7óra7

Sit down comedy
7óra7: (4/10)
Közösség: (4/10)

Sit down comedy

2013. 10. 21. | 7óra7

De leginkább az fáj, hogy a színház egyáltalán nincs jelen. A Csányi játszotta Sanyi bejön, elmondja: dobta a nője, szegény ember, lehet sajnálni. Tényleg nem érti, miért, de ki akarja deríteni. És máris indul a vonat, jönnek a szép köntösbe csomagolt élcek a női agyról, a férfiak gondolkodásáról. Amivel nem is az a baj, hogy nincsenek végiggondolva - egyik jön a másik után, a facsarjunk ki még egy kacagást szándékával. A probléma ott van, hogy nem igazak, és ezzel együtt az egész este teljesen hamis lesz. Mert az irtózatosan kevés, hogy egyszer-egyszer ráismerek, jé, ez én vagyok, és elmosolyodom.
­
Az előadás folyamán ezen megy a lovaglás. Nagyon hamar látni, görcsös erőlködés mutatkozik, mindent bevetünk - felkapcsoljuk a villanyokat, a színpadra hívunk egy hölgyet, a nézőket interjúvoljuk –, csak nevessenek. Pirosfüggönyös művházi hangulat csap meg, amikor jelentkeznünk kell, kinek tiszta a lelkiismerete. Persze dramaturgiailag nem lesz a közjátékból semmi, azaz kis összezördülések hazafelé igen, te, drágám, mit titkolsz előlem kérdéssel. Kínos esemény lesz a kerettörténetnek titulált legyinteni való végéből is: Sanyi rájön, a szerelem a legfontosabb a nőnek, és újra összejönnek. Öt perc volt a sztori, a többi szinte felesleges mellébeszélés. A kényszeres kihúzása a poénoknak oda torkollik, hogy nem csak elhangzik, hanem meg is lesz lovagolva a homoszexualitásra tett utalás. Ahogy erőltetett az is, ahogy a férfi egy táblán (díszlet: Menczel Róbert) elmélkedik, mi kell a nőnek.

A férfiagy - avagy nincs itt valami ellentmondás? - Csányi Sándor

Érzi az ember azt a feszengést, ami az előadóban dúl: csak nevessen újra a közönség, szorítja ökölbe a kezét. Az önazonosság már rég nincs sehol. Mintha egy próbafelvételen ülne az ember, ahol humoristatanoncokat hallgatnak meg. Nincs előttünk semmiféle jellem, csak egy férfi, a férfi. Mármint ők azt mondják, ilyen a férfi. Nem kérdezik, tételesen állítják. Ahol nem kijelentések záporoznak, hanem játék folyik, azok a jelenetek működnek önmagukban. Tetszik, amikor Sanyi a bunkó katona szerepében hímsoviniszta, vagy amikor óvatosan ironikus francia filozófusként elmélkedik.

A férfiagy - avagy nincs itt valami ellentmondás? - Csányi Sándor

Ekkor tényleg vannak gondolatok, mosolyog az ember. Meg nem arról van szó, hogy színházat hirdetünk, és mást csinálunk. Azt sem izgalmasan.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr178001697

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.