7óra7

A közönség odaadó és igényes szolgálatáért – Kossuth-díjat kapott Pásztor Erzsi

A közönség odaadó és igényes szolgálatáért – Kossuth-díjat kapott Pásztor Erzsi

2013. 07. 06. | 7óra7

Pásztor Erzsi "Mióta kezemben van az értesítés, hajnalonként felriadok, s rögtön az eszembe villan: te jó ég, én Kossuth-díjas vagyok! Még mindig nem akarom elhinni. Ha rágondolok a kitüntetésre, elönt az öröm, s a boldogságtól szinte elgyengülök" - mondta Pásztor Erzsi az MTI-nek.

Pásztor Erzsi több mint fél évszázada van a pályán. Játszott Debrecenben, Szolnokon, Pécsen, majd hosszú évekig a budapesti Madách Színházban. Drámában és vígjátékban, színműben és groteszk komédiában egyaránt próbára tette tehetségét. Száznál több darabban láthatta a közönség. Gertrudist alakította a Bánk bánban, a mamát A testőrben, a doktornőt A fizikusokban, Máriát a Nagyvizitben, Pernellnét a Tartuffe-ben, Dorist a Beszélő fejekben. Pályájának meghatározó szerepe azonban a Macskajáték volt.

"36 évesen játszottam Orbánnét először Pécsen, akkor még nem tudtam, hogy milyen érzés az, ha megdagad az ember lába. A későbbiekben két másik rendezésben is színre vittük. Időközben belenőttem Orbánné figurájába. Visszatekintve úgy érzem, ajándékba kaptam ezt a szerepet. Orbánné az enyém. Meg is szoktam tréfásan jegyezni ha másutt játszották, hogy lehet ez, amikor én nem vagyok ott. De az biztos, hogy Örkény is benne van a Kossuth-díjamban" - fogalmazott a színművész

Pásztor Erzsi kedveli a karakterszerepeket, 75 évesen is igazi komika, de nem állnak távol személyiségétől a drámai szerepek sem. "Leginkább a tragikomikumot kedvelem, amikor a néző egy nagyot kacag, de azért a torka is összeszorul" - fogalmazott.

Mióta nyugdíjas, vendégművészként lép fel ott, ahova hívják - Szegeden, Sopronban, Győrben. Kedveli a közösséget, jó kedélyű, invenciózus társulathoz mindig is szeretett tartozni, ezért is sajnálja, hogy a társulati forma szertefoszlóban van a hazai színházi életben.

Az idei évadban A Gézagyerek anyaszerepét alakította nagy sikerrel a Győri Nemzeti Színházban. "Nem tudtam ellenállni a csábításnak, a Háy-darab a szívem csücske. A társulat remek, jó velük együtt dolgozni" - mondta. Pásztor Erzsi fontosnak tartja a kortárs magyar drámairodalom jelenlétét a színházak repertoárján. Spiró Kvartettjét említette, a darabot a tavalyi szezonban mutatták be a soproni Petőfi Színházban.

Most A doktor úr megy Sopronban, Molnár Ferenc vígjátékában Marosinét játssza. Szerencsére új feladatban sincs hiány, március végén Paul Portner Hajmeresztőjében találkozhat a közönség Pásztor Erzsivel a Turay Ida Színházban.

Szerepálmai nem voltak, így legalább nem érte csalódás, viszont tudott örülni minden apró sikernek nemcsak a színpadon, hanem az életben is - avatott be derűs életszemléletének titkaiba.

"Örömmel tölt el, ha az utcán ismeretlenek megszólítanak, pedig akár azt is gondolhatnák rólam, hogy undok vagyok, akár Janka a Szomszédokból. Mégis odalépnek hozzám és ez jó. Emberségre, szerénységre, humánus gondolkodásra az édesanyám nevelt. Talán mindez hozzájárul ahhoz, hogy szeret a közönség. Jó érzéssel tölt el, ha másoknak örömet tudok okozni akár a világot jelentő deszkákon, akár a mindennapokban. Nemrég egy idős hölgy az utcán rám köszönt, s azt mondta, művésznő, önnek a hangja miatt Kossuth-díjat adnék. Én ugyanis korábban sokat szinkronizáltam. És most elérkezett ez a boldog pillanat" - fogalmazott.

A színpadi fellépések mellett számtalan filmben és televíziós alkotásban játszott. A legjobb női alakítás díját kapta a Veri az ördög a feleségét című film főszerepéért az 1978-as filmszemlén. A Szomszédok Jankájának apró áskálódásait pedig egy ország nézte a képernyő előtt.

Pásztor Erzsi Pápay Erzsi néven született Budapesten 1936. szeptember 24-én. 1959-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályában. Még abban az évben a debreceni Csokonai Színházba szerződött. 1961-64 között a budapesti Petőfi Színházban, 1964-65-ben a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1965-ben lett a Pécsi Nemzeti Színház színésze, ahol tizennégy évadott töltött. 1978-tól a Mafilm társulatának tagjaként dolgozott, 1983-2007 között a Madách Színház, 2007-től a soproni Petőfi Színház tagja. Művészetének elismeréseként 1977-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban a filmkritikusok díját, 1980-ban Balázs Béla-díjat és 1992-ben az Aase-díjat vehette át. 2006-ban érdemes művész lett.

_Kapcsolódó:_

>>> Kossuth-díj 2012 >>> Kiváló és Érdemes Művész kitüntetések 2012 >>> Jászai Mari-díj, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Harangozó Gyula-díj, Hortobágyi Károly-díj, Blattner Géza-díj, Bánffy Miklós-díj, Erkel Ferenc-díj 2012 >>> Magyar állami kitüntetés Bogdán Zsoltnak és Kézdi Imolának >>> Kossuth-díjat kapott Székely László díszlettervező >>> Kossuth-díjat kapott Piros Ildikó színész >>> Reviczky Gábor: a Kossuth-díj minőségi tanúsítvány >>> „Csináltam a dolgomat és nem törődtem semmi mással”– Kossuth-díjas Miklósa Erika operaénekes >>> Balázs Péter Kossuth-díjas – groteszk báj és közösségkovácsolás

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr408001011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.