7óra7

Keveházi Gábor: Szükség van az optimista végre – Zorba a Margitszigeten

Keveházi Gábor: Szükség van az optimista végre – Zorba a Margitszigeten

2013. 07. 06. | 7óra7

Az 1997-ben bemutatott darab felújított formában, 300 művész közreműködésével szabadtéri bemutatóként először kerül színre a Margitszigeti Szabadtéti Színpadon. Keveházi Gábort kérdeztük az előadásról.

Zorba

Keveházi Gábor ► A Margitszigeten látható Zorba című előadás egy 1997-es, Erkel Színházban bemutatott koreográfia felújítása. Miért erre a felújításra esett a választás?

*Keveházi Gábor (KG):* Annak idején a Zorba a görög című film nagy hatással volt rám. Az Erkel Színházban dolgoztam éppen, amikor egy koreográfia készítését kérték tőlem, emiatt kezdtem gondolkodni, milyen témát lehetne feldolgozni. Nem a görög téma miatt választottam ezt, hanem mert olyan dolgokról szólt, amik akkor is foglalkoztattak. Egyrészt arról, hogy egy közeg, egy társadalom, hogyan nem fogad be egy kívülről érkező embert, tehát a kirekesztés témájáról, másrészt tetszett az eredeti könyv optimista végkicsengése: történjen bármilyen tragédia, mindig talpra kell állni és újra kell kezdeni. Erre a feltámadásra, az optimista végre nagy szükségünk van. Azt gondolom, mi, magyarok nagyon tehetséges emberek vagyunk – ezt most így mondhatom is, mert éppen egy külföldi fesztiválon vagyok zsűritag, ahol nemrég jutott döntőbe egy magyar versenyző. Szerintem ránk fér egy olyan alkotás, ami azt mutatja, hogy akármilyen mélyről fel tudunk állni.

Zorba

► Mennyiben más a margitszigeti verzió az eredetihez képest?

*KG:* Mindig szenvedünk attól, hogy semmire nincs pénz. Most lesz először látható élő zenekarral az előadás – nagy köszönet illeti Bán Teodórát, hogy ezt lehetővé tette –, és több mint 230 szereplő fog megfordulni a színpadon. Szerintem nagyon komoly élmény, sokkal nagyobb kiállítású az előadás, mint az Erkel Színházban bemutatott. Közben nehogy feledésbe merüljön: akkor is gazdasági problémák voltak, emiatt 1997-ben gépzene szólt az előadásban. Most a táncosok és a szólisták mellett hatalmas kórus és hatalmas görög zenekar van. Aki megnézi, annak bizonyára nagy élményt fog nyújtani.

Zorba

► A görög táncvilágra épül a koreográfia?

*KG:* Igen, persze – én leginkább táncjátéknak nevezném az előadást. Nem lehet szirtakit táncolni anélkül, hogy a görög néptáncot ne tanulmányozza valaki, én annak idején sokat foglalkoztam ezzel. Nagyon szeretem a néptáncokat – a magyar ezek között is sokszínűnek számít. De minden népét, a románokét, a bolgárokét, az oroszokét és az ukránokét is szeretem. Mindegyiknek van egy sajátos, egyéni jellege, de a magyar a legsokszínűbb – sok koreográfus merített és merít is belőle. A közönség pedig nagyon szereti azokat a koreográfiákat, amikben keveredik a klasszikus balett a néptánccal.

► Van benne magyar tánc is?

*KG:* Nem, ennek az előadásnak nem az a dolga. De vannak olyan terveim, amikben a magyar néptáncot szeretném ismét felhasználni.

Zorba Zorba Zorba

***

A Zorba 2012. július 29-én, vasárnap 20:30 órai kezdettel látható újra a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

***

Az alkotókról

Nikosz Kazantzakhisz (1882-1957) görög író, költő, drámaíró

Fiatalkorában jogot, filozófiát tanult Athénban és Párizsban. Később nagy utazásokat tett, több országot bejárt, a különböző filozófiák tanításai és az életről, az emberek sokféleségéről szerzett gyakorlati tapasztalatai az ihlető forrásai életművének.

Hazájában volt miniszter, dolgozott az UNESCO vezető tisztségviselőjeként. Életében azért az eszméért küzdött, amelyet manapság európai gondolatnak nevezünk: szuverén egyénekért, szuverén népekért, az egységes humanizmus globalitásáért, a különböző kultúrák tiszteletéért.

Mikisz Theodorakhisz (1925- ) görög zeneszerző

Fiatal korában Athénban és Párizsban tanult, ahová kényszerűségből többször visszatért. Oly korban és oly országban született, ahol a gondolkodók és a művészek sorsa nem lehetett független a politikától. Már a háború alatt az ellenállásban való részvételéért bebörtönözték, majd deportálták. Párizsi emigrációja után 1961-ben visszatért hazájába, de az 1967-es katonai puccs után újra bebörtönözték, majd újabb 1974-ig tartó párizsi száműzetés következett. A hányattatások ellenére a politikával a későbbiekben sem szakított, 1990-ben hazájában miniszteri tisztséget vállalt.

Műfaji sokoldalúság jellemző rá: zenésített meg verseket, komponált zenekari műveket, oratóriumokat, dalokat, operát, film- és balettzenét. A Zorba témájára írt szimfonikus költeménye a filmzene motívumait is felhasználja.

Keveházi Gábor (1953- ) balettművész, koreográfus

Tanulmányait az Állami Balett Intézetben végezte, 1970-ben diplomázott, ezután a szentpétervári Vaganova Balettiskolában volt ösztöndíjas. 1972-től 1992-ig a Magyar Állami Operaház tagja, vezető szólistaként a balettirodalom összes férfi főszerepét eltáncolta, és számos külföldi vendégszereplésen vett részt.

1988-1992-ig és 2005-2011-ig a Magyar Állami Operaház Magyar Nemzeti Balett igazgatója. Számos szakmai díj birtokosa: Liszt-díj, Kossuth díj, Kiváló és Érdemes művész, Mesterművész, a Magyar Állami Operaház Örökös tagja, a Halhatatlanok Társulatának tagja.

1997-ben készítette a Zorba című balettet Mikisz Theodorakhisz zenéjére, melynek ősbemutatóján ő maga táncolta Zorba szerepét.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr328000241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.