7óra7

Lyon Lea – Felolvasóest a Bethlen Téri Színházban

Lyon Lea – Felolvasóest a Bethlen Téri Színházban

2013. 12. 16. | 7óra7

A Lyon Lea 1934-es plakátja A színművet 1915-ös bemutatója után "tomboló sikerrel" 81-szer játszották az 1915-16-os évadban. Később többször felújították, legutoljára 1934-ben a Bethlen Téri Színházban, főszerepben Csortos Gyulával.

Az évforduló alkalmából a Gólem Színházzal együttműködve december 18-án 19.30-kor nyilvános felolvasóestre kerül sor a Gólem Színház színészeivel Borgula András rendezésében.

Ez a darab az életnek és az életösztönnek igazi himnusza, a háború forró, néha brutális erejű Rómeó és Júliája. Szinte triviális a téma, Bródy Sándor azonban kitűnően mintázta Lyon Lea-jában. Az igazi tárgy mégiscsak a szerelem, erősebb minden viharnál, nagyobb ügy a legtélibb háborúnál, nagyobb úr a halálnál, vagy legalábbis egyelő rangú vele. Bródy Sándor hozott új szemet a nézésre, új hangot a szólásra, új akarást az élésre.

A produkcióban fellép Hajmási Dávid, Kerekes Viktória, Gergely Katalin, Kaszás Gergő és a Gólem Stúdió növendékei.

„Bródy Sándor Lyon Leája, melyet a szerző saját bevallása szerint maga és a közönség számára egyaránt futó nyári emléknek szánt, a Magyar Színház egész őszi szezonjának uralkodó darabjává vált s egyben és ezen felül a szezon legérdekesebb színházi eseményévé nőtte ki magát. Bizonyos, hogy ebben nagy része van a darab esztétikai jelességeinek, igazi színpadra termettségének. S mégis, bár a téma érdekessége, a megcsinálás egyöntetűsége, a nyelvezet sajátos színessége s az egésznek forró, a háborús izgalmat és szerelmi lihegést helyes arányban egyesítő lehelete, hatásos művé teszik, sikerének méretét, mely immár a századik előadás felé közeledik, sem magyarázzák meg ezek a tulajdonságok. „
/Szász Zoltán: Lyon Lea és a pesti közönség/

Bródy Sándor (1863-1924) író, drámaíró, publicista 1863. július 23-án született Egerben. Sokoldalú szerző, korának egyik legizgalmasabb íróegyénisége volt. Jókai választékossága, mesélőkedve és Zola részletekben tobzódó, az élet riasztó mélységeit mutató naturalizmusa hatott rá. Fő erőssége a nyelv volt, amelyben pátosz és líra, groteszk és retorikus keveredett egymással.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr447996851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.