7óra7

Távoli intim kérdések
7óra7: (6/10)
Közösség: (10/10)

Távoli intim kérdések

2011. 04. 25. | 7óra7

James elképzelései teljesen összefolynak személyes benyomásaival, véleményével, érzelmeivel. Mark Ravenhill egyetlen monológból álló darabjában szinte lehetetlen is szétválasztani, hogy a filmrendező tulajdonképpen kivel és miről beszél. James, miközben előadja Oliviának, hogy karaktere miken fog átmenni – kezdve onnan, hogy a World Trade Centert érő terrortámadás során elveszíti, majd évekkel később szerelmes lesz egy sötét bőrű, Mohamed névre hallgató muzulmán férfiba, akivel kapcsolatuk egészen odáig fajul, hogy társaival együtt a nő lakásán gyártják a bombákat Uszáma ibn Ládin szakszerű irányítása alatt –, lépten-nyomon becsmérli a színésznőt, majd fokozatosan fizikailag is megalázza, miközben cinikus önkritikát gyakorol.

Ravenhill egy ötletes, látszólag könnyed szituáción keresztül rajzolja ki művészet és valóság, alkotói fantázia és személyes benyomások viszonyát, mindent kritizálva és szembeállítva önmagával, de a színpadon ezeknek csak egy egyszerűbb olvasata érvényesül. Berzsenyi Bellagh Ádám egy négyzet alakú színpadon (látvány: Kovács András), a nézőkhöz intim közelségben mozgatja a színészeket, a történet minden elemét rájuk és a nézők fantáziájára bízva.

Product / A termék - Hámori Gabriella

Product / A termék - Polgár Csaba Polgár Csaba monologizáló Jamese szuggesztíven is teljesít. A színész elszánt játékának köszönhetően a forgatókönyv minden betűje életre kel előttünk, miközben aljas tekintete, művészieskedő gesztusai mögül folyamatosan kikandikál az önös érdek. Érzelmi instrukciói, Oliviába látszólag önbizalmat öntő, de igazából fricskázó mondatai igyekeznek állandó feszültséget tartani a színpadon. De csak igyekeznek, mert James szándéka és célja (dramaturg: Laboda Kornél) összességét tekintve, Polgár minden igyekezete ellenére sem mutat túl azon, hogy ő most elmeséli Oliviának a forgatókönyvet. Hámori Gabriella színésznőként elmélkedve, eltűnődve, néhol vidáman, néhol könnyes tekintettel kizárólag gesztusokkal követi Jamest. Bár Olivia reakciói kétségtelenül ki vannak találva, ahhoz azonban túlságosan általánosak, hogy bármifajta viszonyt vagy szándékot felfedezzünk mögöttük – nota bene a kommersz, jellegtelen jelmez sem lendíti semmilyen irányba a karakterépítést.

Hiába Polgár lendületes alakítása, hiába elevenednek fel bennünk a film képei, ha azokról nem igazán lehet eldönteni, hogy _milyenek_. Egyes elemekkel kifejezetten szellemesen poentíroznak az alkotók – utalva arra, hogy a majd elkészülő filmet valószínűleg a hipergagyi, meghatós kliségyűjtemény jelzővel lehet a legérzékletesebben aposztrofálni, de ez csak feltételezés, mivel valójában ez sincs eldöntve. James láthatóan és érezhetően kétes szándékai ellenére sem eléggé élesek a színpadon kialakuló helyzetek, és így az előadás pusztán érdekes marad.

Product / A termék - Hámori Gabriella, Polgár Csaba

Pedig tudna beszélni arról, hogy a film vagy a színház hogyan reagál egy-egy eseményre, hogy az azt mozgató művészek milyen indíttatásból és hogyan készítik el alkotásaikat. Pátosz persze nincsen ebben a témában, de sokszor még pozitív felhangot is csak akkor kap, ha behunyjuk a szemünket, és hozzáképzeljük. Egy nagyon aktuálisnak és impozánsnak mutatkozó előadás lehetne ez, de jelenlegi formájában csupán szórakoztató produkció marad, ami mögött azonban nagyon is feszítő kérdések kavarognak.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr88002641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.