns formanyelvet és közeget, amivel Horváth Csaba oly átütőn képes hatni máskor. A történet indukálta ruhabálák (a volt igazgató jelmezkölcsönzéssel foglalkozik) inkább csak atmoszférateremtő háttérül szolgálnak, s nem lesznek olyan szerves, meghatározó részei a játéknak, mint azt megszoktuk a fortés előadásoknál (mint például a PVC-csövek A te országodnál, a zöldségek A nagy füzetnél). Hiába jelenik meg olykor hangsúlyosan a reflektor mint fontos elidegenítő kellék, amely a legnagyobb emberi nyomorúságból is rögtön színházat csinál, s ily módon, legyen az bármilyen naturális is, rögtön művivé teszi azt, ez sem tud igazi szereplővé válni.

patk_74_foto_meszaros_csaba.jpgFehér László és Földeáki Nóra

Horváth Csaba koreográfusként pedig háttérbe vonul; most nemigen kívánja hozzátenni választott anyagához azt az egyedi tudást, ami itt nálunk összeforrt a nevével. Pedig mindig rettentő izgalmas, ahogy irodalmi anyag találkozik az ő kivételes színpadi nyelvével. Ezt most hiányolnunk kell. (E háttérbe húzódás azért is meglepő, mert akár ars poeticus darabnak is tekinthető a Patkányok.) Horváth az irdatlan mennyiségű szövegre és a szerteágazó szálú történetre fókuszál, amit nyugodt szívvel terhel rá színészeire. Teheti, mert társulatának tagjai mára már egytől egyig nem csupán nagyteherbírású és komplex tudású színészek, de magabiztos szerepformálókká is értek. Fizikai színház helyett tehát szövegszínházat kapunk. Előbbi nyomokban mutatkozik csak. Az erőteljes gesztusnyelv és mozgássorok helyét átveszi az énekbeszéd, amely kevésbé meggyőzően képes szerves részévé válni az előadásnak, mint Pintér Béláéknál.

A nyomorúságos, patkánylét felé közelítő emberi sorsok máskülönben szikáran, realistán jelennek meg egy erősen stilizált játéktérben, és olykor szinte zavarbaejtőn előbukkan egy-egy szintén erősen stilizált elidegenítő mozdulatsor, koreografált elem is, ám ezek jól megférnek egymás mellett. A történet, stílus kettősségét képviselik a szerepértelmezések is.

patk_26_foto_meszaros_csaba.jpgFöldeáki Nóra és Osváth Judit

Hauptmann alakjai plasztikusan jelennek meg. Földeáki Nóra Johnnéja, aki szinte mindvégig uralja a teret, egyszerre rettent el és kelt együttérzést.  Az áhított boldogság pedig egyre messzebbre kerüli. Fehér László a hús-vér egyszerű, józan munkásembert hozza elénk kiemelkedő életszerűséggel. Jó ötletnek bizonyul, hogy az igazgatónak mind színésznő szeretőjét, mind beteges feleségét egyazon színész, Kurta Niké játssza. Nagy Norbert teológusjelöltje (Erich Spitta) sziklaszilárd magabiztossággal járja a maga útját. Nyugodtságában is vibrálón élénk tekintetű. Kádas József figurateremtése udvari színészének hajrázásával, Andrássy Máté konok lelkésze, Pallag Márton bitang öccse, Osváth Judit e.h. öntudatra ébredő, sokbeszédű megejtett cselédlánya, Blaskó Borbála koravén Selmája mind remek alakítás.

Horváth Csaba fizikai színházát mégis két alakítás idéz(het)i csak be igazán: Bajor Lili e.h. és Soós Attiláé. Bajor Lili Walburgájának bárgyúsága mögött bölcsesség sejlik, gyámoltalansága mögött önállóság, rajongása mély elköteleződés. Lényének kettősségét jól érzékelteti, hogy fegyelmezett, hovatovább feszengő jelenlétéből időnként váratlanul elő-előtör egy-egy balettmozdulatsor, amely egyszerre paródiája neveltetésének s lázadás ellene. Soós Attila Sidonia Knobbéja, aki lecsúszottságában már tudatosan is megmártózik a nyomor bugyraiban, pikánsan unikális színt hoz nagyjelenetével. A kiszolgáltatottságában is önérzetes asszonyt, immoralitásában is morális anyát Soós olyan testbeszéddel és gesztusrendszerrel ruházza fel, amely többet elárul a lecsúszottságról, mint bármiféle szó. Sidoniája rezignáltságában is vibráló, cseklik-nyaklik, miközben nagyon is őrzi tartását. Alakítása páratlan.

patk_24_foto_meszaros_csaba.jpgFöldeáki Nóra és Fehér László

Benedek Mari most is rendre hetvenes évekbeli ruhákba bújtatja a színen lévőket. Parti Nagy Lajos újrafordítása most csak ott játékos, burjánzó, ahol azt a textúra megtűri, egyébként a drámát szolgálja.  Minőségi játék ez a javából, a legjavából, amely visz magával, végig a három és fél órán. (Persze érdemes nem kimerülten érkezni az előadásra, mert az a nézőt is igen próbára teszi.)

E fortés előadásból azonban – sajnálatos módon – épp a fortés stílusvédjegyek hiányoznak. Marad a maximalizmus, az igényesség. Így, bár most is kvalitásos, „munkás” előadás születik, mégsem tud olyan átütővé, színpadot felhasítóvá és emlékezetessé válni, mint fortés elődei.

(2016. október 25.)

A Patkányok adatlapja itt található.

A bejegyzés trackback címe:

http://7ora7.hu/api/trackback/id/tr4812025319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd az oldalt!

blog.hu