7óra7

Silviu Purcărete filmpremierje a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

Silviu Purcărete filmpremierje a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

2013. 07. 24. | 7óra7

A díszlet Helmut Stürmer és Dragoş Buhagiar munkája, a jelmezeket Lia Manţoc tervezte, a zenét Vasile Şirli szerezte. A film vezető operatőre Adrian Silişteanu, aki Adrian Sitaru filmjeiben működik közre rendszeresen. A film producere Tudor Giurgiu, míg a vezető producer Oana Giurgiu.

Undeva la Palilula (Valahol Palilulán) - Dimény Áron, Sorin Leoveanu

Palilula elveszett városka az ország térképén, ahol nem tudni, hogy az emberek hazudnak, álmodnak, vagy valóban élnek. A kórházban fekvő betegek teljesen egészségesek, egyik legkedvesebb szórakozásuk a hullaházi boncolásoknál asszisztálni. A lakosság többi része elbűvölő idiótákból áll, akik részegségbe, mulatságba és orgiákba menekülnek. A politikai rendszerváltások, a halálesetek, tűzvészek és árvizek, a külvilágot megrázó folyamatok nincsenek hatással mindennapjaikra. Egyszerre lusták és izgágák, boldogak és melankolikusak, örökké együtt vannak ott, a világ közepén, a leanderes teraszon, a kórházban és a Boema hotelben. A Valahol Palilulán Serafim, a fiatal orvos történetét meséli el, akit ideiglenesen a palilulai kórházba osztanak be gyermekorvosként, miután elődje, Pantelică bácsi meghal. Serafim fokozatosan alkalmazkodik a városka sajátos világához, amelynek észrevétlenül a részévé válik.

A filmben számos elismert román színész, köztük George Mihăiţă, Constantin Chiriac, Răzvan Vasilescu, Sorin Leoveanu, Ofelia Popii, Horaţiu Mălăele és Marius Manole is szerepel. A több, mint 50 fős szereposztás nagy része azokból a társulatokból került ki, amelyekkel Silviu Purcărete az utóbbi években együttműködött: a szebeni Radu Stanca Színház, a Craiova-i Marin Sorescu Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Iaşi-i Vasile Alecsandri Színház társulatából.

Silviu Purcărete a legismertebb rendezők közé tartozik Romániában és Európában. Az által rendezett Pantagruel sógornője című előadást, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a szebeni Radu Stanca Színház és a Lyon-i Silviu Purcărete Társulat koprodukciója, sikerrel játszották Romániában, Franciaországban, Kolumbiában és Luxemburgban is. Silviu Purcărete az Európai Színházi Unió egyéni tagja, 1995-ben megkapta a legjobb színházi rendezésért járó Golden Globe Peter Brook Prize díjat, illetve 1991-ben az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválon a Hamada Alapítvány Kiváló művész díját.

Undeva la Palilula (Valahol Palilulán) - jelenet a filmből

A film honlapja: http://www.undevalapalilula.ro

Silviu Purcărete rendezői nyilatkozata

Immoralitásról és melankóliáról

Silviu Purcărete Palilula nincs sehol, vagyis mindenütt van.
Kis sziget a román mezőn, egy távoli bolygó porából születettt.
Ott nem annyira szigorúak a földi fizika törvényei.
Ott nem tudni, hogy az emberek hazudnak, álmodnak, vagy valóban élnek.
Akár Az öldöklő angyal című filmben, Palilulára meg lehet érkezni, de távozni nem. Ott az öldöklő angyalt immoralitásnak és melankóliának hívják.

Palilulán az állatok (békák vagy kecskebakok) hazudnak és félrebeszélnek, akár az emberek, akikkel békés testvériségben élnek együtt.
Palilulán a halottak ugyanúgy szórakozásra vágynak, mint az élők, nagyszájúak és iszákosok.
Palilulán egyetlen, civilizált ember által tervezett gépezet sem működhet. Az ottani mérnökök minden ésszerű megfontolásra rácáfolnak.
Palilulán senki nem dolgozik, mégis, mindenki megtölti a hasát.
Palilulán nem születnek gyerekek. Palilulán a fiatal vagy idős felnőttek soha nem lépték át a gyermekkor küszöbét, Palilula a megkésett játékok helyszíne.

Palilula legtöbb lakója olasz származású. Senki nem emlékszik már, hogyan kerültek oda. Mégis, az iszákosok és békák, a kivénült kurtizánok és arisztokraták, egészséges páciensek és beteg orvosok közé sikerült beszivárognia a Kommunista Pártnak, hogy mindenki szórakozását elrontsa, és hogy emlékeztessen rá: az időnek vasfoga van. Még Palilulán is.

Palilula a Paradicsom illatát hordozó Pokol.
Palilula a Paradicsom, amit a Pokol lángjai nyaldosnak.

Serafim, az Orvosi Egyetem friss végzőse, a sors pokoli szeszélye folytán érkezik meg Palilulára, azaz sehová. Palilula egy szellemváros a valah mező közepén. Fertőző betegek szanatúriuma, valószerűtlen kórház, szülészet ott, ahol egyetlen gyermek sem születik. Egy olasz közösség, amelynek tagjai elfelejtették a nyelvüket, de emlékeznek még szenvedélyes dalaikra. Duna-menti ízléssel rendelkező olaszok.

Számomra a film alaptémái a következők:

1) Először is, egy kérdésről volna szó. “Milyen örökséget hagyok a fiamra egy kecskebak patáján kívül?”
Az üzenet az örökség és az emlékezet, vagyis a jelen leginkább elnyomott kérdései köré szerveződik.
2) Aztán megérkezik a banális és közismert válasz: Az egyetlen örökség, amelyet egy román – vagy Burkina Fasó-i vagy algériai vagy boszniai vagy kolumbiai, azaz kisebb méretű kultúrából származó – ember maga után hagyhat, maga a mese.

A mese a nyomor megnemesítésének egyetlen módja.
A valóság nem számít, amíg elmesélik.

Sőt, a valóság nem is létezik, csak ha elmesélik...

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr108000827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.