7óra7

Nevetve végezz magaddal
7óra7: (7/10)
Közösség: (6/10)

Nevetve végezz magaddal

2010. 11. 17. | 7óra7

Pontosan ilyen darab A szív bűnei is. Egyszerű, zsigeri, és ilyeténképpen pofátlanul szórakoztató is. Igazi jutalomjáték.

Adott három nővér: Lenny, Meg és Babe. Bár már rég különváltak útjaik, mégis újra találkoznak _a_ nagypapa házában, felidézik a régi emlékeket és saját, teljesen kifordított világukat rászabadítják egymásra. Lenny egy csipetnyit kényszeres; rendmániás, saját nagyanyja szerepébe kövült asszony, aki végtelen zárkózottsága és mániákusan rendezett élete miatt képtelen szót érteni úgy _en bloc_ az emberekkel, de természetesen elsősorban a férfiakkal. Meg az igazi nagyvilági nő, aki énekesnek készült, de kezdeti fellángolása inkább az égetett szeszek, a nyugtatók és a – mondjuk – léha életvezetés felé sodorta őt, mintsem a várt sikerek felé, emellett a végsőkig gátlástalan és temperamentumos, szabadszájú és felelőtlen.

Babe gyomron lőtte férjét, „mert nem tetszett a pofája”.

A szív bűnei - Pokorny Lia, Pálfi Katalin, Földes Eszter

A hármójukat körülvevő néhány karakter, Chick, a hisztériás divatmajom, Doc, a sánta és félénk cowboy, illetve Barnette, a sármos ügyvéd mind hasonlóan karakteres és egyúttal roppantul ferde figurája egy végletesen sarkított és valótlan világnak, amelyben négy egymás után elkövetett teljesen sikertelen öngyilkossági kísérlet, egy rég várt és sokra tartott születésnap tönkretétele, vagy nagyapa kómája nem több egy viccnél. Ami jelen esetben teljesen rendjén van.

Már csak azért is, mert néhány komolyabbnak szánt dialógus, vagy a színpad fölé tornyosuló négy emelet magas felakasztott játék baba (és macska) szimbolikusnak szánt (és nem mellesleg közel felesleges) jelenlétét leszámítva egy fesztelen és maximálisan komolytalan darabról van szó, aminek az ereje pontosan abban a lazaságban rejlik, ami A szív bűnei „nem egy tragédia két részben” teljes egészén átível.

A szív bűnei - Száraz Dénes

Úgyszintén jellemzi a darabot a színészi játék pillanatra pontosan kidolgozott dinamikája (az első, közel egyórás felvonásban csak óvatos, de lendületes alapozás), ami a második felvonásra kicsúcsosodik és a hosszasan felvázolt alaphelyzet kibontását egy konstans sírva nevetési hullámba tereli, ami egészen a fináléig fennáll, mintegy ellenpontozva az első felvonás valamelyest nyugalmasabb hangulatát. Arról nem is beszélve, hogy – habár ebben a világban minden túlzás – a színészek egytől-egyig képesek ízléses keretek közé szorítani a hatványozottan karikírozott jellemeket, ezzel megmentve a darabot attól a giccstől, mely a hasonszőrű alkotásoknak alanyi jogon a sajátja. Kiemelendő a Pálfi Kata, Pokorny Lia, Száraz Dénes trió, akik magabiztos és őszinte játékukkal teljesen betöltik a teret, de dominanciájuk egyáltalán nem von le Földes Eszter, Fodor Annamária, vagy Almási Sándor munkájából, akik úgyszintén élvezetesen formálják karaktereiket.

Hasonlóképpen a színészek profizmusához, a játéktér is rendkívül magas színvonalat képvisel, annak ellenére, hogy az egész nem más, mint egy kertes ház földszinti metszete (plusz gigászi baba és macska), ami egyfelől élethűen van berendezve, másfelől pedig teljes mértékben ki van használva, így nemcsak igényes, de funkcióját tekintve hasznos része is a darabnak, akárcsak a jelmezek, melyek úgyszintén el lettek találva.

A szív bűnei - Pokorny Lia, Földes Eszter

Ellentétben a zenével. A darab muzikális háttere a legkevesebb esetben passzol a mondanivalóhoz. Elektronikus, suttogásokkal és különféle ambient zajokkal teli, horrorisztikus hangulatot árasztó számokat hallhatunk meglehetős gyakorisággal, ami a legkevésbé sem érthető ellentétben néhány igen jól sikerült, szappanoperákra jellemző audiális bejátszással, amelyeket nem kevésszer kísérnek – főleg világítástechnikai szempontból nézve – filmes megoldások, amik üdítőleg hatnak és nyomatékosítják a komolytalan hangvételt.

Az említett negatívumokon felül nem sok rosszat lehet mondani a darabra. Mesél, nevettet és kikapcsol, amit magára vállal, azt úgymond teljesíti is. Jó arányokkal felépített és szórakoztató, aminél többet nem is lehet elvárni tőle. Bár talán kissé általános kategória, de azoknak ajánlható, akik szeretnek nevetni.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr658004747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.