Premierajánlónkban nemcsak mi beszélünk a bemutatókról, de alkotókat is megszólaltatunk.

Nőkből is megárt... / Bethlen Téri Színház, Manna Produkció / február 3. 19 óra

A Találkozások programot azzal a céllal hozta létre a Bethlen Téri Színház és a Manna, hogy különböző színházi nemzedékek dolgozhassanak együtt. A sorozatban pályakezdő rendezők készítenek egy-egy kétszereplős előadást, ahol a színészek között legalább két generációnyi az életkori különbség, s a fiatal rendezőt egy idősebb mentorálja. A Nőkből is megárt... már a harmadik ilyen produkció. Cseh Judit rendezte, akinek Mészáros Márta a mentora. A két főszereplő Tordai Teri és Horváth Lili. A darab Pataki Éva regénye alapján készült. Cseh Juditot a gondolat születéséről kérdeztük. – Az ötlet alapvetően Tordai Teriéké volt. Nagyon örültem, hogy engem talált meg ez a feladat, hogy én rendezhetem őket. Az alaptörténet egy anya-lánya viszony, fontos, hogy egy női szem figyelje, segítse a cselekmény előremenetelét. Persze szerintem a férfiaknak is érdekes lehet figyelni, ahogy változik egy szülő-gyerek kapcsolat.

Horváth Lili és Tordai Teri a Nőkből is megárt... próbáján (fotó: Böde Richárd)

Megnevezhető, milyen pluszt ad hozzá az előadáshoz az, hogy a két színésznő között szoros a rokoni kötelék? – kérdeztük a rendezőt. – Nagyon izgalmas látni, ahogy ez a két színész próbál, ahogy egyszer csak még erősebb jelentést kap egy veszekedés, öröm, ölelés, hiszen ők az életben is anya és lánya – mondta Cseh Judit. – Furcsa volt, amikor Lili azt mondta a partnernőjének, hogy „de mama, itt muszáj lehajolnom, mert az kérte a Juci”. Szeretem ezt a helyzetet, hogy ez nem az ő történetük, de egy picit mégis, és szerintem a néző is szeretni fogja. 

A Nőkből is megárt... a bemutató után február 4-én, 13-án és 20-án szerepel a Bethlen Téri Színház műsorán.

Elza, vagy a világvége / Miskolci Nemzeti Színház, Játékszín / február 3. 19 óra

Hogy a független színházi szféra innovációt hoz az intézményes színházba, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a formátumos független színházi alkotókat előbb-utóbb meghívják a szakmailag legambiciózusabb kőszínházakba. Most egy ilyen pillanatnak leszünk tanúi: a k2 Színházat alapító szerző-rendezők, Benkó Bence és Fábián Péter a Miskolci Nemzeti Színházban dolgoznak. A 16 éven felüli közönségnek szánt Elza, vagy a világvége című készülő produkció a Hadművelet két részben műfaji megjelölést kapta, s Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényen alapul, vagy legalábbis abból indul ki.

Az Elza, vagy a világvége Elzáját Prohászka Fanni játssza, a szülei szerepében Harsányi Attilát és Szirbik Bernadettet láthatjuk. A produkció februárban 4-én, 7-én és 21-én tekinthető meg.

Utazás az éjszakába / Pesti Magyar Színház / február 3. 19 óra

Eugene O’Neill elnyűhetetlen családi drámája ezúttal a Hevesi Sándor téren kerül közönség elé Málnay Levente rendezésében. A női főszerepet vendégként Bánsági Ildikó játssza, férjét Szélyes Imre, gyermekeit Horváth Illés, Gémes Antos és Gáspár Kata. Bánsági Ildikót kérdeztük, hogy van. – Most tele van a fejem ennek nőnek az életével. Az igazságaival, a hazugságaival, az öncsalásával és a boldogtalanságával. Látom, ahogyan kiszolgáltatottá válik a férjével, a családjával szemben, sokszor fel tudom menteni a felelőssége alól, mert pokoli lehet annak, akinek semmilyen módon nem segítenek, amikor látja, tudja mindenki, hogy segítségre szorul.

Utazás az éjszakába (fotó: Zsigmond László)

Mindenki arról kérdez, hogy milyen érzés együtt próbálni a lányommal, Gáspár Katával, holott a fiúkkal sokkal, de sokkal több dolgom van, mint vele. Nagyon lehet velük dolgozni. Érzékenyek, figyelnek. Összetett és aprólékos munkában vagyok, amiben megnyugtató, hogy Kata mellettem van. Egy színésznőt látok, aki dolgozik, gondolkodik, aki történetesen a lányom, és szerintem sokkal tudatosabb, mint én. Ha nincs dolga, ül a próbán, néz, és – mit mondjak – van mit megbeszélnünk esténként.

Az Utazás az éjszakába a bemutató után február 4-én és 15-én szerepel műsoron.

József és testvérei / Örkény Színház / február 4. 18 óra

Eleve felvillanyozó a gondolat, hogy Thomas Mann legterjedelmesebb művéből készül színpadi változat az Örkényben, Gáspár Ildikó átiratában, Gáspár Ildikó és Ascher Tamás rendezésében. Ascher Tamáshoz fordultunk lelkes érdeklődésünkkel. – A József és testvérei ótestamentumi alakjában is elbűvölő történet, a Thomas Mann-regény grandiózus mesefolyama bölcsességével, iróniájával vonzó alapanyag – mondta a rendező. – Ugyanakkor bármennyire lenyeshető számtalan kanyargó elágazása, melléktörténeteinek sora, mégis a lehetetlennel határos egyetlen estébe szorítani. De számtalan példa van efféle különleges produkcióra: Peter Brook három estés Mahábharátája (amelyet néha egyetlen, reggelbe nyúló estén is előadtak), Peter Stein 18 órás Faustja, a Katona kétszer három órás Goethe-produkciója a közelmúltban, Zsámbéki Gábor két estés IV. Henrikje a régi Nemzetiben csak a legközismertebb példák. (A német közönség különösen kedveli az ilyesmit: a híres 11 órás Ibsen-produkció, vagy Luk Perceval több fontos, hosszú előadása is komoly feladatot ad a nézőnek: követni és élvezni a nagy formát és elmerülni a részletekben.)

A József és testvérei próbája (fotó: Örkény Színház / Horváth Judit)

A József-történet minden ízében időszerű és örök egyszerre, Mann épp ezt a kétarcúságot hangsúlyozza minduntalan – folytatta Ascher Tamás. – A központi hős a kiválasztott, aki a többiek fölé emeli magát, elnyeri a büntetést, de megjárva a bűntudat és kétségbeesés mélyeit, megmenekül és felemelkedik. A történet az emberiség nagy mítoszainak rokona, a regény gazdag tárháza a megrendítő és groteszk elemeknek.

Ascher Tamás a József és testvérei olvasópróbáján (fotó: Horváth Judit)

Előadásunkban Józsefet végig szemmel tartja és pedagógiailag kommentálja apja, Jákob fiatalkori alakja, és fiatalon meghalt anyja, akik mintha József gondolataiból szólalnának meg – miközben a még élő, idős Jákob is feltűnik néha, emlékezvén a József születését megelőző időkre. Mindez alkalmat ad a sorsok párhuzamosságairól, a családi örökség nemzedékek hosszú során végigvonuló meghatározó erejéről elmélkedni, képeket felvillantani. Nagyon erős témája a műnek a sérelem, ami éppen olyan gyógyíthatatlanul munkál a sértettben, mint a sérelmet okozókban – a történet mégis a megbocsájtás, a szeretet hatalmának minden negédességet nélkülöző bemutatásával zárul, gondosan egyensúlyozva a megrendítőt az ironikussal.

A közös rendezés metódusáról kérdeztük még Ascher Tamást. – Hogyan dolgozik két színházi rendező együtt? A számtalan példa közül Karge és Langhoff avagy Benkó Bence és Fábián Péter kínálkozik. Gáspár Ildikó nem pusztán dramaturg – a hatalmas regény színpadra állítása rengeteg döntést kívánt, ezek jelentős része az övé –, de rendező is. A József és testvérei rendezése közben minden döntés és instrukció közös megegyezés vagy (gyakran) azonos hullámhossz eredménye.