7óra7

Akiket 2012-ben gyászolt a magyar színház

Akiket 2012-ben gyászolt a magyar színház

2013. 12. 25. | 7óra7

2011. december 31. *Kilencvenedik életévében elhunyt Tamás Ferenc színművész, a Marosvásárhelyi Székely Színház alapító tagja.*

Tamás Ferenc

„Az alapítás évében, 1946-ban került a Székely Színházhoz. Tompa Miklós fedezte fel. Mesélik, a strandon látta meg, és rögtön felajánlott neki egy helyet az alakuló társulatban. Lehet igaz, lehet legenda a történet. Nem fontos. Frici bácsi megjelenésében, viselkedésében is legendás volt. Az a színész típus volt, aki a „nagy bölényektől” tanulta a színészetet. Az operettől, a tragédiákon át a kortárs darabokig mindenben játszott. Rendezte őt Szabó Ernő, Tompa Miklós, Harag György, Hunyadi András, Dan Alecsandrescu, Kincses Elemér mellett mindenki, aki a marosvásárhelyi színházban megfordult. Mindig elegánsan, mindig megfontoltan, lassú eleganciával viselkedett: a színpadon, a büfében, az utcán. Több mint ötven évig szolgálta Tháliát. Több mint száz szerepet játszott el, mindenkor precízen, megbízhatóan. Mikor megjelent, mikor beszélt, mikor színpadra lépett érezni lehetett rajta milyen lehetett Delly Ferenc, Kovács György, Borovszki Oszkár. Nem voltak nagy kiugrásai, és nem voltak bukásai, a megbízhatóság volt rá a legjellemzőbb.(...) Fogadjuk, hogy a színház, melynek te is alapítója voltál, tovább fog működni, azzal az alázattal, amelyet tőled tanultunk.” (Gáspárik Attila)

2012. január 4. *Életének 90. évében elhunyt Décsy Györgyi színművész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.*

Décsy Györgyi Budapesten született 1922. március 12-én. Énekelni tanult, operaszakot végzett. Első férjével, aki epizódszerepeket is játszó énekkari tag volt, először Debrecenben lépett fel.

Onnan az 1940-es évek elején Kaposvárra hívták primadonnának, ott játszotta el első főszerepeit A cirkuszhercegnőben, A mosoly országában, a Cigányszerelemben.

1948-ban szerződött Szegedre, a színház társulatának tagjaként teljesedett ki művészi pályája. A matyó lakodalmas szocialista téesz-operettben, Vincze Ottó Boci, boci, tarkájában figyeltek fel rá. Azt írta a kritikus: remekelt Lagzis Erzsa szerepében. Idős korában is büszkén mesélte, hogy a Lili bárónő premierjére húsz szál piros rózsát kapott Huszka Jenőtől.

Az '50-es és '60-as években Szeged egyik legnépszerűbb primadonnájaként ünnepelték. A Csárdáskirálynő Cecíliája volt a kedvenc szerepe, sokszor elénekelte a Hajmási Péter, Hajmási Pált.

Operettek, zenés játékok mellett néhány operafőszerepet is kapott, többek között a Don Pasquale Norináját is elénekelte.

Csemer Géza

2012. január 16. *Elhunyt Csemer Géza. A Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztjével is kitüntetett író, forgatókönyvíró, színházi rendező hétfőn, életének hatvannyolcadik életévében hunyt el.*

Csemer Géza a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1967-1985 között az Operaház segédrendezője, 1970-től az ORI és a Magyar Média műsorait állítja színpadra. 1994-1997 között a Napház alapító igazgatója. A Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány és ennek keretén belül működő Cigány Színházi Társulás elnöke és rendezője volt. Utolsó színpadi munkája a Gyűlölet nélkül című komédia volt.

Csemer Géza számos regény, rádiójáték és színdarab szerzőjeként vált ismertté. Nevéhez fűződik többek között A bestia és a Cigánykerék című musical, amelyeket Szakcsi Lakatos Bélával közösen írt, de feldolgozta Czinka Panna és Dankó Pista történetét is.

Gróf Gyula

2012. január 21. *Elhunyt Gróf Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki vezetője.*

Hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után elhunyt Gróf Gyula műszaki vezető. Az egri társulat saját halottjának tekinti.

Annak idején toronydarukat szerelt, amikor egy kollégájával történt véletlen baleset rádöbbentette, mást szeretne csinálni. Aztán – ahogy Ő fogalmazott – egy életre megcsapta a „színház szaga”, 1981-ben, Debrecenben. Innen Gali László csábította át az induló társulathoz Egerbe. Itt 1988. január 1-jén zsinórosként kezdte, s végigjárta a ranglétrát: volt díszítő, dolgozott a zsinórpadláson, majd színpadmesterként. Az utóbbi években díszlet- és látványterveket készített, a Piaf az Ibusár a Camille az Alkoholisták illetve a Kerti mulatság, avagy írók a fogason című stúdióbemutatókhoz, a Vértestvérek című musicalhez, a Három az egyben a Bifidus essensis avagy tűsarkon a téboly és a Requiem című táncjátékokhoz, legutóbb pedig a Gül baba című nagyszínházi előadáshoz. Évek óta az ő munkáját dicsérte az újévi koncertek látványvilága.

2012. február 4. Életének 78. évében meghalt Csurka István.

Csurka István Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták.

Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Igen fiatalon, 1954-ben debütált, s regényeket, filmforgatókönyveket, rádióhangjátékokat, elbeszéléseket, színműveket írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját.

Újságíróként 1973-86 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, tárcaírója volt. 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója.

1985-ben egyik szervezője volt az ellenzék monori találkozójának, 1986-ban részt vett az Európai Kulturális Fórummal egy időben zajló ellenfórumon, s 1987 szeptemberében, a lakiteleki találkozón, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1990-94, és 1998-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott, utóbbi időszakban a Magyar Igazság és Élet Pártját képviselte, miután az MDF kizárta.

2011 októberében az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának, de Tarlós István főpolgármester a tiltakozások hatására felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét.

2012. február 8. Életének 79. évében elhunyt Balogh Erzsi, aki több mint 60 éven át volt a Madách Színház művészeti titkára.

Balogh Erzsi 1933. április 2-án született és 17 éves korában került a Madách Színház társulatához, amelynek munkáját azóta segítette. "Halálával pótolhatatlan veszteség érte a teátrumot, és az egész magyar színházi életet" - írták a színház közleményében. Balogh Erzsit a Madách Színház saját halottjának tekinti.

2012. február 18. Elhunyt Lengyel Pál, az egri Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

Lengyel Pál hivatásos rendezőként pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte. Innen az Állami Bábszínházba - jelenleg Budapest Bábszínház - szerződött, ahol 2003-ig rendezőként dolgozott. Elsősorban kortárs magyar szerzők műveit állította bábszínpadra, illetve színpadra. Budapesti munkája mellett gyakran vállalt vendégrendezést vidéki bábszínházakban és színházakban. Rendezései mellett több helyen is tanított és vezetett különböző kurzusokat bábszínészetből és színészmesterségből.

1997-től a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke volt. 2003-ban Blattner Géza-díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2003-tól volt az egri Harlekin Bábszínház igazgatója. Helyét Bal József vette át, aki jelenleg megbízott igazgatóként dolgozik az intézmény élén.

2012. február 24. Életének 83. évében elhunyt Angyal Mária rendező, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.

Angyal Mária Angyal Mária, akit szerdán Budapesten ért a halál, sokoldalú rendező volt, egyaránt otthonosan mozgott a prózai és a zenés műfajok világában. Rendezett klasszikusokat, vígjátékot, bohózatokat, operettet, musicalt. A hetvenes években országos elismerést kiváltó operarendezéseivel (Lammermoori Lucia, Rózsalovag, A sevillai borbély, Faust) hívta fel a szakma és a közönség figyelmét - olvasható a Szegedi Nemzeti Színház méltatásában.

Angyal Mária 1929. november 15-én született Budapesten. Bölcsészdiplomával a kezében jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben végzett. Pályáját a győri Kisfaludy Színházban kezdte. 1964-ben lett tagja a Komor István és Bozóky István nevével fémjelzett szegedi társulatnak, ahol majd egy évtizedet töltött el, mielőtt öt évre a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött volna.

1979-ben tért vissza Szegedre, ahol a legnehezebb időkre, a Nagyszínház rekonstrukciójának éveire vállalt ismételten munkát. Ez idő tájt főként operettrendezéseivel aratott sikereket. Emlékezetes színrevitelei között volt a Nebántsvirág, a Sybill, a Lili bárónő, a Mikádó, a Bob herceg, a Sztambul rózsája. 1987-től 1991-ig ismét a kecskeméti Katona József Színház társulatának tagja volt, de a Tisza-parti városba később is visszatért: utolsó szegedi színházi instrukcióit José Cura 2009-es vendégszereplése alkalmával a Tosca felújításakor adta.

2012. március 11. Életének 85. évében hosszú betegség után meghalt Csongrádi Mária rendező.

Csongrádi Mária 1926-ban született Budapesten. 1946 és 1948 között a Pest Megyei Kamaraszínházban dolgozott, majd három évig a győri Kisfaludy Színházban. 1958-tól rendez, 1966-tól főként gyermek- és ifjúsági előadásokat. 1966-ban Jászai Mari-díjat kapott.

2012. március 11. Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Hável László Aase-díjas színművész.

Hável László 1937-ben született Budapesten. 1960-ban végezte el a Színházművészeti Akadémiát, 1964-ig rendező szakon képezte tovább magát. 1958-ban az Egyetemi Színpadon, 1959-ben a budapesti Irodalmi Színpadon játszott. 1960-tól az Állami Déryné Színház, majd az Irodalmi, 1966-tól a Mikroszkóp Színpad tagja. 1969-től a Déryné, később a Népszínházban (a mai Kamaraszínház) szerepelt. 1982-ben egy évig a Nemzeti Színház, aztán ismét a Budapesti Kamaraszínház társulati tagja lett.

Pintér Tamás

2012. március 14. Meghalt Pintér Tamás (Oroszlán) kaszkadőr, öttusaedző, vívó szakedző, a Magyar Kaszkadőr Szövetség elnöke, a Színház- és Filmművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi docense.

Pintér Tamás 1941. december 12-én született. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanított 1967 óta, majd egyetemi docens lett. Meghívott előadóként Amerikában a Cornisch és a Washington Egyetemen is oktatott. A Magyar Köztársasági Arany Érdem Kereszt tulajdonosa és Belváros-Lipótváros Díszpolgára volt. Több mint 400 filmben szerepelt és az ország szinte valamennyi színházában dolgozott mint mozgástervező, akciórendező.

Főbb színházi és operaházi munkái között megtalálható a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a Cyrano de Bergerac, a Bánk bán, a Mahagonny, a Lammermoori Lucia, A szecsuani jó ember, A Karamazov testvérek, a West Side Story, Az operaház fantomja, Az ember tragédiája és A Nibelung gyűrűje. Szerepelt többek között az Égi bárány, a Beszterce ostroma, a Temetetlen halott című filmben, valamint a Bors, a Rózsa Sándor, a Kántor, a Linda vagy a T. I. R. című sorozatban.

2012. április 12. Elhunyt Moldován Stefánia operaénekesnő, a Liszt-díjas drámai szopránt életének 82. évében érte a halál.

Moldován Stefánia Sajóudvarhelyen született 1931. augusztus 24-én. 1948-1953 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanulója volt Sipos Jenő tanítványaként. Pályáját az Operaház énekkarában kezdte.

1954-ben Mimiként debütált Puccini Bohéméletében a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol 1954-1961 között társulati tag volt. 1961-től a budapesti operaház magánénekeseként alakította drámai szerepek sorát.

Hangjának kiegyenlített, telt hangzásával, alakításainak drámaiságával és szenvedélyes lendületével a társaság vezető szopránjai közé tartozott. Elsősorban Verdi-hősnők megformálásával ért el kiemelkedő sikereket, de repertoárján szerepeltek a Mozart- és Puccini-operák szoprán szerepei is. Rendszeresen fellépett a nemzetközi hangverseny- és operaszínpadokon.

Leonórát énekelte Beethoven Fideliójában és az opera Leonóra című ősváltozatában. Számos lemezfelvétel közreműködője volt. Leghíresebb alakításai közé tartozott Erkel Bánk bánjának Melindája, ezzel a hősnővel kapcsolatban írta róla a neves dramaturg és operakritikus, Fodor Géza az énekesnő operaházi tagságának negyedszázados évfordulóján: "Amit az emberi integritás póztalan méltóságáról és megsértésének jóvátehetetlenségéről, az erős és gyöngéd hitvesi, anyai érzelmekről el tud mondani, az ma egyedülálló."

2012. április 17. Életének 71. évében meghalt Koncz Zsuzsa fotóriporter, a színházi világ elismert fotósa.

Koncz Zsuzsa 1941. november 19-én született Budapesten. 1963-tól a lap 1990-es megszűnéséig a Film Színház Muzsikának dolgozott, fényképezett színházi próbákon, filmforgatásokon, portrékat készített a kor jelentős művészeiről.

„Optikájával belelát az emberek lelke legmélyére, fölfedezi bennük a szeretnivalót csakúgy, mint a komikumot, tiszteli az igazi tehetséget és lepöcköli a hazug hiúságot. Fényképein óhatatlanul megjelennek a maga indulatai, érzelmei, sőt fölbukkan a modelljéről való véleménye is. Alighanem ettől válik minden portréja ennyire hitelessé, élővé” – írta róla Gách Marianne újságíró, akivel évtizedekig közösen készítették interjúikat a Film Színház Muzsika című folyóirat számára.

Koncz Zsuzsa 1979-ben rendezte első önálló kiállítását. A kilencvenes években több dokumentarista riportot készített, az évtized közepétől táncfotózással is foglalkozott.
A kilencvenes évektől a Színház című folyóirat munkatársa volt, 1999 óta a lap képszerkesztőjeként dolgozott. Első önálló albuma 2000-ben a Fényképtár sorozatban jelent meg. Munkássága során a Magyar Sajtófotó pályázaton számos munkáját jutalmazták.
Pályafutása alatt több hazai és külföldi díjat nyert, 2008-ban a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki, a Balogh Rudolf-díjat 2001-ben kapta.

2012. április 16. Elhunyt Polónyi Gyöngyi színész, több magyar film főszereplője, a Thália Színház egykori tagja.

Polónyi Gyöngyi 1942. április 13-én született Budapesten. A színművészetin az 1964-ben végzett osztályba járt, amelyben a színésznőjelöltek rögtön sztárok lettek. A főszereplő Polónyi Gyöngyi, valamint Béres Ilona, Halász Judit és Tordai Teri az Esős vasárnap című filmben tűntek fel, a film azóta is gyakran látható.

Egyszerre indult a négy színésznő pályája, Polónyi Gyöngyi azonban mintegy két évtizede eltűnt a magyar színpadokról és másfajta szolgálatnak szentelte életét: az egyik pesti kórházban végzett jószolgálatot beteg, idős, elhagyott emberek mellett.

2012. május 10. Elhunyt Sylvester Lajos erdélyi újságíró, közíró, drámaíró, volt színházigazgató.

Sylvester Lajos a háromszéki Alsócsernátonban született 1934-ben, a Kolozsvári Bolyai Egyetemen végzete tanulmányait magyar nyelv és irodalom szakon. Tanárként és főtanfelügyelőként dolgozott, Háromszéken több emlékmű állítása is (egyebek közt a zágoni Mikes Kelemen szobor, a szárazajtai emlékmű, a sepsiszentgyörgyi Kossuth Lajos szobor) az ő nevéhez fűződik.

1974 és 1985 között az akkori Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója volt, az 1989-es fordulat után a Háromszék napilap főmunkatársa lett. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház saját halottjának tekinti.

2012. május 11. Elhunyt Seregi László, a hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő művésze, alkotója, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és Kossuth-díjas mesterművésze.

Seregi László Seregi László Budapesten született 1929. december 12-én. Tizenöt és fél éves korában jelentkezett az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Nem fejezte be tanulmányait, a fogaskerékgyár raktárosa lett, majd 1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettet tanult.

Koreográfusi tehetsége hamar megmutatkozott: 1952-ben a Kalotaszegi táncok, majd 1953-ban a Reggel a táborban című művét alkotta meg. 1957-ben szerződtette az Operaház, ahol balett-táncosként kezdte, majd balettmesterként és koreográfusként tevékenykedett. Eleinte balettbetéteket készített operákba. A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967).

1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatták be háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egyfelvonásos balettjét, a Változatok egy gyermekdalra című művét mutatták be. 1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt, majd 1985-től újból jelentős egész estés baletteket alkotott. Ekkor született Shakespeare-trilógiájának első darabja, a Rómeó és Júlia, majd 1989-ben a Szentivánéji álom 1994-ben A makrancos Kata

Koreográfiáival a Magyar Nemzeti Balett az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön is. Műveit a világ jelentős balettszínpadain (egyebek közt Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Leningrád, Kijev, Berlin, Monte Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London, Zürich és Sydney színházaiban) bemutatták és műsoron tartják.

Seregi László 1980-ban kapott Kossuth-díjat, 1989-ben a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003) és Prima Primissima-díjas volt.

2012. május 16. 79 éves korában elhunyt Várady Béla, a Kassai Thália Színház társulatának volt tagja.

Szilicén született 1933. szeptember 16-án. A színész a polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, illetve a Kassai Thália Színház színésze, 1971–1981 között művészeti vezetője volt. Közel kétszáz hangjátékban s több szlovák és magyar filmben kapott szerepet.
Többször megkapta a szlovák szerzői jogvédő iroda nívódíját (1969, 1974, 1975, 1984). 1998-ban Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Életműdíjjal, 2008-ban Kisebbségekért Díjjal tüntették ki.

2012. május 21. Életének 84. évében elhunyt Lengyel Erzsi Jászai Mari-díjas színművész.

Lengyel Erzsi 1929. február 23-án született Nagykátán. Győrben kezdte pályáját, ahol 1945 és 1948 között játszott, az 1948-1949-es évadban a Józsefvárosi Színházban, 1949-től 1951-ig Szegeden szerepelt.

Az 1951-1952-es évadban az Úttörő Színház, 1952 és 1957 között az Ifjúsági Színház, 1957-től 1962-ig a Jókai Színház, 1962 és 1990 között a Thália Színház, az 1998-1999-es évadban a Cigány Színház tagja volt. 1960-ban a Kísérleti Színpad alapító tagja volt. Többféle szerepkört – naiva, szubrett, karakterszerepeket – alakított operettekben és drámai művekben.

2012. május 24. Életének 83. évében Nagyváradon elhunyt Szombati Gille Ottó nyugalmazott színházi rendező.

Szombati Gille Ottó Nagyváradon született 1930. január 29-én. A kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben végzett 1954-ben. Temesváron, majd 1958-tól egészen nyugdíjazásáig, 1990-ig Nagyváradon rendezett az állami színház román és magyar társulata számára egyaránt.

2012. május 29. Hosszan tartó betegség után, életének 64. évében elhunyt Monyók Ildikó színművész.

Monyók Ildikó 1948. szeptember 24-én Bodrogkeresztúron született. A Ki mit tud? országos televíziós versenyen tűnt fel 1968-ban táncdalénekesként és versmondóként is. A színművészeti főiskolát 1974-ben végezte el. Színészi pályáját Kecskeméten a Katona József Színházban kezdte, hatalmas sikert aratott a Kabaré című musicalben Sally Bowles szerepében.

Monyók Ildikó 1982 áprilisában tájelőadásra utazott, amikor tragikus baleset érte. Művészi pályája megtört, évekig a lábadozás, az újrakezdés töltötte ki életét. Hatalmas lelkierővel tanult meg újra beszélni, járni.

Részleges felépülése után játszott Jeles András-Melis László A mosoly birodalma című előadásában 1986-ban. Bécsben egy Kurtág-zenedarab közreműködőjeként aratott nagy sikert 1991. október 26-án. A darabot Claudio Abbado vezényelte. A Beckett inspirálta Mi is a szó? című művet Kurtág György Monyók Ildikó számára írta, a bécsi bemutató után Magyarországon és a világ nagy koncerttermeiben adta elő, ameddig betegsége engedte. Nyolc éve már nem lépett fel.

A Városi Színházban a Színház a színházban című előadásban többek között Madaras Józseffel játszott 2002-ben, amikor Jeles András rendező sérült emberek közvetítésével állította színpadra Molnár Ferenc A testőr című darabját.

2012. június 11. Életének 73. évében hétfőn elhunyt Géher István egyetemi tanár, József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Anglisztika Tanszékének professor emeritusa

Géher István 1940. január 15-én született Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett magyar-angol szakos diplomát, 1963-tól középiskolai tanár, 1965-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője, 1968-tól a szolnoki színház dramaturgja volt. 1972-től az ELTE angol tanszékén tanársegédként, 1985-től adjunktusként, 1992-től egyetemi docensként, majd végül az Anglisztika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott.
William Shakespeare munkásságának legnagyobb hírű magyar kutatója, nemzetközi szinten elismert irodalomtörténész volt. Tudományos munkássága mellett költői és műfordítói munkássága is jelentős, a Műfordítók Egyesületének elnökévé is megválasztották. Pályája során számos kötete jelent meg, több irodalmi díjjal, például az Év Könyve Jutalommal és a Soros Alapítvány Alkotói Díjával is kitüntették, 2008-ban Déry Tibor-díjat és József Attila-díjat kapott. A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetéssel 2012-ben ismerték el.

2012. június 18. Életének 84. évében hétfőn délelőtt elhunyt Dobai Vilmos rendező, Jászai Mari-díjas, érdemes művész.

Dobai Vilmos 1928. december 16-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1952-ben végezte színházi rendező szakon, ahol Nádasdy Kálmán oktatta. Ezután a kecskeméti Katona József Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, majd a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett, 1962 és 1974 között főrendezőként.

Alapítója és művészeti vezetője volt az Egyetemi Színpad Universitas együttesének 1961 és 1966 között. 1965-1973 között a Színházművészeti Szövetség Rendező Tagozat titkára volt. 1974-1981 között a Magyar Televízió, a Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Radnóti Miklós Színház rendezője volt. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának rendezője 1975 és 1985 között, 1985-től vezető rendezője volt.

Munkásságát 1966-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1988-ban érdemes művész lett, a Cserés Miklós-díjat 1994-ben kapta, 1995-ben Magyar Rádiózásért kitüntetést, 1998-ban pedig Ezüst tollat kapott.

2012. július 3. 74 éves korában elhunyt Gruber Hugó Jászai Mari-díjas bábművész, szinkronszínész.

Gruber Hugó Gruber Hugó 1938-ban született Budapesten, pályáját amatőr bábosként kezdte 1954-ben az Astra együttesben, 1961-ben az Állami Bábszínház tagja lett. A színház világhírű zenei bábadaptációival számos külföldi turnén szerepelt, egyebek mellett A fából faragott királyfi, a Petruska és A csodálatos mandarin ikonikus figuráit keltette életre. Főbb szerepei közé tartozott a cirkuszigazgató a Misi mókus vándorúton című mesében, Akela A dzsungel könyvében, az Úr alakja Az ember tragédiájában és Nyúl apó a Mi újság a Futrinka utcában? című történetben.

Az érdemes művész szinkronszínészként számos szereplőnek, rajzfilmfigurának kölcsönözte hangját: Gruber Hugó hangján szólalt meg Palpatine szenátor a Baljós árnyak, A klónok támadása és A Sith-ek bosszúja című filmekben, Robert Onedin Az Onedin család című sorozatban és Mr. Ollivander a Harry Potter-filmekben. Szinkronizálta Bud Spencert a Bombajó bokszolóban, Kákalaki Akkát a Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című rajzfilmsorozatban, Kvarg Lipótot a Csipet Csapatban, Arthur Summerlee professzort Az elveszett világban és a Nash Bridges - Trükkös hekus című sorozatban a főszereplő apját, Nick Bridgest. Szerepelt egyebek mellett a Szomszédok című teleregényben, a Privát kopó című filmben, a Nyolc évszak című sorozatban, valamint a Kincskereső kisködmön, az Árgyélus királyfi és Tündér Ilona című filmekben.

Művészetét az Állami Bábszínház aranygyűrűjével 1988-ban ismerték el, 1990-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1998-ban pedig érdemes művész lett.

Liska Dénes

2012. július 11. Nyolcvanöt éves korában váratlanul elhunyt Liska Dénes író, dramaturg.

Liska Dénes Budapesten született 1927. június 26-án. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakának elvégzését követően pályáját a Vígszínházban kezdte, majd 25 éven keresztül a József Attila Színház vezető dramaturgja volt.

Nevéhez fűződik az első magyar folytatásos rádiós hangjáték, a Szabó család útjára indítása 1959-ben, a családregény-sorozatot szerzőtársaival 40 éven keresztül írta hétről hétre.

A József Attila Színháztól való távozása után a Magyar Televízió ifjúsági osztályán gyermek- és ifjúsági műsorokat szerkesztett. A Magyar Televízió szórakoztató osztályának vezetőjeként ment nyugdíjba.

2012. július 20. Életének 93. évében elhunyt Dr. Márkus Éva szinkronrendező.

Márkus Éva 1920. április 8-án született Debrecenben. 1945 és 1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, ugyanebben az időszakban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát is.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től az Operettszínház rendezője, 1952 és 1985 között a Pannónia Filmstúdió szinkronrendezője. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia kísérleti stúdiójában működő Rexfilmnél, majd 1998-tól a Duna Televíziónál dolgozott szinkronrendezőként, 1962-től a Magyar Rádióban is rendezett. A Balázs Béla-díjat 1976-ban vehette át, 1982-ben érdemes művész címet kapott.

2012. augusztus 6. 59 éves korában elhunyt Safranek Károly Jászai Mari-díjas színművész, az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának tagja.

Safranek Károly Az ügynök halála című előadásban

Safranek Károly 1953. március 9-én született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1977-ben végezte el, előtte 1973-ig, öt éven keresztül a fővárosi Famintakészítő Vállalatnál dolgozott. 1977-ben a Madách Színházhoz szerződött, 1978 és 1980 között a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1980 és 1983 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1985 és 1990 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának tagja lett. Ezután Budapesten folytatta pályáját: 1990-től a József Attila Színház, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház, 1998-tól a Nemzeti Színház tagja. Játszott Miskolcon és Tatabányán is, majd 2002-től az egri Gárdonyi Géza Színház tagja lett.

2012. július 30. Életének 92. évében elhunyt Bányai Geyza műfordító.

Bányay Geyza 1920-ban született Budapesten. Eredeti foglalkozása ügyvéd volt, a jogászi praxist egy 1956 utáni néhány éves eltiltást kivéve folytatta műfordítói tevékenysége mellett is. Jogászként a szegények ügyvédjeként volt ismert, mivel megbízásaiért ritkán fogadott el pénzt.

Számos híres regényt és színdarabot ültetett át magyar nyelvre. A hatvanas évektől kezdve főleg az Európa Kiadónak dolgozott, leginkább a modern angol és német nyelvű irodalom tolmácsolásban alkotott maradandót.

2012. augusztus 30. Elhunyt Karácsony Tamás színész, a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja.

Karácsony Tamás

Karácsony Tamás 1955. november 24-én született Veszprémben. Már a középiskolában színpadon volt: a Szokoly Tamás vezette Aréna amatőr színház alapítói között volt. 1978 őszén került Kaposvárra, kellékes-bútoros beosztásba. A színházon belül képezte magát, s 1986-ban a Vámos László vezette vizsgabizottság színésszé nyilvánította.

Ahogyan életrajzában fogalmazott: "Az itt működő alkotóközösséghez való tartozást tekintem »legfontosabb munkámnak«. Babarczy, Ascher, Pauer, Donáth, Szegő, Ács, Gazdag, Gothár, Kornis-Kertész, Selmeczi, Mártha, Melis, Jeles, Eörsi, Spiró, Mohácsi és az utánuk jövők, és a színészek, és a többiek, a velük eltöltött uszkve harmincöt év, életem legboldogabb »munkája«."

1982-ben "Szocialista Kultúráért" kitüntetést kapott, a nyolcvanas évek végén a Veszprémi TV-találkozó különdíját nyerte el Eörsi: Kihallgatás című drámájában nyújtott alakításért.

2012. szeptember 20. 94 éves korában elhunyt Székely György színháztörténész, rendező, műfordító.

Székely György pályáját 1941-ben, a Nemzeti Színház lektor-dramaturgjaként kezdte, 1943–1948 között, megszakításokkal a Pécsi Nemzeti Színházat vezette.

Székely György

A Fővárosi Operettszínház főrendezője volt 1952–1957 között, 1957-től 1980-ig pedig a Színháztudományi Intézetben, illetve a Magyar Színházi Intézetben dolgozott. 1990-ben érdemes művész kitüntetést kapott.

Az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottságának alapító tagja, 1990-től 1998-ig a testület elnöke.

A színháztudomány egyik legjelentősebb hazai kutatójaként megalkotta a színjátéktípus fogalmát, és kidolgozta a színházi előadás komplex leírásának módszertanát. Főszerkesztője A magyar színháztörténet című kézikönyv első három kötetének (1990, 2001, 2005) és A magyar színházművészeti lexikonnak (1994).

2012. szeptember 22. 66 éves korában elhunyt Virág Katalin szerkesztő-riporter, a Magyar Televízió színházi osztályának egykori tagja, színészportrék szerkesztője, riportere.

Virág Katalin 1946. július 19-én született Budapesten. A MÚOSZ Újságíró Iskolájának elvégzését követően az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon szerzett diplomát, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelméleti szakát is elvégezte. A Magyar Televízióban 1964-től 1999-ig dolgozott. 1970-ben az irodalmi és drámai főszerkesztőséghez került, 1972-től a színházi rovat meghatározó egyénisége. Számtalan színházi előadás közvetítéséről döntött abban az időszakban, amikor hetente sugárzott színházi előadást a televízió. Fáradhatatlanul járta az országot, hogy a legjobb előadások kerüljenek a képernyőre.

Szerkesztője lett a Színházi Album című magazinnak, amely 1972 és 1980 között a színházi világot közvetítette a nézőkhöz. Meghatározó színházi témájú műsorok kitalálója, szerkesztője volt, emellett élő színházi közvetítések sora fűződött a nevéhez a szünetekben színházi témájú beszélgetésekkel. A Mestersége színész és a Drámaírók műhelyében című sorozatokban készített munkái felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Virág Katalin munkásságát 2003-ban Jászai-díjjal ismerték el, emellett hét alkalommal Televíziós Nívódíjat vehetett át.

Pauer Gyula

2012. október 8. Életének 72. évében elhunyt Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrász, látványtervező, képzőművész, a magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő egyénisége.

Pauer Gyula 1941. február 28-án született Budapesten. Az ötvenes évek második felében a Budapesti Képzőművészeti Tanácsi Díszítőszobrászati Szakközépiskolába járt, majd 1960-tól a Képzőművészeti Alap Kivitelező Stúdiójának munkatársa volt. A hatvanas évek második felétől a Filmgyárban dolgozott kivitelezőként, majd számos színházban díszlettervezőként. 1985-től szabadfoglalkozású művész volt, 1990 és 1998 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szcenikai Tanszékének, majd 1994-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolának volt a tanára.

1969-től A SZÜRENON csoport, 1992-től a Szinyei Merse Társaság tagja – 1994 és 2000 között elnöke. 1994-től a Magyar Szobrász Társaság alapító tagja és alelnöke volt, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 1996-ban választotta rendes tagjainak sorába.

2012. október 12. Életének 82. évében elhunyt Witz Éva jelmeztervező, a Magyar Televízió egykori munkatársa.

Witz Éva (Drégely Lászlóné) 1931. szeptember 4-én született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán tanult (1949-1954), majd a Jelmeztervező- és Kölcsönző Vállalatnál (1954-1962), a Pannónia Filmgyárban (1962-1963), illetve a József Attila Színházban (1963-1970) dolgozott. Azt követően szabadfoglalkozású grafikusként tevékenykedett, 1970-től 1997-ig volt a Magyar Televízió munkatársa. Több éven át tanította szakmai tanfolyamokon a következő nemzedéket. Munkájáért számos kitüntetést, így 1986-ban Balázs Béla-díjat kapott.

2012. október 14. Életének 94. évében elhunyt Joó László színész és dramaturg.

Joó László 1918. december 4-én született Budapesten. Kertésznek tanult, a világháború küszöbén végezte el a színiakadémiát, pályáját 1945-ben a debreceni Csokonai Színházban kezdte. Ezt követően a Művész Színház, a Belvárosi Színház, a győri Kisfaludy Színház tagja volt, valamint több ízben játszott az Úttörő és Ifjúsági Színházban és a Pécsi Nemzeti Színházban is. 1967-ben Torinóban és több olasz városban vendégszerepelt, 1979-es nyugdíjazásáig a Pannónia Filmstúdió lektora és dramaturgja volt.

2012. november 1. 86 éves korában Simor Ottó Jászai-díjas érdemes művész, a debreceni Csokonai Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház örökös tagja.

Simor Ottó 1926-ban Budapesten született. Nagyon fiatalon, 17 évesen végzett az Országos Színészképző Egyesület iskolájában. Pályafutását vándorszínészként a Hajdúsági Kerületek Színházában kezdte, bejárva Hajdú-Bihar településeit.

Volt ígéretes, fiatal bonviván Budapesten, Kellér Dezső társulatában, ahol Salamon Béla volt az egyik támogatója, pártfogója. Ő játszotta először 1945 után Edvint a Csárdáskirálynőben, Kellér Dezső átdolgozásában. Az első igazi sikereket Miskolcon érte el, ahol bonvivánként élvezte az egész város szeretetét. Debrecenbe 1958-ban, Szendrő József, a Csokonai Színház akkori igazgatójának hívására érkezett. Az 1980-as évek elején került Nyíregyházára, 1991-ben ismét a Csokonai Színházhoz szerződött. Kisebb-nagyobb karakterszerepek után 2008-ban búcsúzott a színpadtól.

2012. október 22. Élete 90. évében elhunyt Luttor Mara színész, rendezőasszisztens.

Luttor Mara 1923. június 22-én született Budapesten. 1941 és 1944 között színészetet tanult a Színiakadémián, majd a háború után folytatta tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán, így ő lett az első diplomás filmrendező nő Magyarországon.

Színészként játszott a pécsi Nemzeti Színházban, Budapesten a Művész Színházban, majd a Szolnoki Szigligeti Színházban rendezőként több darabot rendezett. Rövid ideig a Hunnia Filmgyárban világosítói, majd fotó-laborasszisztensi feladatokat látott el. 1951 és 1959 között a Pannónia Filmstúdióban dolgozott mint szinkronrendező.

1959-től a Mafilmben rendezőasszisztens, majd a rendező munkatársaként számos jelentős film első asszisztense volt. A Mafilm Rendezői Iroda filmgyári asszisztenseinek vezetője volt 1988-ig. Közben tanársegédként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is. Írt és rendezett dokumentumfilmeket a Magyar Televízió számára is. Rendezőmunkatársi, első asszisztensi kiemelkedő teljesítménye miatt 1983-ban Balázs-Béla díjat kapott. Munkásságát a szakma a 2003-as Filmszemlén Életműdíjjal ismerte el.

2012. november 7. Életének 84. évében meghalt Gombos Katalin színésznő, érdemes művész.

Gombos Katalin 1929. február 12-én született Hódmezővásárhelyen. A helyi színháznál kezdte pályafutását 1945-ben, 1950-ben a Petőfi (később Jókai) Színházhoz szerződött. Diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben szerezte meg. A Vidám Színpad társulatának tagja volt 1956-57-ben, majd a következő években a Fővárosi Operettszínház Kamaraszínházában lépett fel. A Madách Színház tagja 1958-ban lett. 1995 végén úgy döntött, visszavonul a színpadtól.

Vallai Péter

2012. november 7. Életének 66. évében meghalt Vallai Péter Jászai Mari-díjas színművész.

Vallai Péter 1946. november 25-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1969-ben a Thália Színházhoz szerződött. 1976-tól a pécsi Nemzeti, 1981-től a győri Kisfaludy, 1982-től a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt, 1987 óta a Vígszínház társulatához tartozott.

Vendégművészként játszott az Egyetemi Színpad, a Veszprémi Petőfi Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a debreceni Csokonai Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Merlin Színház, az RS9 Színház, az Éjszakai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Magyar Színház produkcióiban.

Sokféle szerepben nyújtott hiteles alakítást, kiváló versmondó volt, számos sikeres önálló est fűződött a nevéhez. Vallai Péter klasszikus és kortárs költők, írók műveiből készült előadóestjei legendásak voltak: önálló estet készített többek között Petri György verseiből és Esterházy Péter írásai nyomán is Spionjáték címmel. T.S. Eliot ihlette Ti.Esz.I., avagy a háromnapos vízi hulla csodálatos élete című estjét.

Művészetének elismeréseként 1981-ben Jászai Mari-díjat vehetett át, 1989-ben és 2006-ban pedig a Vígszínház Ajtay Andor-emlékdíját kapta meg.

2012. november 13. Elhunyt Somló István színész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja.

Somló István Kaposváron született 1946. november 19-én. 1966-ban szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz. Negyvenhat éve volt tagja a társulatnak, s ez idő alatt számtalan szerepben ismerhette meg a közönség. 2007-ben Miskolc város önkormányzata Déryné-díjjal tüntette ki.

2012. november 26. Meghalt Koroknai Tamás, a Nemzeti Színház hangtárának vezetője.

Az 1947-ben született, műszerészként végzett Koroknai Tamás 1973 óta dolgozott színházban, a Budapest Bábszínház után a Paulay Ede utcíi teátrumban tevékenykedett (Bartók Gyermekszínház, Budapesti Gyermekszínház, Arany János Színház, Új Színház). 2000-től, már az épület megnyitása előtti előkészületektől dolgozott a Nemzeti Színházban, részt vett az intézmény hangtechnikai rendszerének kialakításában.

2012. november 28. Életének 78. évében elhunyt Kulcsár Imre Déryné-díjas színművész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja.

Kulcsár Imre 1934. június 2-án született Miskolcon. Először tizenkilenc évesen, 1953-ban szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz, az énekkarba. Hat év után Egerbe, majd Veszprémbe szerződött a Petőfi Színház egyik alapító tagjaként, ahol alkalma nyílt művészi képességeinek kibontakoztatására, 1965-ben ismét a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. 1998-ben Aase-díjat, 2003-ban Nyíregyházán, a VIDOR Fesztiválon a legjobb férfi epizód alakításért Brighella-díjat kapott.

2012. december 5. 71 éves korában elhunyt Hollósi Frigyes színész, a Nemzeti Színház társulatának tagja.

Hollósi Frigyes 1941. április 21-én született Budapesten. Érettségi után felvették a színművészeti főiskolára, majd eltanácsolták, így segédszínészként kezdte pályáját 1962-ben a szolnoki színháznál, emellett a szolnoki rádióban bemondóként dolgozott.

Hollósi Frigyes az Egy elsurranó patkány című előadásban

1980-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1982-től, a Katona József Színház megalapításától - kis megszakítással, amikor a rövid ideig működő Művész Színház társulatához szegődött - tagja volt a társulatnak. Az új Nemzeti Színház társulatához 2002-ben szerződött. 1983-ban megkapta a filmkritikusok díját, 1986-ban a filmszemle díját. A 2001. évi Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb férfiszínész díját a Feri és az édes élet című filmben nyújtott alakításáért. Jászai Mari-díja és az érdemes művészi címe mellé 1996-ban - művészi pályája elismeréseként - megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet is.

2012. december 17. Életének 81. évében elhunyt Horváth Sándor színész.

Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1952–1956 között. Pályafutása során számos vidéki színházban játszott, egyebek mellett az egri Gárdonyi Géza Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban. 1970-től nyugdíjba vonulásáig a József Attila Színház tagja volt. Tizenöt évig a Színész Szakszervezet elnöke volt. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje, később a II. kerület önkormányzati képviselője volt (MDNP).

2012. december 18. 71 éves korában elhunyt Dörögdy Miklós bábszínész.

Dörögdy Miklós 1941. november 11-én született Budapesten, a bábszínészképző tanfolyam elvégzését követően 1964-ben lett a Budapest Bábszínház (korábban Állami Bábszínház) tagja.

A művész 48 éves pályafutása alatt sikeres alakítások egész sorát nyújtotta. Főszerepet játszott számos gyermekdarabban és felnőtteknek szóló műben. Kiemelkedő alakításai között van a János vitéz Óriáskirálya, amellyel határainkon túl több európai országban, valamint Kubában, Indiában, Kínában és Ausztráliában is személyes sikert aratott.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr697999351

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.