7óra7

POSZT-blog, 7. nap: A hetedik törpe

POSZT-blog, 7. nap: A hetedik törpe

2013. 07. 07. | 7óra7

Zsótér Sándor

Nem irigylem a szakmai beszélgetések előtt levetített kis riportbejátszások alanyait, akiknek előadásról kifelé jövet hirtelen az orruk alá nyomják a mikrofont, hogy mondjanak valamit a látottakról. Többnyire nem jutnak túl a tetszett-nem tetszett szinten, és ez nem is csoda, hiszen sokszor még a szakembereknek sem könnyű megfogalmazni, hogy mi tetszett és mi nem egy előadásban. Ma azonban más volt a helyzet. A Bánk bánról (kritikánk itt) és a Vágyvillamosról (kritikánk itt) is karakteres véleményeket hallhattunk: az előbbiről lelkes egyetértőt és teljes elutasítót is, a Vágyvillamosról pedig – röviden meg is indokolt – dicséreteket. És tulajdonképpen ezeket a vélekedéseket tükrözte vissza a szakmai vita is. Mert ma – ahogy Koltai Tamás megjegyezte, először az idei POSZT-on – tényleg _szakmai_ vitát hallottunk. Adódik a következtetés: egy markáns rendezői elképzeléseket megvalósító, gondolatgazdag előadásról véleményt mondani is könnyebb. A Bánk bán esetében a szöveg kérdése tényleg nem kerülhető meg, főleg, ha az egyik opponens Nádasdy Ádám, a kiváló költő, nyelvész, műfordító. Szerinte a magyarról magyarra fordítás, vagyis hogy – a szintén jelen lévő Szabó Borbála – leporolta-átírta Katona József nehézkes, nyelvújítás előtti szövegét, jót tett a darabnak, mert a „klasszikusokat nyomatni kell”, ilyen eszközökkel is, éppen azért, hogy megőrizzük őket. Főleg, mert úgy tűnik, hogy – az oktatásban is – leragadunk a Bánk bán nyelvezeténél, és tulajdonképpen nem is ismerjük azt a művet, amit egyik legfontosabb nemzeti drámánknak tartunk. És Bagó Bertalan rendezése éppen erre ad alkalmat: hogy friss szemmel nézzünk rá, mintha először találkoznánk vele. Hogy mi látszik így, a lehántott sztereotípiák és (az első jelenetben paródiaként megmutatott) patetikum nélkül.

A Vágyvillamos vitáján szintén szó esett a darabra rakódott játszási hagyományról, az azon való túllépésről. Mert ahogy Zsótér Sándor rendező megfogalmazta: „ha a vérét csorgatja a színész, felszikrázik, amit a szerző el akart dugni előlünk”. Kováts Adéltól pedig – hogy most Koltai Tamástól idézzek egy véres hasonlatot – olyat láttunk, hogy „van egy ember, aki a vérével írja fel a saját történetét”.

Koltai Tamás Azért emlegetem annyit Koltai Tamást, mert ő az egyetlen a zsűritagok közül, aki minden vitán hozzászól. Többnyire a többiek is jelen vannak, Kerényi Imre kivételével, akit jómagam még nem láttam szakmai beszélgetésen, igaz, nem voltam ott valamennyin. A zsűritagok egyébként más években sem szoktak hozzászólni, vélhetően azért, hogy ne vetítsék előre későbbi döntésüket. Más részről azonban felvethető, hogy a társulatok is igényelhetik a döntés mögött lévő érvek, szempontok ismeretét. És ha már jelenlét. Eddig nem tűnt fel a fesztiválon az új társtulajdonos, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, Vidnyánszky Attila sem, holott már volt olyan program (a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival való beszélgetés június 8-án), ahol a műsorfüzet szerint ott kellett volna lennie.

Lassan vége felé közeledik a felolvasószínházi sorozat. Ma volt az utolsó magyar darabból készült előadás: Nényei Pál Tempefői, azaz Mit látsz, Bandi? című művét Herczeg Tamás állította (felolvasó)színpadra. A történet Czotter Andrása erősen hajaz Wahorn Andrásra, a Pragmatika együttes a Bizottságra, Kis Laca Nagy Feróra és még sorolhatnám a párhuzamokat. Keretként egy zenei tévécsatorna beszélgetőműsora, illetve Gigacsillag nevű sztárkutatója szolgál. A vicces-ironikus, mindennapi médiatapasztalatainkra rájátszó szöveg akkor válik kicsit komolyabbá, amikor a rendszerváltást megelőző és követő időszak összevetése után felteszi a kérdést, hogy mi lesz az ellenállókkal, ha nincs mi ellen állni. Igaz, ez a dilemma ma újra elméletinek látszik. Herczeg Tamásék mindenesetre eljátszanak nekünk néhány nótát a megidézettektől, a végén azt, hogy Ez a ház is ledőlhet.

Viszont: újra hétágra süt a nap, tömve van a Király utca és környéke, lépésben haladhat csak a városnéző kisvonat, aminek a POSZT alatt az a plusz feladata, hogy a fesztiválozókat ide-oda fuvarozza a belváros és a Zsolnay Kulturális Negyed között. A gond csak az, hogy lassan és ritkán jár, és persze az előadáskezdésekhez sem tud igazodni. A tegnapi konferencián hallhattuk, hogy bizony a pécsiek se szívesen mozdulnak ki a belvárosból, a kulturális intézmények is ragaszkodnának a belvárosi, lerobbant épületekhez, annak ellenére, hogy a Zsolnayban sokkal nagyobb és szebb-modernebb tér állna rendelkezésükre. És a fesztivállátogatók sem szívesen ingáznak ide-oda – amiért meg a Dóm alatti sétányról kitelepített kereskedők panaszkodnak. Ma én sem megyek a Zsolnay Negyedbe, pedig szívesen megnézném a Gardéniát és Kocsis István A tér című, Bolyai Jánosról írt monodrámáját Sebestyén Aba előadásában, de a szombathelyiek Szentivánéji álom előadására is nagyon kíváncsi vagyok, így a cikkírás után irány a Mohácsi Jánostól megszokott félmaratoni (közel négy órás) előadás. Az idén különben jóval többször kényszerül hasonló választásokra a fesztiválozó, mint tavaly, ugyanis sokkal több az off program (szám szerint 236).

A rézerdő lakói

Még egybe belenéztem ma közülük, Méhes Csaba és a Brass in the Five A rézerdő lakói című zenés játékába. Én a műsorfüzetből tudom, hogy nem törpék ők hatan, hanem erdei manók, de megértem egy óvodáskorú felháborodását, aki folyamatosan a hetedik törpét követelte az anyukájától. Lapzártakor még keresték.

Pécs_

_POSZT-blog 2012:_

>>> 1. nap: Köz-társaság >>> 2. nap: Angolok és angyalok >>> 3. nap: Nincs bocsánat >>> 4. nap: Utcára nyílik? >>> 5. nap: Szövegelések >>> 6. nap: Veri az ördög a feleségét

_Háttér:_

>>> Barátság, szakma, béke, POSZT >>> Nyolc előadás, amely a POSZT-válogatásból kimaradt

_FESZTáv-nézőpont:_

>>> 1: Lokális és független

>>> Pécsi programajánló a POSZT idejére

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr448000435

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása