7óra7

Az Illatszertár Zalaegerszegen

Az Illatszertár Zalaegerszegen

2013. 07. 06. | 7óra7

Illatszertár László Miklós 1936-ban írta meg az Illatszertárt, a vígjátékot egy évvel később a Pesti Színházban mutatták be. A történet azt az időszakot idézi fel, amikor még egészen másképp éltek az emberek: a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Más volt a viselkedéskultúra, sokkal szemérmesebb, disztingváltabb volt a világ - jegyezte meg Sztarenki Pál rendező.

Ugyanakkor "a félelem is lefedi a történetet" - fűzte hozzá. A gazdasági válság kellős közepén játszódik, amikor óriási volt a munkanélküliség, készültek a második világháborúra és már érvényben voltak a zsidótörvények. A jelenetekben is érezhető, a szereplők is tudják, hogy "már semmi nem lesz olyan, mint régen". Az utolsó jelenetben "keserédes" a karácsonyi ünnep is, kicsit minden szereplő csalódott, de a vígjáték végkicsengése mégiscsak az, hogy az élet megy tovább - magyarázta Sztarenki Pál.

A színház műsorfüzetében az Illatszertárról az olvasható, hogy "a magyar drámairodalom talán legexportképesebb története". A szerző 1936-ban Amerikába távozott, művéből 1940-ben filmet forgattak Hollywoodban, majd 1963-ban musical is készült belőle. A történetet 1949-ben újra megfilmesítették, majd az Illatszertár nyomán forgatták a Vénusz szépségszalon és a Két hét múlva örökké című filmeket is. A vígjáték alapján 1998-ban A szerelem hálójában címmel készítettek filmet, de ebben a produkcióban Meg Ryan és Tom Hanks szerelmi románca már elektronikus levelezés útján bontakozik ki.

A zalaegerszegi előadáson viszont "gyöngybetűkkel, kézzel íródnak a szerelmes sorok", Sztarenki Pál ugyanis az eredeti, 1936-ban játszódó darabot állította színpadra. Mint fogalmazott, ez a történet "ebben a világban éli meg a saját igazságát, bonyolultságát és szépségét".

A rendező szerint László Miklós pontosan és jól megszerkesztett, finom humorral átszőtt vígjátékában ugyanaz az alapkonfliktus, ami általában a világirodalomban is előfordul: szerelem, féltékenység, féltés és persze félreértések sorozata. A budapesti Váci úti drogéria - amely a harmincas években egyébként valóban létezett - vezetője megtudja, hogy az egyik alkalmazottjával megcsalja felesége. A másik szál a drogériában dolgozó fiú és leány történetét meséli el, a fiatalok névtelen, jeligés leveleket küldözgetnek egymásnak, bár fogalmuk sincs arról, hogy ki a címzett. Így történhet meg, hogy levelezőpartnerként halálosan szerelmesek egymásba, kollégaként viszont gyűlölik egymást. A félreértésből persze komikus, izgalmas helyzetek alakulnak ki.

Varázslatos, szép világot lehet megmutatni, az előadás remek színészi alakításokra ad lehetőséget - mondta el Besenczi Árpád színházigazgató, akit szavai szerint különös kapcsolat fűz a darabhoz. Másfél évtizeddel ezelőtt a József Attila Színház éppen akkor tűzte műsorra az Illatszertárt Benedek Miklós rendezésében, amikor a Pécsi Nemzeti Színházból Budapestre került. Hammerschmidt szerepét Sztankay István játszotta, Besenczi Árpádra pedig a detektív szerepét osztották. Azóta 16 év telt el, Hammerschmidt szerepét a zalaegerszegi előadáson Besenczi Árpád alakítja, a detektív Bellus Attila, a női főszereplő pedig Sztankay Orsolya. A további szerepekben Gulyás Hermann Sándort, Kiss Ernőt, Mihály Pétert, Tánczos Adrient, Pap Lujzát és Barsi Mártont láthatja a közönség.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr268000911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.