7óra7

„Muszáj róla beszélni” – Márkus Judit a Hoppárézimiről

„Muszáj róla beszélni” – Márkus Judit a Hoppárézimiről

2014. 02. 02. | 7óra7

Márkus Judit ► Hogyan kerültél Szegedről Kassára?

*Márkus Judit*: 2008-ban volt igazgatóváltás a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol öt szép évet töltöttem el, az első szerepemet még Korognai Károly igazgatása alatt játszottam. Az új vezetés nem ajánlott nekem szerződést, Korognai viszont éppen Szegeden tartózkodott, együtt léptünk fel a 10. jubileumi Dömötör díjátadó gálán, és megkérdezte, lenne-e kedvem Kassára szerződni, ahol ő éppen művészeti vezető volt. Azóta már a hatodik évadomat töltöm kint. Nagyon jó helyzetben vagyok, jelenleg három főszerepet játszom, ezért nem panaszkodom a sok utazás miatt.

► Hogyan jött létre és hogy dolgozik a TeatRovás társulat?

*Márkus Judit*: Van kint egy független művészeti alkotócsoport, a Rovás, amely a híres kassai szobrász szülőházában, a Löffler-villában székel. A Rovás Szabadakadémia a kortárs és klasszikus értékeket képviselő képzőművészet és a magyar kultúra egyik jelentős központja, saját kis játszóhellyel, szobaszínházzal; ez viseli a TeatRovás nevet. Nincs ugyan állandó társulat, de vagyunk páran a magyar és a szlovák állami színházból is, akik rendszeresen dolgozunk ott. Mivel kísérleti műhelyről van szó, én is nagyon szívesen fogadtam a felkérést egy rendezésre.

► Miért éppen a Hoppárézimi? Mi fogott meg? A történet, a személyes sors?

*Márkus Judit*: Több darabra is pályáztunk, úgy hozta a sors, hogy a kedvenceim közül éppen ezzel nyertünk. A Hoppárézimi! már gimnazista koromban befészkelte magát az agyamba, nem csak a történet miatt, hanem Ternyák Zoli miatt is, aki a regényből készült színdarabban játszotta ZZ szerepét. Zoli egy tragikus sorsú zseni volt, nagyon szerettem és figyelemmel követtem a pályáját. Elsőnek mindenképpen egyszemélyes színházat akartam rendezni és feltétlenül egy fiatal, átütő tehetségű kollégának, hogy ne legyen vele sok gondom. (nevet) Ráadásul egy mozgásában korlátozott kamasz, akit úton útfélen hülyének néznek az emberek, aki még mindig a baleset előtti életét éli, már-már meghasadt személyiséggel – izgalmas és szívbemarkoló, muszáj róla beszélni újra és újra.

Hoppárézimi! - Madarász Máté

► A monodráma nem egyszerű műfaj. Miért éppen Madarász Máté játssza az előadást?

*Márkus Judit*: Mátéval együtt szerződtünk Kassára. Frissen végzett színészként rendkívül hitelesen, elsöprő erővel játszotta Alan szerepét az Equusban, ráadásul remek mozgáskultúrával rendelkezik, amit tudott is kamatoztatni a mozgáskorlátozott ZZ megformálásánál. Máté az Equus óta nem kapott hasonló kaliberű szerepet, tehát nagy szüksége volt rá, hogy kipróbálja, magán tudja-e tartani a figyelmet közel másfél órán át. Eddig sikerült neki. A saját pályámon mindig fontosnak tartottam, hogy az a szerep kerüljön utamba, amivel egyre magasabbra tudom tenni a lécet. Ugyanezt érzem akkor is, ha nagyon tehetséges pályakezdő kolléga van a környezetemben. Ha erre nem figyelnek tudatosan azok, akiktől a szerepeket kapjuk, akkor csak derült égből a villámcsapás segíthet. Máténak a Hoppárézimi! volt ez a villámcsapás.

► Hogyan fogadták Kassán az előadást?

*Márkus Judit*: Ha szeretném használni a nagy szavakat, akkor azt mondanám, katartikus élmény volt a premier. Szűnni nem akaró vastaps fogadta Mátét, és akkor felállt az első sorból az igazi ZZ, vagyis Zemlényi Zoli – a hatás megdöbbentő volt, főleg azok számára akik lemaradtak erről az 1985-ös balesetről, és nem ismerték ZZ-t. Akkor egy megszervezett közönségtalálkozó követte az előadást, viszont az emberek azóta is minden Hoppárézimi! után ott várnak ránk a Rovás kávézójában, beszélgetni, ismerkedni, találkozni akarnak velünk. Még nem tértem napirendre a sok dicséret felett, nem is gondoltam, hogy ez ennyire fog tetszeni.

Hoppárézimi! plakát ► Most Kaposváron léptek fel. Hogyan kerültetek a Csiky Gergely Színházba?

*Márkus Judit*: Én tavaly májusban szerepeltem ott egy felolvasószínházi fesztiválon, akkor meséltem Rátóti Zoltán direktor úrnak a tervemről, és őt is nagyon érdekelte, hogyan működik monodrámaként a naplóregény. Amikor elkészültünk, elküldtem neki a trailert, és ő azt mondta, szeretné beilleszteni a Hoppárézimit egy fogyatékos emberekről szóló előadássorozatba. Novemberben például a Baltazár Színház vendégeskedett náluk.

► Folytatódik-e a turné, műsorra kerül máshol is a produkció?

*Márkus Judit*: Neveztünk vele a pécsi és a kisvárdai fesztiválra, valamint a gyermekszínházi biennáléra is, de csak mint off program. Kultúrsznob szakmai véleményekre ugyanis nem vagyok kíváncsi. Szívesen megmutatnám viszont azoknak, akiket tényleg érdekel. Két pesti és három szegedi játszóhellyel is tárgyalok, valamint a Csillag börtönbe is be fogom ajánlani, mert nekem óriási élmény volt, amikor pár éve ott játszhattam. Az egri monodráma-fesztiválon és a balatonföldvári Kultkikötőben is fel fogunk tűnni.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr637996475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.