A Krónika című napilap szerdai számában számolt be arról, hogy Mihai Gingulescu, Zeno Fodor és Cristian Ioan volt színházigazgatók hosszú távú tervet dolgoztak ki a Tompa Miklós nevét viselő magyar és a Liviu Rebreanu nevét viselő román társulat önállósítására. Az aláírók - akik színházvezetőkként még ellenezték a társulatok szétválását - tarthatatlannak nevezték a vásárhelyi színházban uralkodó állapotokat, melyeket megítélésük szerint a jelenlegi vezérigazgató, Gáspárik Attila és a román tagozat vezetője, Alina Nelega generál.

Amint az idézett dokumentumból kiderül, elsősorban a román társulat műsorpolitikájával elégedetlenek. "Alina Nelega ötletei egy Bukarest-méretű nagyváros alternatív színházának kistermében érdekesek lennének, (...) de a vásárhelyi körülményeknek nem felelnek meg" - idézi a volt igazgatók levelét a Krónika.

A kezdeményezők szerint 1990 márciusa óta a két társulat tagjai semmiféle érdeklődést nem mutatnak egymás munkája iránt, "ami nem jó, de nem is okoz feszültséget". Ugyanakkor belátják, hogy a lényegesen nagyobb közönséggel - és ebből kifolyólag magasabb bevétellel - rendelkező magyar tagozat tartja el a román társulatot, ami számos megjegyzésre és félreértésre ad okot.

A színház magyar vezetői visszafogottan nyilatkoztak az ötletről. Keresztes Attila, a Tompa Miklós társulat vezetője úgy vélte, hogy a magyar tagozatnak csak akkor lenne szabad belemennie egy ilyen játékba, ha komoly garanciát kap arra, hogy különálló intézményként is jól működhet. "Ez csak úgy lehetséges, ha a mi társulatunk is megőrzi a nemzeti státust és a minisztériumi finanszírozást" - szögezte le Keresztes.

Gáspárik Attila szintén a színház finanszírozása oldaláról közelítette meg a kérdést, és csapdának vélte a szétválasztási tervet. Gáspárik szerint egyébként is kár lenne szétválasztani a két tagozatot most, amikor mind interkulturális téren, mind a nézők számának növekedésében komoly előrelépések történtek. Az igazgató nem tartotta valószínűnek, hogy a kulturális tárca rábólintana a volt igazgatók "konfliktust gerjesztő ötletére", de hozzátette, ha ez mégis megtörténne, azonnal benyújtaná a lemondását, ugyanis nem erre szerződött.

A 45 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyen a románok ellenállása hiúsította meg azt, hogy önálló magyar és román intézményekbe szerveződjék a közoktatás.