7óra7

A trónok igazi harca: Trisztán és Izolda

A trónok igazi harca: Trisztán és Izolda

2014. 01. 25. | 7óra7

Budapest Bábszínház Bár Trisztán és Izolda szerelmének leírása ófrancia és német forrásokból is ismertek – ezek közül a rejtélyes Gottfried von Strassburg 1210 körül keletkezett alkotása a legjelentősebb, amelyből 20000 sor maradt fönn, ám a mű épp a drámai csúcsponton abbamarad –, a kelta eredetű mítosz továbbélése Richard Wagner operájának köszönheti a legtöbbet.

A klasszikus történetből a Budapest Bábszínház felkérésére Márton László írt drámát, aki kiemelte: a szerző humanizmus előfutárának is tekinthető, az alapmű pedig a modern regények tekintetében nem csupán tematikailag, hanem írástechnikailag is mérföldkőnek számít. A töredéket többen is megkísérelték befejezni, ám egyikőjük sem ér fel Gottfried von Strassburg tehetségéhez.

A Trisztán és Izolda ugyanúgy az egyik legnehezebben megszólítható korosztálynak, a kamaszoknak és a felnőtteknek szól, mint a Semmi. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor – aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen évek óta tanítja a bábszínészeket és a bábrendezőket – második alkalommal dolgozik a Budapest Bábszínházban, előző munkája Offenbach Kékszakálljának színpadra állítása volt. (Márton László ahhoz a produkciókhoz a verseket írta.) Csizmadia számára fontos a játékosság, az előadásban az alaptörténettől nem messze levő fantasykhez hasonlóan egyaránt jelentőséget kapnak a reális emberi helyzetek és a mítoszhoz kapcsolódó mesei elemek. A látványt Hoffer Károly, a Színikritikusok Díját elnyert Semmi rendező-tervezője, valamint Nemes Takách Kata egyszerű formákból és anyagokból, a papír sokoldalúságát, alakíthatóságát és sérülékenységét felhasználva, míves bábokkal és Marvel Comics-szerűen stilizált képi világgal alkotja meg.

Szerelem, varázslat, harc, megigazulás, megannyi ambivalencia – a Trisztán és Izolda, arra is keresi a választ, hogyan tudjuk elviselni a szerelemért cserébe a kudarcokat. Címszereplőink azért szerethetik egymást életre-halálra, mert szerelmük tilos: Izolda Marke király felesége, Trisztán pedig Marke ünokaöccse. A király azonban – hiába fontos és kedves számára a vérségi kapcsolat – nem tűrheti, hogy házasságát, hatalmát és méltóságát veszélyeztesse a szeme láttára szövődő viszony. A szerelmeseknek sehol másutt a világon nincs helye, mint egymás karjaiban, és hajtja őket a szenvedély, ami elől nem tudnak kitérni... – olvasható az előadás színlapján.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr497996543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.