Bakó Márta 1920. április 9-én született Budapesten. 1942-ben végzett a Színművészeti Akadémián. Elsőként a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1945-ig volt tagja. Az 1946/47-es évadban a Vígszínházban szerepelt, 1947-től 1954-ig azonban – politikai okokból – nem kapott feladatot egyetlen színházban sem. 1951-ben kitelepítették. 1954-ben kapott újra szerződést: a József Attila Színházban. 1955-től 1956-ig a kecskeméti Katona József Színház, 1956-tól haláláig pedig a József Attila Színház társulatának tagja volt. 2006-ban lett a színház örökös tagja.
Számos mozi- és tévéfilmben szerepelt, a Színházi Adattár 83 bemutatójáról tud. "Tragikai tehetségnek indult, rendhagyó alkata miatt azonban mindig karakterszerepekben foglalkoztatták" – írja róla a Színházművészeti Lexikon, amely főbb szerepei között Oinonét (Racine: Phaedra); York hercegnét (Shakespeare: III. Richárd) és a Nagyasszonyt (Bródy: A tanítónő) említi. Pályáját idős korában is folytatta. Utolsó jelentős szerepeit Horváth Csaba Éjjeli menedékhely előadásában, illetve Zsótér Sándor Hamlet rendezésében játszotta, amelyben a Színészt alakította.
Életéről könyvet írt: Rosszkor születtünk című kötete 1991-ben jelent meg. 1980-ban Szocialista Kultúráért díjjal tüntették ki. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét 1995-ben kapta meg. 1994-ben kapta meg a Gobbi Hilda által alapított, az epizodisták számára odaítélt Aase-díjat. A József Attila Színház nívódíját 2005-ben kapta meg.