Halász János hangsúlyozta: 2013-at a kultúrában a kiegyensúlyozott működés, a fejlesztések, az államtitkárság és a szakmai szervezetek, más államtitkárságok, tárcák közötti együttműködés jellemezte. A fejlesztések két területen is szembeötlőek: Budapesten a nagy intézményeknél, vidéken pedig a kis művelődési házaknál - emlékeztetett.

A kormány által részben vagy egészben finanszírozott fővárosi beruházásokként november elején nyílt újra az Erkel Színház, a Zeneakadémia, előtte pedig a Budapest Music Center. Nagyon fontos része a magyar kultúrának az is, hogy zajlik az ötezer fő alatti települések faluházainak felújítása, tartalommal való megtöltése: a vidékfejlesztési tárca csaknem 600 ilyen épületet újít fel több mint 30 milliárd forintnyi pályázati keretből, ehhez csatlakozik a kulturális államtitkárság a tartalmi fejlesztésben egy 1 milliárd forintos pályázattal - tette hozzá az államtitkár.

Halász János jelezte: Kapunyitogató címmel több mint 20 helyszínen indult olyan program, amelyben egy évnél régebben bezárt művelődési házak nyíltak meg ismét; ezt a kezdeményezést szeretnék folytatni és más településekre is kiterjeszteni.

A kulturális intézményrendszerben 2013-ban jelentős szervezeti változások zajlottak, átalakult például a közgyűjteményi rendszer. Az új struktúrában az eddig megyei fenntartású múzeumok és könyvtárak a települési önkormányzatokhoz kerültek, míg a levéltárak a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiként működnek. "Az új struktúra beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így most már a finomhangolás következik. A látogatószám is növekszik: egyre többen járnak mind múzeumba, mind színházba" - értékelt az államtitkár.

Felidézte: ugyan az előadóművészeti területen nem voltak hasonló szerkezeti változások, de biztonságos finanszírozás állt rendelkezésre és március végén a kormány jelentős, csaknem 2 milliárd forintos különtámogatást is adott a zenei területnek. "1,5 milliárd forintos pályázati keret állt a színházak rendelkezésére, ezt átláthatóan, szakmai szempontok szerint ítéltük oda a pályázóknak, amelyek mind időben meg is kapták a támogatásokat" - tette hozzá.

A Nemzeti Színház vezetőváltásáról szólva Halász János kiemelte: lejárt az előző igazgató mandátuma, kiírták a pályázatot, a szakmai bizottság javaslatot tett, majd Balog Zoltán miniszter ezt figyelembe véve döntött. "Új igazgató van, nagyon jó előadások, a színház teltházakkal és biztonságosan működik, ráadásul együttműködik a magyar színházi szakma egészével, beleértve a határon túli magyar társulatokat. Mindemellett a teátrum visszakerült a nemzetközi vérkeringésbe, márciusban nemzetközi színházi fesztivált is rendez" - beszélt Vidnyánszky Attila igazgató eddigi működéséről az államtitkár.

Január 1-jén az állam átvette Budapesttől az Operettszínház fenntartását. A teátrum nemzeti minősítésű intézmény, műfajában az egyedüli színház, így sok minden indokolja, hogy állami fenntartású legyen, működési támogatása nagy részét ráadásul eddig is az állam biztosította. "Korrekt szerződést kötünk a fővárossal, ennek keretében vettük át a színház működtetését az év elejével, majd ezt követően írjuk ki a pályázatot" - jegyezte meg.

Az állam nagyobb szerepet vállal a Budapesti Tavaszi Fesztiválban (BTF) is, amelyet 2014-ben már a fővárossal együtt rendez meg, így összesen 1,65 milliárd forint állami támogatás kapcsolódik a BTF-hez. "Célunk közös a fővárossal: egy olyan programsorozatot rendezni, amely előkelő helyen szerepel az európai fesztiváltérképen, amely igazi fesztiválhangulatot varázsol a fővárosba, amely egyre több helyszínt, köztük a frissen átadott intézményeket is bevonja a rendezvénybe" - fogalmazott.

Halász János munkája egyik fontos elemeként jelölte meg a zökkenőmentes együttműködést az Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), amelyet az államnak segítenie kell abban, hogy a művészeti élet önálló szervezeteként tudjon dolgozni. Január 1-jén az MMA tulajdonába került a Műcsarnok épülete. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy vannak más, a kortárs képzőművészetet bemutató intézmények, például az állami fenntartású Ludwig Múzeum, amelyet Fabényi Júlia vezet "értő módon". A múzeum működőképes, bevétele nőtt és fontos kiállításokkal készül - fűzte hozzá.

Halász János elmondta: a kormány a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi reprezentációjára is figyelmet fordít, Gulyás Gábor miniszteri biztos többek között egy nemzetközi képzőművészeti rendezvény, a Budapest Biennále koncepcióján dolgozik és a velencei biennále magyar pavilonjának nemzeti biztosaként is folytatja munkáját.

Az államtitkár a kultúrafinanszírozás fontos pilléreként említette a magánmecenatúrát, amelynek ösztönzésére már történtek lépések ebben a kormányzati ciklusban. Most, hogy a gazdaság ismét növekszik, komolyan lehet gondolkodni, van kit bevonni a kultúra finanszírozásába. 2015 végén jár le az EU-val kötött adójogi megállapodásunk, ez jó alkalom lesz a rendszer áttekintésére - jelezte Halász János.

A közelgő magyar kultúra napjáról az államtitkár fontosnak tartja, hogy a kulturális rendszerváltásnak minden állampolgár a győztese legyen határainkon innen és túl. Az anyanyelvi kultúránkra épülő identitás nemzetünk aranyfedezetét jelenti, hiszen nemcsak a születési anyakönyvi kivonat dönti el, hogy ki a magyar, magyarnak lenni vállalás kérdése, ebben a vállalásban a Himnusz megerősít minket. Amikor magyarul beszélünk - legyünk a világ bármelyik részén, szerződésbe lépünk a magyar nyelv közösségével. Ez a szerződés pedig nemcsak előnyöket jelent, hanem kötelességeket is - tette hozzá.

Kapcsolódó

>>> Négyszeresére nő a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása

>>> Halász János: több támogatást kapnak a határon túli magyar színházak jövőre

>>> Január elsejétől állami fenntartású a Budapesti Operettszínház