7óra7

Huszonötödször adják át az Aase-díjakat

Huszonötödször adják át az Aase-díjakat

2013. 12. 13. | 7óra7

Gobbi Hilda végrendeletének megfelelően a díjat neves művészekből álló kuratórium ítéli oda: Blaskó Péter, Martin Márta, Méhes László, Pogány Judit és Szilágyi Tibor.

Az átadásra 2013. december 16-án hétfőn 15 órakor kerül sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban (XII. Budapest, Stromfeld Aurél u. 16). Az Ivánka Csaba Alapítvány kuratóriuma nevében ekkor adja át Kubik Anna Hirtling Istvánnak az Ivánka Csaba-díjat is.

Beratin Gábor

Beratin Gábor Szakmai tanulmányait az Állami Bábszínház Bábszínészképző Tanfolyamán kezdte, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol színészként végzett. A diploma megszerzése után a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz szerződött. 1982-86 között a Kecskeméti Katona József Színház, 1986-88-ban a békéscsabai Jókai Színház, 1988-90-ben a győri Kisfaludy Színház tagja. 1991-től szabadfoglalkozású színész. A fent említett „élő” színházi gyakorlat után 1993-ban visszatalált igazi műfajához, a bábjátszáshoz és hamarosan a legjobb és legtöbb érzékkel mozgató bábszínésznek bizonyult. Hős- és karakterszerepekben, „élő”- és bábszínészként egyaránt sikerült emlékezetes alakításokat nyújtania. A Budapest Bábszínház egyik vezető színésze, aki művészi érdemei alapján szerepek egész sorát játszotta el, például: Minden egér szereti a sajtot (Zakariás, Albin papa), János vitéz (címszerep), Mi újság a Futrinka utcában? (Morzsa kutya), A szarvaskirály (Tartaglia, miniszterelnök). Művészi pályájának kiemelkedő teljesítményét érte el az 1999-ben bemutatott, Garas Dezső által rendezett Madách: Az ember tragédiája Ádámjaként. A darab felújításában pedig 2008 óta az Úr, Péter apostol és a Patriarcha szerepét vette át. Legújabb szerepe: Csizmás kandúr (Kamarás), A brémai muzsikusok (Kakas), Rózsa és Ibolya (Rózsa apja), Fehérlófia (Sárkány). Sokoldalúságát bizonyítja, hogy az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész is.

Cs. Németh Lajos

Cs. Németh Lajos Bármilyen hihetetlen, Cs. Németh Lajos már több mint öt évtizede van a pályán. 1962-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Pályája első három évtizedében a Madách Színház oszlopos tagja volt. Csupán két évre rándult ki Debrecenbe. Az első évek nagy sikereket hoztak számára. Már első alakításával is felhívta a figyelmet magára Miller: Pillantás a hídról Rodolfo szerepében. De volt Romeo, az Ahogy tetszik Orlandója, a Hamlet Rosencrantza, a III. Richardban Richmond. Kitűnően énekel. Ezt bizonyítja például a Mágnás Miska címszerepe. Az első évek nagy sikerei után kevesebb hős- és főszerepet kapott és nagyepizodistává vált. 1990-ben a Budapesti Kamaraszínházhoz szerződött, ahol a színház programadó darabjában, Büchner: Leonce és Lénájában az udvarmester szerepét játszotta. Több Ruszt-rendezésben is jelentős szerepet kapott, például a II. Edwardban. Gábor Miklós Bunbury rendezésében is jelentős szerepet játszott. A Kamaraszínházban minden évadban legalább két fontos szerepet játszott el. Sokat filmezett is: Égre nyíló ablak, Pesti háztetők, Angyalok földje vagy A tizedes és a többiek. Cs. Németh Lajos ma is korát meghazudtolóan fiatalosan mozog a színpadon. Mindet tud a szakmáról. Ugyanakkor rejtély és megmagyarázhatatlan, hogy hosszú, sikeres és eredményes pályafutása során szinte egyáltalán nem részesült művészeti kitüntetésben.

Ecsedi Erzsébet

Cegléden született, majd Tiszadorogmán töltötte gyermekkorát. Budapesten amatőr színitanulmányok után felvételt nyert a 25. Színház stúdiójába, ahol 1977-ben végzett. Ezidő alatt szerepelt a Malgot István vezette báb-csoportban is. 1975-ben a Várszínházban, majd a Stúdió K csapatában dolgozott. Később Kecskemétre szerződött. ahova Jancsó Miklós színházi elképzelései vonzották, majd 3 év múlva átszerződött Szolnokra, ahol Schwajda Györggyel, Fodor Tamással és Szikora Jánossal dolgozhatott 5 éven át. 1991 óta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja. A művésznő több interjújában nyilatkozta: „egész pályámon az egyszerűségre törekedtem.” Színészi játékának jó értelemben vett eszköztelensége, csupaszsága magával ragadó. Ecsedi Erzsébet nem alakít, hanem „jelen van”. Ez a jelenlét teremti meg a valóságos kapcsolatot a nézőkkel, akik minden esetben egy emberi sorsnak a részeseivé válnak, ha Ecsedi Erzsébet ad testet és lelket a figurának. A színművésznő igazi varázsló, szerepről szerepre, estéről estére el tudja hitetni, hogy a színpadon – legyen az nagyszínpad, stúdió vagy színházi térként funkcionáló lakás – a mi életünk jelenik meg. Nemcsak hozzánk, hanem belőlünk szól.

Köztársaság - Urházy Gábor László, Ecsedi Erzsébet

Tavaly a színházi szakma kollektív önostorozást tartott a XIII. POSZT-on, amiért csak most tűnt fel nekik, hogy Zalaegerszegen van „egy Ecsedi Erzsébet nevű zseniális színésznő”. A fesztivál meghozta a művésznő számára országos szakmai elismerést, a színész zsűri neki ítélte a legjobb női alakításért járó díjat (Doll Common a Színésznők című előadásban). Személyes ars poeticája: „Soha nem felejtem el, hogy ki vagyok és honnan jöttem. Ezt szeretném az embereknek megmutatni, és szembesíteni őket az út elejével és végével. Hiszek benne, hogy megfelelő szeretettel és lelki tisztasággal minden göröngyös utat simává varázsolhatunk. Mivel már sok évet megértem, megtanultam minden korosztály lelkével kommunikálni és mondhatom, eddig még nem csalódtunk egymásban.”

Horváth Zsuzsa

Horváth Zsuzsa eredetileg jazz-énekesnőnek készült. Színészi diplomáját nem a színművészeti főiskolán szerezte, hanem vidéki színházi műhelyekben. Zsámbéki Gábor, Major Tamás, Csiszár Imre rendezői keze által avatódott színésszé. Műfajilag mindenevő: az operettszubretti vagy a musicaldívai feladat mindig is éppoly természetes volt számára, mint a vígjátéki vagy a drámai. Nyolc év Kaposvár után 22 esztendőt töltött a Miskolci Nemzeti Színházban. Ott lett Gertrud a Hamletben és Schneider kisasszony a Kabaréban, Pasqua asszony a Chioggiai csetepatéban és Aldonza a La Mancha lovagjában. Miskolcon vált Zsótér Sándor Orbán Bélánéjává is. Örkény nyugdíjas korú szerelmes asszonyával összenőtt: a Gózon Gyula Kamaraszínház produkciójában ma is játssza a szerepet.

Orosz lekvár - Horváth Zsuzsa, Margitai Ági

Az eddigiekből látható, hogy Horváth Zsuzsa a kis szerepekben nyújtott emlékezetes pillanatok mellett nagy szerepekben nyújtott emlékezetes órákkal is megajándékozott bennünket. Karnyóné, Mirígy, a Liliomfi Kamilla kiasszonya és Mici néni (a két életű) után Kecskeméten egy Ulickaja-darab, az Orosz lekvár családfenntartó és otthonmelegítő házvezetőnőjét, Makunyát alakította felejthetetlenül. Közben a Stúdió K számos előadásában bizonyította, hogy fiatal kollégák között szakmailag maga is fiatalos lendületű, ugyanakkor emberileg mindegyikük pótanyjává válik könnyedén. Jelenleg Csuriné, vén boszorka szerepére készül a Kakuk Marciban, bár az biztos, hogy akinek ennyire érzékeny, empátiát sugárzó az arca és ilyen áttetszően világos a szeme, annak nagyon nehéz lesz egy boszorkányt elhinnünk.

Eljátszotta Kurázsi mamát is. Színészi energiáihoz és erejéhez illő feladat. Az sem kis szerep, bár Brecht darabja csak kis előadásszámig jutott a Gózon Gyula Kamaraszínházban. Úgy ért véget, hogy nem futhatta ki magát. Így aztán a lélek színpadán máig együtt futhatnak: Horváth Zsuzsa és Kurázsi mama.

Kísérletező kedve miatt szívesen vesz részt független színházi társulások munkájában. Különösen a Stúdió K-ban találta meg helyét és illeszkedett be kiválóan olyan produkciókba, mint A Danton-ügy, A zöld kakadu, Jelenetek a vidéki életből, Négyeshatos, Nincsenapám, seanyám, Téboly Thébában. Horváth Zsuzsa 45 éves színházi munkássága valóban Gobbi Hilda szellemiségét őrizve, a közönség és a színházművészet szolgálatában telt el.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr107996913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.