7óra7

Blackberry-képek
7óra7: (4/10)
Közösség: (0/10)

Blackberry-képek

2010. 10. 10. | 7óra7

Nem az információtúltengés, az létezik. Ellenben az előadással, amit pusztán addig érdemes komolyan venni, amíg rájövünk, hogy miért nem érdemes komolyan venni – ez nagyjából akkor következik be, amikor már a második üzenetben is értetlen olvasói tekintettel böngésszük – a színpadon elhangzó dal szövegét. De ne rohanjunk előre.

Szálinger Balázs története egy adathalom tetején csücsülő, a mobilokba és számítógépekbe teljesen belezombult férfiről szól, aki a feleségét csak egy monitor mögül, egyenletekbe kódolva látja. Egy szép napon azonban úgy dönt, hogy nyit a világ felé, és felhasználva a számokat és enigmákat, elkezd nyomozni párja után. A konfliktus adódik is, hiszen a nő minden héten ugyanott találkozik ugyanazzal az emberrel, és kikapcsolja a telefonját. A történetben megjelenik a komplexust okozó, önző, feltétlen szeretetet elváró anya is, valamint a jó, a rossz és a hálózatok istene.

Csodálatos mobilvilág - Frankó Tünde, Derecskei Zsolt

Szálinger szövegkönyve nem ítélkezik, sőt, egy izgalmasan ellentmondásos helyzetet teremt azáltal, hogy a történetben a férfit az anyja üldözi a mobilvilágba, akinek emiatt hever romokban a magánélete. Szikora János rendezése azonban nem ennek a helyzetnek az ismertetésével, a mobilvilágot irányító okok bemutatásával, aktuális kérdések felvetésével, hanem egy látványos, a mindennapokból ismert elemeket felvonultató, semmitmondóan lírai képek felfestésével van elfoglalva. A Tresz Zsuzsanna által tervezett díszletek és jelmezek önmagukban hiánytalanul töltik be ezt a feladatot, de nem jelentenek semmit.

Csodálatos mobilvilág - Derecskei Zsolt

Pedig szükség lenne rá, hiszen a vegyes korosztályú közönség idősebb tagjai már nem értik, hogy mit jelenthet a kivetített mátrixos kódömleny és a digitális világtól való függés, a fiatalok pedig már fejből fújják ezeket a mai formákat. Kontextus nélkül pedig nem lehet olvasni ezt a vizuális világot, ebben a generációs szakadékban pedig nehéz dolguk van a színészeknek, amikor meg kell határozniuk szerepeiket. Derecskei Zsolt egy szorongó, zárkózott, már pislogni is elfelejtő férfit alakít, érthető, kellemes hangzású dalokkal, és bár a többi szereplőhöz semmilyen viszonya nincsen, ez csak akkor jelent problémát, amikor Ambrus Ákos keményen artikulált baritonja berobban a színpadra, mint a férfi lelke. Az operaénekes hangjával kétségtelenül feszültséget teremt a színpadon, ám szándékok hiányában a szerepformálással adós marad. A férfi és lelke viszonyát a tükörjáték hűen tükrözi: ők azonosak és pont. Frankó Tünde, eleget téve a szövegben elhangzó instrukcióknak, egy depressziós, zárkózott, elfojtott feleséget formáz meg. Énekhangja az érzelmi kitörésekkel szabadul fel teljesen, és betölti a teret. Bánsági Ildikó és Nemes Wanda rossz-jó párosa igyekszik játékosan kezelni az ellentétekből fakadó lehetőségeket, de ugyanabba a kínos helyzetbe kerülnek, mint Tóth János angyala: senki nem nevet. Tóth hiába ütemezi precízen és pontosan a Hermésznek öltöztetett hálózatok istenének – ez a párhuzam egyébként még szellemes is lenne – poénjait, ha azok kontextus hiányában nem sülnek el. Fülöp Zsuzsanna anyája annyiban tűnik ki a többi szereplő közül, hogy ő az egyetlen, aki képes megindokolni az üzenetekben kapott librettók használatát, hiszen olyan éteri magasságokat jár be éneklés közben, hogy abból sokszor egy mukkot nem lehet érteni.

Csodálatos mobilvilág - Nemes Wanda, Derecskei Zsolt, Fülöp Zsuzsanna

Márta István zenéi kellemesek, dinamikusak, aláfestőek és kifejezőek egyszerre, ringatóak és feszültek, mindvégig ráfekszenek Szálinger drámai fordulataira. Mártának ezenkívül van még egy fontos szerepe: ő ismerteti a mobilok működését, ami alatt megtudjuk, hogy bizony nem mindenkinek jutott telefon, merthogy csak 50 darab van. Aki ügyes volt, annak teljes értékű élményben lesz része, aki nem, annak nem – történik mindez úgy, hogy az aulában semmi nem hirdeti, hogy ilyen telefonhoz hozzá lehet jutni, aki észreveszi, az észreveszi. Ez nem fair, még akkor sem, ha a telefonoknak valójában semmi szerepük nincs, azon túl, hogy az unatkozó, leleményes fiatalok felfedezik a megmaradt fényképező funkciót, és elütve az időt kicserélik a hátteret. Ezek a képek hűen tükrözik az előadás valódi tartalmát, hűbben, mint a végén felbukkanó festmény, aminek már tényleg semmi, de semmi köze nincs a színpadon látottakhoz – még formailag se.

Csodálatos mobilvilág - Nemes Wanda, Bánsági Ildikó

Komolyan vétel után nyugodtan szögezzük le: ez egy oltári nagy blöff – ami azért nagy baj, mert a mobilok által bevonzott fiatalok csalódottan távoznak a színházból, és lehet, hogy örökre. Győzött a technika.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr478004695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.