7óra7

Ördöglakat - Beszélgetés Bán Teodórával

Ördöglakat - Beszélgetés Bán Teodórával

2013. 07. 06. | 7óra7

Bán Teodóra ► A Budapestért-díjhoz adnak indoklást, hogy pontosan miért ítélik oda?

*Bán Teodóra (BT):* A díj Budapest főváros díja, és az elnevezése részben választ is ad a kérdésre. Tarlós István főpolgármester javaslata alapján a főváros közgyűlése más díjakkal együtt döntött ezekről a díjakról is, amelyeket Budapest napja alkalmából, november 16-án adnak át. A díjjal a munkám és a személyem felé érkező figyelem fontos, és bevallom, jóleső dolog. Bár véleményem szerint nem a díj minősíti a művészt vagy a vezetőt. Egyébként teljesen váratlanul ért a hír. Mint sok más kollégám, én is teszem a dolgomat, és igyekszem a kitűzött céljaink felé úgy haladni, hogy az a munkatársaim és a magam számára is értékes és hasznosan eltöltött idő legyen. Szeretem, amit csinálok! Vannak magvalósításra váró álmaim a bemutatókkal kapcsolatban, és szeretném felépíteni a budapesti szabadtéri színházak jövőjét. Minden más színháztól eltérő, egyedi és összetett feladat a nyári színházak vezetése. A párhuzamosan futó, azaz egymást erősítő kulturális marketing és gazdálkodási feladatok alkotják azt a stratégiát, mely a napi munkánk meghatározója. A Budapestért-díj esetében talán azért kerültem szóba, mert fővárosi intézményt vezetek. Amióta a Szabad Tér Színház igazgatója vagyok, úgy hiszem, sikerült megfogalmazni a Budapesti Nyári Fesztivál, illetve a margitszigeti és a városmajori játszóhelyek önálló karakterét és üzenetét, kulturális és idegenforgalmi szempontból egyaránt. Színházaink markáns és célcsoportjában meghatározó repertoárral rendelkeznek. A mutatóink jók, a szezon több mint három hónapig tart. Sajátosságunk a műfaji sokszínűség, a korosztályok és kulturális igények sokfélesége. Évről évre növekszik a saját vállalkozásban létrehozott bemutatóink és az előadások száma. Idén összesen nyolcvannyolcezer látogatónk volt. A Városmajori és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon esténként 4000 férőhelyet kell megtöltenünk, ami nagyon magas szám.

► Ez majdnem tíz kőszínházi nézőtérnek felel meg.

*BT:* Így van. Júniustól szeptemberig – azaz a kőszínházak zárása és nyitása közötti időszakban – heti 6-8 előadást tartunk, amelybe a gyerekprogramok és ingyenes események is beletartoznak. A városmajori színház elsősorban a prózai előadásokra koncentrál, illetve olyan produkciókra, amelyeknél feltétlenül szükséges, hogy kialakuljon a néző és az előadó közötti kontaktus. A margitszigeti nagyszínpad közel 3000 fős nézőtérrel rendelkezik. Itt a méretek, a távolság miatt más léptékű, a látványra is épülő előadások létrehozása kívánatos. A Margitszigeten a külföldi látogatókra is számítva, a nyelvtől való függetlenség okán, főleg operák, musicalek, balettek és koncertek szerepelnek a programban. A margitszigeti színpad udvarán áll a műemlék víztorony, amely kilátóként és kiállítótérként üzemel, az udvar pedig a szombat esti dzsesszkoncert sorozatunk hangulatos helyszíne. Nyáron saját kikötőt is avattunk – ezek idegenforgalmi szempontból is jelentős attrakciói, látványosságai Budapestnek.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

► Ezek szerint meghatározható, hogy melyik játszóhelyen ki a célközönség?

*BT:* Többféle szempontból is: korosztályok, műfaji érdeklődés és fizetőképesség szerint. Fontos szempont, hogy mindkét játszóhelyünkön új és igényes produkciókkal kívánjuk a közönséget megszólítani. Ez a szándékunk sikeresnek bizonyult, de persze erősen függ a pénzügyi forrásoktól. A fenntartónk által biztosított normatív támogatás összege sajnos a nagy tervek megvalósítására viszonylag szűk keretet nyújt. Ezért fontosak a színházakkal kialakult jó és termékeny partneri kapcsolataink, illetve az, hogy a kínálati „piacon” hova pozicionáljuk az előadásainkat, milyen tartalmat és mit kívánunk közvetíteni szolgáltatásainkkal. Ma már tudjuk, hogy a legjobb terméket is be kell csomagolni, hogy kelendő és kívánatos legyen, és célba érjen mindaz a kulturális termék, amelyet az alkotókkal közösen hozunk létre. A nagy hagyományokkal rendelkező Margitszigeti és Városmajori Szabadtéri Színpadok önmagukban is brandjei a színházi működésünknek. A „Több mint színház: Élmény!” szlogenünk tartalma valós, és az előadások mellé társított szolgáltatásokról üzen a nézőknek. A kommunikációnak a sikerben nagy szerepe van, profi csapatot, folyamatos jelenlétet, kreativitást igényel, ami legalább olyan fontos eleme a munkánknak, mint a művészeti programok összeállítása. A marketing és az előadások létrehozása ma már egyenértékű feladatok, feltételei egymásnak. A pályázati bizonytalanságok és szűkülő források miatt a jegyeladás és az utána érvényesíthető TAO-támogatás együtt képezik a költségvetésünk jelentős részét.

Szerencsés flótás - jobbra: Fekete Ernő

► Színházat nem lehet kockázat nélkül csinálni, ez az üzem része. Önöknél minden évben vannak olyan előadások – például Vidnyánszky Attila operarendezései vagy idén a Szerencsés flótás és a Báthory Erzsébet –, amelyekről nem lehet egyértelműen előre megjósolni, hogy sikerük lesz-e. Hogy lehet ezt a fajta kockázatot összeegyeztetni azzal a kényszerrel, hogy be kell hozni az embereket? Sok színházvezető inkább biztosra megy.

*BT:* Ezzel a kockázattal számolunk, bár Vidnyánszky Attila operarendezései nem ebbe a kategóriába tartoznak. Igyekszünk megtartani a kényes egyensúlyt a könnyebben fogyasztható és értékesíthető előadások, valamint az olyan produkciók között, amelyeknek az ember az értékük vagy a szakmai színvonaluk miatt vállalja a bemutatását, még ha kisebb réteget tudnak is megszólítani. A kísérleti jelleg a mi esetünkben másképp értendő, de nem zárkózunk el előle. Mint azt a Bagó Bertalan által a Margitszigetre rendezett Báthory Erzsébet opera-musical is példázza, a legújabb formanyelvű rendezések is képesek ilyen nagyléptékű nézőterek előtt működni. Szezonális jellegünkből következik színházaink dinamikus jelenléte a médiában, és a külső megjelenési eszközökben egyaránt. A széles rétegű közönség folyamatos figyelmének fenntartsa érdekében a lehető legváltozatosabban kell feltöltenünk a repertoárt. A kedvelt városmajori nyári színháznak mára kialakult törzsközönsége van. A Margitszigeten bemutatásra kerülő előadásoknál az egyik fő szempont, hogy csak nálunk látható, igényes és saját kiállítású produkciókat rendezzünk színpadra. A saját, illetve koprodukcióban vállalt bemutatóink száma az idén tíz fölött volt. A saját gyártású produkciókhoz mind a Margitszigeten, mind a Városmajorban értelemszerűen magunk kérjük fel az alkotókat, szerződtetjük a közreműködőket, művészeket, választjuk ki a műhelyeket, gyártjuk le a díszleteket, jelmezeket. Az új produkciókat azonban mi az egynyári szezonban csak három-négy alkalommal tudjuk játszani. Ezért a jelentős energia- és anyagi befektetés árán létrehozott előadások további élete érdekében rendszerint kőszínházi partnerekkel, társulatokkal működünk együtt.

Báthory Erzsébet

► De a Városmajorban egy telt ház körülbelül három kőszínházi előadás nézőjének felel meg, hogy a Margitszigetről már ne is beszéljünk.

*BT:* Ezért is szükséges egy szezonban sok előadást megforgatunk. Az alappilléreket ezek a saját illetve koprodukciós előadások képezik. Az idén ilyen volt a Margitszigeten a Kolozsvári Magyar Operával közösen létrehozott Báthory Erzsébet, a The Blues Brothers koncert-show, a Turandot látvány-opera, valamint a kifejezetten a margitszigeti nagyszínpadra új szereposztásban, szimfonikus zenekarral és kórussal felújított Zorba balett. A Városmajorban A Rózsák háborúja volt önálló produkció, a FÜGÉ-vel koprodukcióban a Szerencsés flótást, a Bánfalvy Ági Stúdióval pedig az Abigélt mutattuk be. Ezekkel az előadásokkal bejöttek a számításaink: bővítették a közönségrétegünket, sikeresek voltak, továbbjátszásuk megoldódott, a művészek és alkotók által befektetett energia és tehetség tovább kamatozik.

A Rózsák háborúja - Rékasi Károly, Détár Enikő

► A szezon három hónapig tart, de mi történik az év többi részében?

*BT:* Ekkor készítjük elő a következő év témáit, művészeti koncepcióját, jelöljük ki a főpilléreket, alakítjuk ki a fesztivál stratégiáját, választjuk ki a partnereinket, állítjuk össze a játszóhelyeink és a fesztivál programját. Például most dől el, melyek lesznek a margitszigeti nagy bemutatók, rendezőket, alkotókat, főszereplőket, hazai és külföldi vendégeket hívunk – általában ezzel kezdjük. Ezzel párhuzamosan készül a Városmajor koncepciója is. Itt is az új színházi bemutatók az elsődlegesek, és a partnerek megszólítása. Sok színház, társulat keres meg minket, és amennyiben az ajánlatuk beilleszthető a koncepciónkba, élünk az általuk felkínált előadásokkal. Az idén megszervezzük a Városmajori Színházi Szemlét, amelybe az aktuális évad legfrissebb bemutatóiból válogatunk, kizárólag a Budapesten kívüli színházak műsorából. Utazunk, előadásokat nézünk, költséget vetünk, tárgyalunk. A teljes műsort – azaz a két játszóhelyen több mint száz produkciót – december közepére tokkal, vonóval le kell egyeztetnünk, hogy januártól már a marketingre, a kampányra és az értékesítésre koncentrálhassunk, hiszen, mint azt már említettem, az értékesítésből befolyó jegybevétel fontos része a költségvetésünknek.

► A Garden Étterem Színházat tavaly ősszel mi hívta életre? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

*BT:* Abból az ötletből született, hogy nem akartuk „elengedni” a közönségünket. Szerettünk volna egy kamara vagy klub jellegű játszóhelyet létrehozni, amely a nyári szezonon kívül is kínál programokat. Úgy gondoltuk, hogy a direkt reklámra elköltött pénzek helyett vagy mellett, segít fenntartani az érdeklődést a színházaink felé, és átköti a két nyári szezon közötti időszakot. A Garden Étterem a Városmajori Szabadtéri Színpadhoz tartozik, így kézenfekvő volt, hogy itt hozzuk létre az új játszóhelyet. A közönségünk ismeri, szereti, nyugodt és kellemes atmoszférája van, lehet parkolni és jó a kaja. Tehát minden adott, hogy egy új és szokatlan közösségi helyszínként is funkcionáljon az étterem. Az első év beváltotta a reményeket, sokan jöttek, olyanok is, akik hagyományos színházba ritkán járnak. A Színházszerdákra kamara előadásokat hívtunk, vasárnapok délelőttönként a kicsiknek bábszínházat, havi egy alkalommal irodalmi teadélutánt tartottunk. A hely szűkös befogadóképessége miatt azonban be kell látnunk, hogy sajnos a belépők árából nem tudjunk kitermelni a bekerülés költségeit. Ennek ellenére szeretnénk folytatni, és mivel a műsor már összeállt, igyekszünk előteremteni a forrásokat az újranyitáshoz.

Városmajori Szabadtéri Színpad

► Tavaly a Városmajori Szabadtéri Színpad nézőterét befedték, nyáron aláírásgyűjtés volt azzal kapcsolatban, hogy ne kelljen lebontani. A tetőnek előnye biztos van: többen jönnek és a rossz idő miatt nem maradnak el előadások; ugyanakkor vannak hátrányai is: nem látjuk a csillagos eget és kopog az eső.

*BT:* Több a pozitívuma, hiszen háromszorosára emelkedett mind az előadás-, mind a nézőszám. Enélkül ezt nem tudtuk volna produkálni. A tetőnek köszönhetően lett komfortos, kulturált, közkedvelt hely a városmajori színház. A délelőtti gyerekelőadásokon a naptól, az esti előadásokon a rossz időtől nyújt védelmet. Eredetileg mobil és bontható szerkezetű tervek szerint épült, de olyan magas lett volna a bontási és építési költség a szezonok között, hogy azt nem tudtuk volna állni. Ezért kértem a terület tulajdonosától, a XII. kerületi önkormányzattól, hogy fennmaradhasson a tető. A kerület szabályzata szerint a Városmajor területén változtatási tilalom van érvényben, eszerint került kiadásra a tető bontásáról szóló határozat. Hivatkozva a fentiekre, újra kérvényeztem a tető megtartására irányuló engedélyt, hiszen a színpad és nézőtere fölé nyúló tető látványban nem zavarja a Városmajor zöld környezetét. Segítségét kérve a megoldásra, megkerestem az ügyben a kerület polgármesterét, Pokorni Zoltán urat, aki megértette az érveinket. Úgy tűnik, hamarosan megoldódni látszik a kérdés.

► A Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítását régóta tervezik.

*BT:* A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 2013-ban lesz 75 éves. Ennek és a színház sikeres működésének köszönhetően egy komolyabb felújítással nyithatjuk meg a következő szezont. A beruházás első üteme a színház nézőterét, a közönségforgalmi vizesblokkokat és a víztorony külső rekonstrukcióját érintő munkákból áll. A második ütem a 2014. évi szezon nyitásához igazodik, és a színház művészi és műszaki kiszolgáló részeit, valamint a színpadot és annak fedését érinti majd. A parkolási gondok megoldására sétahajójáratot vezettük be, amelyet jövőre tovább fejlesztünk. A színházi hajójáratok a tömegközlekedés, az éjjeli órákban akadozó BKV-csatlakozás elkerülésének jelentenek alternatívát. Tulajdonosunktól, a Fővárosi Önkormányzattól jelenleg komoly figyelmet kap a margitszigeti színház, hiszen Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező színházáról beszélünk, amely Budapest szívében, a Dunával átölelt Margitszigeten áll, és amely összeköti fővárosunkat Európával, és képes nemzetközi szinten is vonzó célponttá tenni fővárosunkat.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

► Úgy tűnik, a fővárosi színházak közül szinte a Szabad Tér Színház az egyetlen, amely körül nincs időnként valamilyen ügy, és minden rendben van. Ezt hogy lehet így csinálni?

*BT:* Nem tudom.

► Belülről is így érződik?

*BT:* Először is nagyon kevesen vagyunk, így átlátható és kezelhető a színház működtetése. Mindenkire egyformán szükség van, és nagyon remélem, hogy munkájukban az örömüket is megtalálják a kollégáim. Nincsenek belső feszültségek, és a térségben külső konkurenciánk sincs. Lehet, hogy más színházaknál ez nem így van? Lehet, hogy az én pozícióm nem túl kívánatos mások számára? Nem tudom, mi a helyes válasz, nem készültem erre a kérdésre. Ez a feladat, ezek a színházak eddig nem kellettek senkinek, én viszont nagyon szeretem. Itt lehet álmodni, a rendhagyó lehetőségek, az egyedi adottságok okán kreatívnak lenni és vágyakat megvalósítani. Létrehozhatunk olyan közösségi színtereket, amelyek egyedi és izgalmas, ugyanakkor szórakoztató és színvonalas események, tehetséges emberek fórumai tudnak lenni. Nyolc éves koromtól színházban élek. Az Operaház volt az otthonom, az életemből a legtöbb időt a falai között és a színpadán töltöttem el, mint balett művész. Talán érthető, hogy most a második életem is a színház körül forog. Az alkotásnak nyújtott lehetőség, a körülmények megteremtése a művészek számára, a közönség örömére való tevékenység – ezek motiválnak.

Bán Teodóra ► Lehet, hogy a Szabad Tér Színház helyzete abból adódik, hogy lételeme az együttműködés, és ebből fakadóan jobban működik a kompromisszumkészség, mint azoknál, akik erre nincsenek rákényszerítve.

*BT:* Ez biztosan így van. Én annak vagyok a híve, hogy jó hangulatú partneri kapcsolatokat alakítsunk ki, és segítsük egymást, ne akarjunk a másik fölé nőni. Persze vannak mérföldkövek, amelyeket szeretnék elérni. Az egyik ilyen volt, hogy sikerüljön olyan pozícióba hozni a színházat és olyan tartalommal feltölteni, amellyel helyünk van a színházi palettán, és mind a szakma, mind a nézők számon tartanak bennünket. Most az előadó-művészeti törvény szempontjából kell előrébb lépni: a pályázati kategóriában maradtunk, de szeretnénk kiemeltté válni. Azt gondolom, majdnem minden kritériumának megfelelünk, csupán csak saját társulatunk nincs. Közben nem elhanyagolandó az sem, hogy hány embernek adunk munkát – és most nem csak az alkotókra gondolok, hanem a gyártókra, kivitelezőkre. Összeszámoltam: 2700 fölött van azoknak a száma, akik nálunk, nekünk dolgoznak, és nem csak ebben a három hónapban, hanem egész évben, köszönhetően a saját kivitelezésű bemutatóinknak. Elsősorban azért vágyunk a kiemelt kategóriába, mert csak az nyújtana biztos anyagi hátteret. Sajnos a társulat hiánya miatt nem kerülhettünk be a kategóriába.

► Sok sebből vérzik ez a kikötés. Érthető álláspont, hogy védjük meg a társulati formát, de ha érezhetően nincsenek kiaknázva egy társulat lehetőségei, akkor nincs mit megvédeni. Lehet, hogy a Pintér Béla és Társulata tagjai közül soknak nincs diplomája, színvonalban mégis magasan más társulatok fölött teljesítenek.

*BT:* Ha lehetne lazábban kezelni ezt a kérdést, akkor ebbe sok, a gyakorlat által igazolt elvárás beleférhetne. Bár természetesen igyekszünk majd megfelelni a feltételeknek a jövőben. Egy diploma nem csak attól diploma, hogy le van pecsételve, hanem attól, ha az évek során az illető bizonyította is, hogy az jelent valamit. Mint említettem, elsősorban a pénzügyi garancia miatt, de a presztízsből is szeretnénk átkerülni a kiemelt kategóriába. Azért fordultam kérvénnyel a fenntartó és a minisztérium felé, mert kinőttük a támogatási keretünket, ami nincs arányban a színházaink fejlődési mutatóival. Sajnos a mi esetünkben nem működik kielégítően a szabadtéri színházak számára fenntartott pályázati alapból elnyerhető támogatási lehetőség. A benyújtott programunkhoz mérten minden évben aránytalanul kevés a megítélt támogatás összege, és sajnos indokolást sem kapunk, hogy miért. Kértem, az eddigi szokásoktól eltérően, hogy amikor a grémium leül értékelni a pályázatokat, elosztani a pénzeket, hívják be a pályázókat, és személyesen mondják el, milyen problémákat látnak az olvasottakban, hogy a jövőben korrigálhassunk. A döntések ideje és a megítélt összeg meghatározó, hiszen a már meghirdetett vállalásaink miatt mindannyian jelentős fedezet nélküli rizikót vállalunk. Szerintem ez egy tisztességes kérés.

► Vagy mi lenne, ha a kultúrpolitikusok ismernék azt, amiről döntenek…

*BT:* Számunkra egzisztenciális kérdés, hogy mennyi pénzt kapunk. Sok olyan dolgot teszünk le az asztalra, ami értéknek számít. Zeneszerzőket, szövegírókat foglalkoztatunk, akik feldolgoznak például egy történelmi témát. A Báthory Erzsébetet azért választottam, mert úgy gondoltam, hogy egy történelmi személy rehabilitálásával újra gondolhatjuk azt, hol tartunk ma, milyen a kultúránk, hogyan viszonyulunk a múltunkhoz. Most is ilyen témát keresek. Vannak ügyek, amelyeket felvállalunk. Ez nem csak arról szól, hogy kiadjuk a feladatot. Sokat olvastam a témáról, tettem hozzá javaslatokat, lépésről-lépésre végigvezettem a produkciót. Fontos, hogy valódi és új formákat hordozó művészeti értéket hozzunk létre. A színház finanszírozásának esetében nem az a baj, hogy valaki sokat vagy keveset kap, hanem az elosztás aránytalansága. Elengedhetetlen, hogy a kuratóriumok tisztában legyenek azzal, hogy egyáltalán létezik-e az a tartalom, amire a támogatást adják.

Turandot - középen: Rubens Pelizzari

► A pályázatos színházaknak például kérdőíveket kell kitölteniük arról, hogy milyen eredménnyel dolgoznak. Mi lenne, ha a nemzeti és kiemelt kategóriába tartozóknak is be kellene ilyet adniuk?

*BT:* Nekik is kell éves szakmai terveket és beszámolókat írniuk.

► De nincsenek kötött elvárások.

*BT:* Nálunk a rendszer nagyon szigorú. A szakmai megbeszéléseken korábban javasoltuk, hogy állítsanak fel a pályázatosok között bizonyos kategóriákat. Nagy szükség lenne a pénzügyi garanciára, hogy meddig nyújtózkodhatunk. Két-három évre előre kell terveznünk, de azzal a tudattal, hogy az önkormányzatok költségvetései általában az adott évben kerülnek elfogadásra, amikor már rég a jegyeket áruljuk az előadásainkra. Ezt a lemaradást egyelőre nem lehet behozni, ördöglakatban vagyunk. Ha ez egyszer utolérné magát, akkor lehetne igazán haladni. Így mindenkinek nehéz. A fővárosi támogatást pályázatokkal kell kiegészítenünk. Az viszont jó lenne, ha a minisztérium legalább azonos összeggel támogatná a szabadtéri színházakat, mint a fenntartó.

► Lehet már biztosat tudni arról, hogy mit láthatunk a budapesti szabadtéri színházakban a jövő nyáron?

*BT:* A műfajok biztosak: lesz opera, musical, balett, próza, és ismét lesznek bemutatók. Több cím és partneri együttműködés is előkészületben van már, de nem mondhatom el, mert elmegy a szerencséjük. Nem szeretem előre bejelenteni a terveket, és csak aztán szervezni. Mindennek megvan a rendje és az ideje.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr447999589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.