7óra7

Infantilis megoldások
7óra7: (9/10)
Közösség: (8/10)

Infantilis megoldások

2013. 02. 28. | 7óra7

Azt azért szögezzük le, hogy Silvio Stampiglia Niccoló Minato műve nyomán írt librettójában semmi egyedi nincs, desőt a precíz vagy átgondolt dramaturgiát is nagy ívben kerüli – néha csak úgy ugrálnak a jelenetek egyik konfliktusról a másikra. A sztori amúgy egyszerű: mialatt Xerxész király épp egy fának vall szerelmet, meghallja Romilda hangját, és egy életre belezúg, ki is adja öccsének, Arszamenésznek, hogy kérje meg számára a nőt, csak hát Romilda már foglalt, ráadásul pont az öcskös habarodott bele végzetesen. Csak, hogy ne legyen egyszerű a dolog, Atalanta, Romilda testvére Arszamenészbe szerelmes, a király meg persze már régen beígérte, hogy elveszi Amasztriszt. Ha ez így nem lenne elég bonyolult, mindezt még megfejeli, hogy a legendás, világhódító Xerxész, a mindenek ura folyamatosan háborúzik, és sorra nyeri is a csatákat, amit hadvezérének, Ariodatésznak köszönhet, aki nem mellesleg Romilda és Atalanta édesapja. Hogy innen hogy jutunk el a happy endig – azt talán mondani sem kell, hogy a történet végén mindenki boldogan tér haza –, azt mindenki sakkozza ki maga, vagy nézze meg az előadást – ha a sakkozás mellett döntenének, akkor a játékba még érdemes beleszőni pár cselt, fondorlatot, álruhát, szerelmes levelet és hát persze némi félreértést.

Xerxes

Hagyjuk is a történetet, amelynek hálózatát egyrészt nem éppen egyszerű Kovalik rendezéséből kifejteni, másrészt viszont teljesen lényegtelennek tűnik ahhoz képest, ami a színpadon történik, hiszen itt végig a _hogyan_ az érdekes. Ahogy mindez életre kel Horesnyi Balázs játszóház-szerűre tervezett díszletében: a színpadon egy gettóra emlékeztető ház, egy kisebb emelkedő és pár nagyvonalú hullámmal felskiccelt tenger, no meg egy műhold tárul elénk, rengeteg színnel és fények játékával kibélelve. Ebben a tarka-barka világban pedig hol egy mini-sportkocsi – az est egyik legnagyobb sikerét a vörös sportautón bearaszoló Xerxész aratja –, repülő, tank, óceánjáró, ha pedig mindebből és a szép, szerelmes szavakból nem lenne elég, akkor több száz, színes, ajándéknyuszi is gazdát cserél – ezzel igyekszik a király elnyerni szerelme szívét. Azonban minden minta és forma szigorúan az arab, illetve a perzsa világot eleveníti fel és ezt erősítik Benedek Mari fátyolos, buggyos, kendőkkel és mindenféle közel-keleti szabásokkal tarkított jelmezei is.

Xerxes Az énekesek pedig nem csak fürdőznek ebben a játékos operában, de annak minden elemét érteni is látszanak. Meláth Andrea tűpontosan énekli Xerxészt, miközben eltökélten, szinte teljesen hidegen hajtja a szerelmet és élvezi hatalmát. Fodor Gabriella érzékeny és ragaszkodó Romildája a maga egyszerűségében cseng tisztán. Az előadás egyik legszebb pillanata, amikor Romilda és Xerxész kettőse egymást győzködi saját vágyairól: egy pillanatra vegytiszta érzelem hatja át a levegőt – és valószínűleg ezért játssza nő Xerxészt, így egy pillanatra sem egyszerűsödik férfi-nő vívódássá a történet, hanem valami sokkal több lesz általa: az érzelmek és frusztrációk világos küzdelme.

Bárány Péter Arszamenésze maga a két lábon járó szerelmi töketlenkedés, az énekes kontratenorja pedig mindezt úgy tesz komikussá, hogy közben a néző néha még meg is sajnálja a király öccsét. Fodor Beatrix egy pillanatig sem mutatja gonosznak Atalantát, a tiszta és jól megformált hangok mindvégig egyértelműsítik, hogy Romilda testvérének csak a cél számít, és azért még nővérét is hajlandó tönkretenni. Wiedemann Bernadett Amasztrisza az elesett és minden körülmények között szerelmes nő, még Romildánál is ártatlanabb, azáltal pedig, hogy az énekesnő mindezt szikáran hozza, rögtön kétélűvé válik az opera, Xerxész egyszerre két szerelmes nőt is tönkre vág vágyaival, ráadásul az egyik szerelem célkeresztjében ő áll – nem mintha érdekelné. Az est legparádésabb alakítása mindenképpen Hábetler Andrásé, aki olyan játékosan kezeli Elviro dallamait, hogy az előadás második felére nem kétséges: minden nézőt az ujja köré csavar – virágárusnak öltözve annyira viccesek a mozdulatai, hogy az ember egyenesen keresi a színlapon a vígopera műfajmegelölést.

Hogy operában ilyen világos, közérthető és önfeledt komédiát lehet játszani, hajlamos elfelejteni az ember, mert elég ritkán emlékeztetik rá. A játék pedig következetes, ezt jól tükrözi a fordítás is: az énekesek hol magyarul – amikor fontos szituációkról van szó –, hol olaszul, magyar felirat kíséretében – amikor érzelmi kifakadás történik –, hol pedig olaszul, felirat nélkül – az alkotók nem várják el tőlünk, hogy végigolvassuk az áriák önismétlő szövegét, hagyják, hogy fejtegessük az előadást, vagy megpróbáljunk betelni a pompás színvilággal – éneklik a dalokat. Egyedül a magyar okoz néha problémát, ugyanis nem minden énekes artikulációját lehet mindig érteni, és így könnyű elveszíteni a fonalat a fordulatos szálszövögetésben – de kétségtelen, hogy egy-egy nem értett mondatért a játék mindenkit kárpótol.

Xerxes

A meghatást pedig a rendező mellett Oberfrank Péter karmester is nagy ívben kerüli, inkább precízen és amennyire Händel kottája engedi, változatosan vezényli az Operaház zenekarát. És talán az a legjobb, hogy Oberfrank egy pillanatig sem tolja előtérbe a zenét, minden hang az előadásért van, és nem fordítva.

Sőt: itt minden gesztus az előadásért van, azért az előadásért, amiben végül mindent megold a szerelem, és mindenki boldog, amíg meg nem hal – még az a király is, aki görcsbe rándult gyomorral ujjal mutogatott ránk, és énekelte, hogy az lesz a törvényben, amit ő csinál (ezt a királyt, azt hiszem, az idő tette ilyen aktuálissá: az előadás bemutatója 2009-ben volt, amikor talán nem volt ennyire közel megélt a direkten önző hataloméhség). A Xerxeshez nagyon is passzol ez a nem kicsit naiv és gyermeteg világ, de a mi világunkból nézve azért érdemes észrevenni, hogy mindez csak egy vicces és infantilis mese. Azt megoldja a szerelem, a mi életünket már kevésbé – bár kétségtelenül szórakoztató azt hinni, hogy igen.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr368001961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása