7óra7

Nézőújítás? Vagy mi legyen?
7óra7: (2/10)
Közösség: (4/10)

Nézőújítás? Vagy mi legyen?

2010. 10. 03. | 7óra7

Ám sajnos nemcsak a mű aktualitása a kínos, de az interpretáció is. Az egész előadás olyan, mintha kommersz kabaréjeleneteket látnánk zenei betétekkel összekötve. Annak ellenére, hogy a szövegben és az egyéb kísérő feliratokban sokszor felsejlenek mai politikusaink aranyköpései (Aki magyar, velünk virraszt!, lárikum-fárikum, Legyen úgy, mint mégrégebben!, böszmeség stb.), illetve más poénvadász fordulatok, a színészi játék összességében nem őszintén szívből humoros, inkább manírokkal teli. A Hirtling István játszotta főorvos, Dr. Langyos figurája egy csetlő-botló, felesége és mindenki más által terelgetett, de mégis szerethető karakter lehetne, de ehelyett, egy helyenként kifejezetten ripacskodó Latabár-epigont látunk. Emellett ott áll még az alispán alakja, aki ugyan valóban a maradiak makacsságát és földhözragadtságát hivatott szimbolizálni, Eperjes Károly előadásában mégis egy túlontúl buta és faragatlan szereplővé halványul. Talán még a főorvosné (Györgyi Anna), illetve a bocskoros nemesek egy-egy villanásán lehet időnként őszintén derülni, de ez is csak alkalomszerű. Kiemelendő azonban az előadást kísérő zenészek: Csák Péter, Rossa Levente, Toldi József, Váradi Gyula, és Seres Vilmos teljesítménye, akik jól tartják a lépést a történések kusza forgatagával, és színvonalas alapot adnak a dalbetéteknek. Csöppnyi pozitívum, hogy a fiatalabb közönség sok magyar nótát megismerhet (ha nincs is mindig minden hang a helyén) az előadás során, hisz ezek sok helyen tarkítják a szöveget, kiemelvén a pillanatnyi érzelmeket. Balla Ildikó díszletének legnagyobb (és egyetlen viszonylag eredeti) ötlete a csiga, ami időnként végigszáguld a színpadon előre, vagy hátra, utalván ezzel az oly sokszor hangoztatott magyar haladás kérdésességére.
Szóval, az a helyzet, hogy az előadás mutat ugyan egy tükröt, de ez a tükör nem az, amit ők mutatni akartak, hanem bizony a megvalósításból adódik. Benne van a rendező, Szinetár Miklós, meg a színészek, akik úgy gondolják, hogy egy ilyen előadással meg lehet venni a nézőt, meg persze a maga néző, aki ezt megveszi, és nagyokat hahotázik a semmin. Most ez van. De nem kötelező így is maradnia! Persze ehhez gondolkodni és gondolkodtatni egyaránt kellene. ► (ég)

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr468003665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása