7óra7

A „jó ember” idealizált típusa – bemutató az Ódryn

A „jó ember” idealizált típusa – bemutató az Ódryn

2013. 07. 06. | 7óra7

Az 1/2 kegyelmű - Nagyhegyesi Zoltán Zsótér Sándor az MTI-nek elmondta, hogy az első évben tanította az osztályt, és úgy érezte, érdemes volna foglalkozniuk A félkegyelmű című regénnyel, mert van benne 4-5 olyan nagy szerep, amelyre alkalmasak a színészek. Nagyhegyesi Zoltánról eszébe jutott Miskin herceg alakja és a szélsőséges karakterfigurákat is szerette volna színpadon látni.

Kitért arra, hogy egyetemi játszóhely lévén az Ódry Színpadon még több szempontot kell figyelembe venni, mint más színházakban. Figyelni kell arra, hogy az osztály minden tagjának lehetőség szerint hasonló feladat jusson, ám 15 színésznek nem lehet egyenrangú szerepet adni egy előadásban. A munka egyeztetése is nehezebb, az egyetemisták gyakorlaton vannak, többen próbálnak délelőtt, játszanak más színházakban.

Dosztojevszkij történetének főszereplője Lev Nyikolajevics Miskin herceg, a "jó ember" idealizált típusa, aki, noha nem túlzottan (de azért épp eléggé) okos, ugyanakkor gyermekien tiszta, ártatlan, kedves, naiv és megbocsátó. A herceg hosszas betegség után érkezik haza Oroszországba, és próbál beilleszkedni az ottani életbe - nem csak saját hibájából - tragikusan sikertelenül.

Zsótér Sándor elmondta, hogy a számára fontos részeket szerette volna színpadra állítani a regényből, de aztán kompromisszumot kellett kötnie, hiszen a történetet is el kell mesélni a nézőnek. Melyik a fontosabb: a történetvezetés vagy a színpadon jól megjeleníthető részek? - teszi fel magának a kérdést folyamatosan a rendező, mivel ez a két szempont összeütközésbe kerül egy regény színpadi változatának elkészítése során.

Minden regényadaptáció több sebből vérzik, a teljes mű elolvasását nem pótolja, helyette azonban élő, színházi eseményt produkál, számonkérésnek nincs helye, mert az előadásnak saját magáért kellene helytállnia - jegyezte meg Zsótér Sándor.

A rendező szerint a főhőst játszó színésznek nehéz dolga van, hiszen valószínűleg ilyen ember nincs. "Ilyen típusú önzetlenség és önvédelemhiány nem létezik" - mutatott rá, hozzátéve, hogy miután így nem lehet élni, vissza is kerül az őrültek házába a főhős, aki igazából több kárt okoz cselekedeteivel, mint amennyi jót tesz.

Az 1/2 kegyelmű

Miskin herceget elbűvölően ostoba, gonosz és aljas, egyben szeretnivaló emberek tömege veszi körül. "Mindenki hozzá képest méri fel magát, mindenki birtokolni akarja és érdekes, hogy ki milyen viszonyba kerül vele, vagy ehhez képest hogy határozza meg magát" - fogalmazott Zsótér Sándor.

A történet háttérben bonyolult szerelmi szál húzódik: a négy szerelmes között tulajdonképpen semmi sem történik, csak az iszonyatos szenvedélyek, a vágyakozás jelenik meg, mindenki szégyelli, hogy szerelmes, senki nem kapja meg azt, akit szeretne - tette hozzá a rendező, aki szerint ez idegen lehet a mai fiatalok számára, akiknél ez "rutinosabban" zajlik.

A szerelmi történetet egy karneváli világ veszi körül, amelyből Zsótér Sándor szeretett volna még többet meríteni, a dialógusok mellett sokkal több önreflektív szöveget használni, ám nem akart "beleírni" a szövegbe.

A címváltozatról szólva elmondta: legkedvesebb barátja hívta így a darabot, és nagyon szellemesnek találta. Gondolkodott Az idióták címen is, hiszen a főhőst körülvevő szereplők majd mindegyike őrült, a legjózanabbnak még Miskin herceg tekinthető.

Az előadást Makai Imre fordította, a dramaturg Ungár Júlia, a díszletet Ambrus Mária, a jelmezt Benedek Mari tervezte. Az osztályvezető tanár Novák Eszter és Selmeczi György.

>>> Az 1/2 kegyelmű - színlap, szereposztás, időpontok

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr308000889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.