A Szombathelyi Képtárban kiállított jelmezterveket Martyn Ferenc készítette, akit személyes barátság kötött Weöres Sándorhoz. Kapcsolatuk a tárlatot megnyitó Gálik Zoltán művészettörténész szerint gyümölcsözőnek, egymásra ösztönző hatásúnak mondható.

A jelmeztervek ahhoz az előadáshoz készültek, amelyet 1979-ben a Pécsi Nemzeti Színház mutatott be, ám Weöres Sándor a mesejátékot sokkal előbb, már az 1940-es évek elején befejezte. A művészettörténész hozzátette: a költő kalandos játékként határozta meg ezt a művét, amelyből Ránki György operát, Takács Jenő zenekari művet írt, amely bejárta a világot.

Az 1979-ben a Pécsi Nemzeti Színház kamaratermében tartott díszelőadáson ott volt mind a három szerző, felállva, egymást átölelve köszönték meg a közönség hangos tetszésnyilvánítását - mondta Gálik Zoltán, aki megjegyezte: A holdbeli csónakosból a tervek szerint film is készült volna, de ez még várat magára.

Martyn Ferenc és Weöres Sándor első közös munkája, több sikertelen próbálkozás után (a költő már korábban is szerette volna felkérni Martynt könyvei illusztrálására, aki azonban nem tudta beleélni magát a gyerekeknek szóló képi világba) a Baranyai képek című sorozat volt, amelynek két eredeti alkotása szintén a képtárban található Martyn-gyűjtemény része.

Mint Gálik Zoltán felidézte, a közös munka úgy zajlott, hogy Martyn Ferenc megrajzolta a látképeket, Weöres Sándor pedig egy ültő helyében valamennyi képhez rögtön írta a rövid verseket. Csupán azt kérte, hogy a lapokat cserélje előtte valaki.

Az augusztus 31-ig a Szombathelyi Képtár földszintjén megtekinthető tárlaton a Baranyai képek című kiadványból is látható egy példány.