7óra7

Budapesten a Trisztán és Izolda – Balázs Zoltán ljubljanai rendezése az Ódry Színpadon

Budapesten a Trisztán és Izolda – Balázs Zoltán ljubljanai rendezése az Ódry Színpadon

2013. 07. 07. | 7óra7

Balázs Zoltán a Jean Cocteau által feldolgozott Trisztán és Izolda elemi erejű történetét fiatal szlovén színészekkel állította színpadra 2012 tavaszán a ljubljanai Mini Teaterben. A koprodukcióban létrejött előadás minimalista eszközökkel, letisztult színészi játékra koncentrálva járja körül Erósz és Thanatosz örök küzdelmének, Trisztán és Izolda szerelmének számtalanszor feldolgozott emberi drámáját.

Trisztán és Izolda

Trisztán és Izolda története állandó lebegés élet és halál, álom és valóság között – szerelmük a pillanatnyi örökkévalóság törékeny élménye. Egyensúly hétköznapi és éteri, konkrét és elvont között. Egy test. Együtemű két-szív. Iker-lelkek reflexei. Történetük esélyt ad újra felidézni az Éden valóra váltott ígéretét… Mi tépte ketté ezt az egy világot? A Mini Teater és a Maladype közös előadása – férfi és nő kapcsolatának kényes egyensúlyát vizsgálva – erre a kérdésre keresi a választ.

Trisztán és Izolda

A Trisztán és Izolda előzményének a Maladypében, 2008-ban nagy sikerrel bemutatott - később nemzetközi sikereket is elért - nonverbális, improvizációkra épülő Tojáséj című előadás tekinthető, melyben Balázs Zoltán először alkalmazta társulatával azt az „egyszerűen bonyolult” (M.G.P.) mozgásnyelvet, melyet a ljubljanai rendezés, a Cocteau-i szöveg és dramaturgia angolul megszólaló kontextusába integrál.

Az előadás nyelve angol. Budapesten a vendégjáték magyar felirattal látható. A díszlet és jelmez Ana Savić Gecan munkája, az előadást játsszák: Vesna Kuzmić, Ana Urbanc, Jernej Čampelj, Robert Korošec, Rok Kunaver, Tadej Pišek és Marko Ujc. A ljubljanai Mini Teater és a budapesti Maladype Színház közös előadásának bemutatóját 2012. március 24-én tartották Ljubljanában.

Trisztán és Izolda - trailer

A produkciót 2012-ben beválogatták a 47. maribori Borštnik Fesztivál versenyprogramjába.

"Olyan előadásokat kerestem, amelyek meg tudnak lepni, és hatni tudnak a néző kísérletező kedvére. Előadást, amelyben a néző nem csodálatra méltó szobrokat bámul, és nem veti alá magát a már bevált hatásoknak. Olyan előadást szeretek látni, melyet a rendező különböző szempontokból képes megváltoztatni, és ezzel aktivizálja közönségét, egyfajta tesztlapot ad a kezébe. Olyan fajta színházat tartok érdemesnek megmutatni, amely kommunikál, és egyaránt kiprovokálja a néző figyelmét, - Balázs Zoltán rendezte Trisztán és Izolda ilyen." (Primož Jesenko, dramaturg-kritikus)

"Trisztán és Izolda mitológiájának színrevitelekor a rendező radikálisan megrövidítette a történetet, elhagyta a marginális epizódokat és mellékszereplőket, eltekintett bizonyos történelmi utalások megjelenítésétől, továbbá a korábbi bemutatók konvencióitól. Az alapkonfliktus Izolda, Trisztán és Trisztán nagybátyja, Mark lecsupaszított, és gyakran a puszta érzelmek által mozgatott szerelmi háromszöge köré épül. A szöveg meghúzása következtében a dialógusok az alaphelyzetre vannak kihegyezve, és ezzel teret nyitnak a letisztult színészi játéknak, a szüntelen mozgásnak, a szimbolikusan értelmezendő hangoknak és a minimalista díszletnek." Zala Dobovšek (Delo, 2012. április 12.)

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr927998485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.