7óra7

Hajóra fel!
7óra7: (9/10)
Közösség: (10/10)

Hajóra fel!

2010. 10. 17. | 7óra7

Lebegő égi misztikum és az anyagias földi pokol fonódik össze Füst Milán nagyhírű tudatfolyam-regényében. Izgalmas és egyben buktatókkal teli alapot ad ez egy drámai adaptációnak. A veszély elillant, a siker berobbant a Magyar Színház premierjén. Bár az interpretáció minden elemében hagyományos (kőszínház, díszlet, jelmez), mégis működik, a néző részesévé tud válni, gondolkodásra késztet. Bátonyi György díszlete sejtelmesen idézi a XX. század eleji polgári, dekadens miliőt a rendetlen szobával, homályos tükrökkel. A hajó, a hányatott emberi élet archetípusa a mű egyik legmarkánsabb szimbóluma a színpadon is jelen van. A lakást egy hajó darabjai, fedélzete keretezi, ám ezek a részletek kopottak, töredezettek, romosak. Ez a tengerjáró már nem szeli a habokat, zátonyra futott. A hajó kapitánya minden értelemben Störr kapitány, hisz szakmája szerint is hajós, és a darab is az ő életét mutatja szinte kizárólag az ő szemszögéből. Horváth Lajos Ottó eleven alakításában jól láthatóvá válik a kapitány ambivalens személyisége. Meggyötört ember, akit élményei, csalódásai megkeményítettek és látszólag nem szorul senki segítségére, durva, önfejű és elutasító. Ám minden csalódás ellenére mindennél jobban vágyik arra, hogy szeressék, szerethessen és legyen kire támaszkodnia.

A szerelem azonban későn érkezik, egy jóval fiatalabb asszony, Lizzy személyében. A kapitány egyszerűen nem képes elhinni, hogy megtörtént vele, amire vágyott, folyamatos féltékenységi rohamokban tör ki, uralkodni akar feleségén, vélt szerencsétlenségére más nők karjaiban keresi a vigaszt. Mindennek ellenére végzetesen szerelmes Lizzybe, (néha talán érzi, hogy az asszony is belé), nem akarja elhagyni. Balsai Mónika játéka szuggesztív, jól láthatjuk minden mozdulatában, szavában, hogyan válik az életvidám, kacér fiatalasszonyból megtört nő, aki meg nem értettségében pótcselekvésekbe, cigarettába, alkoholba fojtja bánatát. Eleinte imponál neki férje féltékenysége, játszik, flörtöl Dedinnel (Pavelits Béla), de csak azért, hogy a kapitányt még nagyobb lángra lobbantsa. Fontos mozzanat, hogy bár Dedinben megvan az a könnyedség és elegancia, a művészet iránti fogékonyság, ami Störrben nincs, aki nagyon hiányzik Lizzynek, mégis: esze ágában sincs (még ha a néző az előadás elején hajlamos lenne ezt elhinni) férjét megcsalni. Az előadás jól láttatja a kontrasztot Störr szemszöge és a valóság közt, hisz míg végig azt szajkózza, hogy a nő fűvel-fával csalja, épp ő az, aki ezt teszi. Ezalatt Lizzyt láthatjuk a színpad félreeső szegletében, aki éjszakákon, napokon át csak otthon olvas, tanul és várja haza az urát.

Feleségem története - Losonczi Kata, Horváth Lajos Ottó

A két főszereplőn túl a többi karakter is igényesen megformált, kihagyhatatlan részei az előadásnak. Losonczy Kata Miss Bortonjában kidomborodik a nő titokzatos, lebegő alakja, mind a szerelmes kislány, mind a későbbi várandós úriasszony szerepében. Bede Fazekas Szabolcs alakításában Kodor nem csupán egy cinikus, érzéketlen maffiózó, de (a kapitányhoz hasonlóan) elveszett ember, aki, bár nem ezt mondja, mindennél jobban vágyik Lotty szerelmére, összeomlik, mikor kiderül, őt is megcsalják. Az egyetlen kissé felesleges rendezői mozzanat, hogy Bede Fazekas sokszor a kapitány monológjai alatt, mint valami szemlélő-hallgató, ül a színpad sarkában. Ez esetleges és nincs igazán rá szükség, hisz nem vele beszél, a közönségnek szól ki, amihez nincs szükség illusztrációra. Ettől eltekintve az előadás részleteiben is igazán igényes. A színészek artikulációja egytől-egyig tökéletesen formált, de mégsem mesterkélt. Kárpáti Enikő jelmezei minden részletükben harmonizálnak, visszafogottak, elegánsak és a színészek nagy odafigyeléssel is hordják ezeket, ami az interpretáció egészét elegánssá teszi.

Feleségem története - Soltész Bözse, Horváth Lajos Ottó, Bede-Fazekas Szabolcs

Végül ki kell emelnem, hogy az előadás során jól ötvöződik komikum, tragikum, és időről időre megcsillan a mű filozófiai síkja, nagy kérdéseivel az emberi élet értelméről, az emberi sors kilátástalanságáról és a bizonytalanság el nem fogadásának veszélyeiről (az adaptációt a rendező és Faragó Zsuzsa készítette). Felszabadultan nevethetünk a kétszerelmes incselkedésén, majd együtt zuhanunk a mélybe a könnyekkel küszködő Störr-rel, aki, bár kimondani képtelen, rádöbben, hogy a nő szerelme valódi volt, és neki is mindene ez az érzés volt. A hajó azonban már rég elment.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr938002851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.