7óra7

Beérett
7óra7: (9/10)
Közösség: (10/10)

Beérett

2013. 02. 18. | 7óra7

A nagy füzet - Nagy Norbert, Andrássy Máté, Krisztik Csaba A Forte Társulat szöveg és a mozdulat termékeny keresztezésén dolgozik. A sok jó és kevésbé jó előadás után a Szkéné Színházzal közösen elkészített A nagy füzet megérdemelten sikeres eredménye hosszú évek kemény munkájának. Horváth Csaba rendező-koreográfus olyan világot épített fel tökből, tojásból, tésztából és még sok falusi háztartásban megtalálható zöldségből, amiben könnyű lett volna megcsúszni, mondjuk banánhéjon; ősbűn-almán és más közhelyeken; vagy megerőszakolt megoldásokon. Ezek kimaradnak szerencsére, a háború alatt banánt csak ünnepekkor lehetett látni, ha egyáltalán. A gördülékeny színházi nyelvnek pedig nincs szüksége közhelyekre és ráerőszakolásokra, mivel szöveg, mozdulat és kellékek egymást megtermékenyítve építik az előadást.

Kristóf Ágota 1956-ban emigrált Svájcba, huszonegy évesen. Ott kezdett franciául tanulni. Első regénye, A nagy füzet harminc évvel később jelent meg. Mondatai lecsupaszítják a nyelvet, apró igazságtöredékek lélegzetelállító mértani pontossággal megalkotott csendélete. Ahol a csendben őrült energiák és érzetek vibrálnak. Mondatai géppuskasorozat, elsuhanó vonatból látott őzek párzása. Alvó szegek a jéghideg homokban. Egy ilyen szöveg igazi kihívás színházi alkotók számára. Forgács Péter a Színház- és Filmművészeti Egyetemen rendezett belőle érdekes élőbáb formanyelvű előadást fáj címmel, sok emlékezetes állapotot, váltást mutatott benne az akkori Marton-Hegedűs osztály. A Forte Társulat által használt verzió, Erick Aufderheyde színpadi változata, szintén nem a dramatikusság felé mozdítja az anyagot. Hagyja működni a kevés párbeszéddel dolgozó, főleg narratív szöveg belső egymásnak feszüléseit. A szikár, precíz mondatokhoz ugyanilyen mozdulatokat, fizikai akciókat és tánclépéseket rendel. Amelyek hol konkrét mondatot illusztrálnak, hol előrevetítenek, hol visszafelé dolgoznak, máskor érzetet árnyalnak és még sok egyéb fontos funkciójuk is van.

A nagy füzet - Kádas József

A nagy füzet - elöl: Blaskó Borbála, hátul: Krisztik Csaba, Nagy Norbert A háború veszélyei elől egy anya régen elfelejtett vidéki nagyszüleihez viszi gyerekeit. Nagy Norbert és Krisztik Csaba bámulatos precízséggel és koncentrációval érzékelteti a testvérpár ijedtségét, rácsodálkozását a háború sújtotta ország kis falujának kegyetlen világára. A kegyetlenség forrás kezdetben a boszorkánynak nevezett Nagymama, akit Andrássy Máté kelt életre, hol megkeseredettségét, hol megszikkadt ősanya-voltát, hol egyszerűen hangját vagy hajlott tartását mutatva. Elsőre szemei két tojás, melyet kezében tartó furcsa lényként nézi a világába érkezett idegeneket. Idegen már a lánya is, az Anya, akivel évek óta nincs kapcsolata. Simkó Katalin megtört alázatot kever elkeseredéshez, életösztönhöz. Később, a pap szolgálójaként lobogó fürdő lesz, körbeöleli a fiúkat, loccsan víz, ondótészta, „kurvaanyátok”. A Forte Társulat összeszokottságát, magas szintű egymásra figyelését szinte felesleges is leírni. Ahogy talán azt is, hogy kemény fizikai akciók mellett a helyzet-töredékekben feltűnő figurák állapotai, motivációi, megszólalásai mind-mind hitelesek és pontosak. Blaskó Borbála Nyúlszájként megejtően szeretetéhes, animális véglény, Kádas József több szerepben is emlékezetes hangsúlyokat, tekinteteket mutat egyszerűen, papként, apaként, tisztiszolgaként.

A zöldségek és a tészta, szárazon vagy nyersen zsigerien, olykor játékosan és költőien beszélhet arról, amiről a mondatok szikáron. A veréskor hosszú tésztaszálak törnek, vagy a hagyma szára száll. A bombázás kondérba csapódó káposzta visszhangja. A nyerstészta bőrszínű lélekdarab, amivel a két testvér elválaszthatatlansága mutatható meg. A vallató csendőr krumplikat robbant a falon. Ekkor Nagymama már nem bántó, agresszív ellenség, védi a „szukafattyakat”. A két gyerekkel összeszoknak, ahogy azok praktikus feladataik során hozzáedződnek a világhoz. Megtanulják az írást, olvasást, fájdalomtűrést, érzelmek elnyomását, agressziót, szexust, zsarolást, önbíráskodást. Mindent, ami az életben maradáshoz kell. Kamasszá érnek. És ebben a groteszk, ronda világban, ez szépség és életigenlés tud lenni. Ahogy Nagymama tette is, aki az utcán vonuló, zsák-krumplikból-vagon nyílásain kezüket kidugó, élelemért könyörgő foglyoknak élelmet juttat. A szukafattyak beérnek. Egy széttört tésztadarabok és feltrancsírozott termények takarta színpad közepén piros rassel zsákokból ötágú csillag. Menni és maradni, felnőtté érni. Ez van vissza.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr378001971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása