A Der Standardnak nyilatkozva a miniszter saját kultúrpolitikai céljait úgy jelölte meg, hogy a minőségnek kell döntőnek lennie, s "lehetőleg sokan jussanak szóhoz".
Balog tévesnek nevezte azt a nézetet, hogy a kormány mindenáron változtatásra törekszik a fontos intézmények élén. A Nemzeti Színház igazgatóváltásáról kijelentette: a kuratórium javaslata alapján döntött. Mint mondta, Alföldi Róbert egy, ellenjelöltje kilenc szavazatot kapott a testülettől. Úgy vélekedett, Ausztriában is hasonlóak a kinevezési eljárások, s parlamenti vitákhoz vezető kinevezésekre is volt példa. "A kultúrpolitikában mindig van vita, és ez jó is így" - fűzte hozzá.
A független színházakról szólva azt mondta, ez a terület az elmúlt években több támogatást kapott, mint előzőleg.
A miniszter azzal kapcsolatban szólt ezekről a témákról, hogy Matthias Hartmann, a bécsi Burgtheater igazgatója korábban aggodalmának adott hangot a magyar kultúrát és színházi életet érintő intézkedésekkel kapcsolatban. A politikus úgy vélekedett, Hartmannt "politikailag átejtették".
A miniszter úgy vélte, júniusi találkozójukkor Matthias Hartmann tévesen azt a következtetést vonta le, hogy neki "gőze sincs" a színházi szakmáról. "Éppen az ellentéte a helyzet: képben vagyunk, a munkatársaim is képben vannak" - mondta Balog Zoltán. "A számaink helyesek voltak: a független színház az elmúlt években több támogatást kapott, mint előtte" - jelentette ki.
Fekete György Konrád Györgyről tett kijelentése "nem volt szerencsés" - vélekedett Balog Zoltán - , de a Magyar Művészeti Akadémia autonóm intézmény és Fekete Györgynek "szabadságában áll ezt mondani".
|{background:#ddd; font-size:12px; padding: 5px 10px}. 
Balog Zoltán a Der Standardnak nem beszélt arról, hogy a Nemzeti Színház igazgatói pályázatát elbíráló kuratórium tagjainak túlnyomó többsége az egyik jelölt közeli munkatársa, beosztottja, alárendeltje, kinevezettje volt. Balog Zoltán nyilatkozata nem egyeztethető össze június 1-jei közlésével, amikor a Hír TV P8 című műsorában azt mondta: „ahol tudtuk, ott ezeket a szent teheneket [értsd: a kormányzattal kritikus kortárs alkotókat – a szerk.] nem engedtük tovább”, illetve egyetértését fejezte ki arra vonatkozóan, hogy ezen alkotókat adófizetők pénzéből támogatni nem kell („nem is fogjuk”). Beszélgetőpartnerei tendenciózus állításaira reagálva pedig, miszerint „tartsák el magukat, ne menjenek ahhoz kuncsorogni, akit ezek után mindenféle eszközzel próbálnak elfoglalni, legyőzni, kirúgatni, lemondásra szólítanak fel; ne kérjenek többet”, úgy reagált: „Egyetértek.” A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) június 30-i közleményében elfogadhatatlannak tartja, hogy a miniszter a szakmai döntések ellenében, politikai szempontok alapján vétójoggal kíván élni a függetleneknek megítélt vagy a jövőben megítélendő támogatás tekintetében, illetve hogy mindeközben a Színházművészeti Bizottság önkényesen és a szakmai kuratórium eredeti döntéseit felülírva, hátrányos megkülönböztetésben részesített számos kritikus és társadalmilag elkötelezett műhelyt és alkotóit, csökkentve a részükre eredetileg megítélt működési támogatásokat. Érthetetlennek tartja a FESZ azt is, hogy ehhez képest két héttel később a miniszter a Matthias Hartmann-nal folytatott megbeszélésen már azt nyilatkozta, hogy ettől az évtől a független színházak rendben, az előzetes ütemterv szerint megkapják a nekik megítélt támogatást. A függetlenek azt a kijelentést is érthetetlennek tartják, hogy a független terület még soha nem kapott annyi támogatást, mint a jelenlegi kormányzat alatt. A FESZ nyilvános vitafórumra hívta Balogot és szakértőit, "ahol a felek felkészülten és felelősen, érvekkel és adatokkal alátámasztva kísérelhetik meg szakmai alapra helyezni a párbeszédet és az elkövetkezendő döntési folyamatokat". A vitafórum megtartására egy előre egyeztetett szeptemberi dátumot javasoltak. Balog Zoltán mindeddig nem reagált a meghívásra.|
