7óra7

Mácsai Pál a Kossuth-díjasok között

Mácsai Pál a Kossuth-díjasok között

2014. 03. 14. | 7óra7

A köztársasági elnök Kossuth-díjat adományozott

- többek között -

Dobai Péter

József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, dramaturgnak, az MMA rendes tagjának kimagasló színvonalú költői, regény- és forgatókönyvírói tevékenysége elismeréseként.

1944. augusztus 12-én született Budapesten. 1963-tól 1965-ig magyar tengerjáró hajókon szolgált. 1970-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) filozófia-olasz szakán. 1970 és 1994 között a Mafilm rendezőasszisztense, dramaturgja, forgatókönyvírója volt. Költőként indult, majd áttért a prózára. Parabolisztikus regényeiben és filmforgatókönyveiben főként történelmi témákat dolgoz fel. Regényei közül a Lavina, A birodalom ezredese, a Vadon a legismertebbek. Jelentős film-forgatókönyvei a Mephisto, a Redl ezredes, a Hanussen, az Eszmélet, az Amrita Sher-Gil, a Római álom, a Morfium. Többször bemutatkozott filmrendezőként is: Archaikus torzó, Együtthatók, Anyám. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Írók Egyesületének, a Magyar PEN Club Intézőbizottságának, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének, a Forgatókönyvírók Céhének és a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának. Művészetének elismerései, kitüntetései: Cinema Narrativa, Agrigento (1982), az év legjobb forgatókönyv díja, Cannes (1981), József Attila-díj (1976), Balázs Béla-díj (1990), Babérkoszorú (2000), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíja (2001), a IX. kerület díszpolgára (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004).

Temesi Ferenc

József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas írónak, műfordítónak, színműírónak, az MMA rendes tagjának műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként.

1949. november 30-án született Szegeden. 1974-ben a szegedi egyetem magyar-angol szakán szerzett diplomát. Budapesten az Egyetemi Könyvtárban, majd a Fiatal Művészek Klubjában dolgozott. 1975-től szabadfoglalkozású író. Írói világa színes, sokféle élményterületről és tradícióból táplálkozik: a szegedi hagyományból éppúgy, mint az angolszász lírából vagy az 1970-es évek avantgárdjából és popzenéjéből. Legismertebb műve az önéletrajzi fogantatású szótárregény, a Por című kétkötetes családregénye, illetve a 2012-ben megjelent, Bartók című monumentális regénye. Egyéb regényei (Híd, Pest, Királyáldozat) mellett esszéi, elbeszélései, műfordításai is megjelentek, de írt drámát és forgatókönyvet is. 2001 óta a Magyar Írószövetség Választmányának tagja és a Magyar PEN Club alelnöke. 2004-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságáért 1988-ban József Attila-, 1992-ben Nagy Lajos-díjat kapott. Híd című regénye 1993-ban az év könyve lett. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2011-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjával tüntették ki.

Boráros Imre

Nyugalmazott színművésznek, a komáromi Jókai Színház alkotójának a felvidéki magyar színház- és előadó-művészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

1944. február 28-án született Pozsonyban. 1965 és 1971 között a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz), 1972 és 1977 között a kassai Thália Színpad tagja volt. 1977-ben ismét a Matesz társulatához szerződött, amely 1990 óta Komáromi Jókai Színház néven működik tovább. 2000-től a komáromi Teátrum Színház tagja, 2013-ban saját színházat alapított. Vígjátékban és drámában, modern és klasszikus darabokban egyaránt sikerrel szerepel. Könnyed játékstílus, természetes humor és egyéni elegancia jellemzi. Főbb szerepei az Őrnagy (Örkény István: Tóték), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Színész (Molnár Ferenc: A testőr), Czillei Ulrich (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), Higgins professzor (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Apa (Lorca: Vérnász), Félix (Neil Simon: Furcsa pár), Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng). Számos monodráma előadója. Többször turnézott az Egyesült Államokban és Európában is. Több koprodukciós filmben is játszott. Munkásságának elismerései: Sylvánia-díj, Polgármester díja (Komárom), Pozsony város díszpolgára, Ezüst plakett - Szlovák Köztársaság Érdemrendje, A Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, A Magyar Kultúra Lovagja.

Hámori Ildikó

Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a Pesti Magyar Színház tagjának a magyar színház- és filmművészetben betöltött meghatározó szerepe és generációk számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként.

1947. január 26-án született Budapesten. Pályafutását az MTV gyermekszereplőjeként kezdte, majd a Belvárosi Ifjúsági Színpad tagja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett Békés András tanítványaként. A főiskola után a Thália Színházhoz szerződött, majd 1980-tól a Népszínház tagja volt. 1983-tól a Nemzeti Színház, 2000-től a Magyar Színház társulatának művésze. Filmes és televíziós pályafutása során a cserfes, ifjú lánytól az antik hősnőig igen sokféle szerepben mutatkozhatott meg, és alkotott maradandót. Intrikus figura ironikus ábrázolásában is otthonos. Ő volt például Az Ingyenélők kárvallott és kártékony Elzája, a Bach-sorozat grófnéja, szenvedélyesen ábrázolta A trónörökös gyászba vadult Vetsera bárónőjét, és Ő volt a Dunakanyar önismeretre döbbent, hatalmas érzelmi skálájú hősnője is. Emellett gyönyörű hangja révén zenés darabokban is gyakran láthatja a közönség. Közel negyven tévéfilmben szerepelt, kiváló szinkronszínésznő. 1980-ban Jászai Mari-díjat, 1985-ben érdemes, 2001-ben kiváló művész kitüntetésben részesült. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, a Halhatatlanok Társulatnak 2006 óta örökös tagja. 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Kóti Árpád

Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagjának több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként.

1934. november 15-én született a Békés megyei Bucsán. A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, és ugyanabban az évben a Békés Megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1960 és 1963 között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 1963-tól a debreceni Csokonai Színház tagja. Elsősorban drámai karakterszerepek alakítója, a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Szerepei közül kiemelkedik Csehov: Ványa bácsi, Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik, Shakespeare: Lear király, Marin Držic: Dundo Moraje Tóth-Máthé Miklós: Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe. Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25., illetve a Ponyvapotting című alkotásokban. Művészetének elismerései, kitüntetései: Jászai Mari-díj (1978), érdemes művészi cím (1985), Aase-díj (1990), kiváló művészi cím (2001), a színházi találkozó díja (2002), Debrecen Kultúrájáért díj (2005).

Mácsai Pál

Mácsai Pál, az Örkény Színház ügyvezető igazgatója Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek, érdemes művésznek, az Örkény István Színház igazgatójának sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként.

1961. március 31-én született Budapesten. 1984-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színészi, 1990-ben rendezői szakán. 1984-1989-ig a Nemzeti Színház, majd a Madách Színház tagja, 1993-2000 között szabadfoglalkozású színész volt. 2001-től a Madách Kamara, majd 2004-től Örkény István Színház művészeti vezetője, 2010-től ügyvezetője. Sokoldalú művész. Színházi alakításai közül kiemelkedik Shakespeare Rómeó és Júlia Rómeója, Skini Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz című darabjában, Becket Tamás Anouilh: Becket, avagy az Isten becsülete című művében, Szigligeti Liliomfijának címszerepe, továbbá Cipolla a Mario és a varázslóban és az Azt meséld el, Pista! című Örkény-összeállítás. Számos klasszikus és mai szerző művét állította színpadra. Gyakran szerepel hangoskönyveken is. Jelentős alakításai voltak filmen is, a 2012 októberétől a magyar HBO saját gyártású televíziós sorozata, a Terápia központi karakterét, egy pszichoterapeutát alakított, a sorozat második évadját 2014-ben vetítik. A színházi közéletben is aktív szerepet vállalt: 1996 és 2000 között a Magyar Színész-kamarai Egyesület alelnöke, valamint 1997 és 2000 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. A Lyukasóra című irodalmi műsor állandó szereplője. Zárójelentés címmel nagylemezt adott ki, saját dalszövegekkel. Művészetét számos díjjal jutalmazták: Jászai Mari-díj (1991), Színikritikusok díja (1998,2002), 2001. évi filmszemle díja, Filmkritikusok díját (2002), Prima-díj (2003), érdemes művész (2008) 2013-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2013). 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagja, valamint a Halhatatlanok Társaságának örökös tagja lett.

Jávori Ferenc "Fegya"

Zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek, a Budapest Klezmer Band zenekarvezetőjének a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként;

A Budapest Klezmer Band alapítója 1946. február 10-én Jakubovics Ferenc néven született Munkácson. 1967-ben vették fel a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű szakára, de zongorázni is tanult. Nagyszőlősön, majd Huszton tanított zenét mielőtt családjával áttelepült Magyarországra. 1975-től több mint egy évtizedig az Operettszínházban volt zenekari hegedűs, és közben arra vágyott, hogy klezmer zenét játsszon. 1990-ben megalapította együttesét, a Budapest Klezmer Bandet, amelyet azóta is vezet. Az általa komponált zenei átiratokat játszva, lépésről lépésre hódították meg a közönséget. Koncertjeik, lemezfelvételeik mellett sikeres színházi produkciókban is felléptek, köztük a Madách Színház Hegedűs a háztetőn című musicaljében és a Győri Balettel közösen készített Purim, avagy a sorsvetésben A klezmer és a klasszikus zene ötvözésével komponálta meg 1999-ben a Klezmer Szvitet, amelyet azóta is továbbír és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen évente előadnak. 2006-ban az Operettszínházban bemutatták első klezmermusicaljét, a Menyasszonytáncot A magyar klezmer mesterének művészetét Kodály Zoltán-díjjal (2000), Artisjus-díjjal (2001), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2003), eMeRTon-díjjal (2004), Magyar Zsidó Kultúráért díjjal (2006), érdemes művészi címmel (2009) és Pro Urbe Budapest (2013) kitüntetéssel ismerték el.

Kiss B. Attila

Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, a Magyar Állami Operaház művészének, az MMA rendes tagjának a világ legrangosabb operaszínpadain sikert aratott énekművészete, a tenor szerepek széles skáláját felvonultató sokszínű repertoárja, valamint hiteles és szenvedélyes alakításai elismeréseként;

1963. január 28-án született a romániai Bánffyhunyadon. 1983 és 1990 között a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák Művészegyüttesben énekelt. Felsőfokú tanulmányait 1990 és 1994 között Kolozsváron végezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia ének- és operaszakán. Szaktanulmányait a Mozart Akadémián Prágában és a luxemburgi Conservatoire de Musique-ben egészítette ki. Mesterei többek között Kriza Ágnes és Ionel Pantea voltak. 1993 és 1999 között a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. 1999-től a Magyar Állami Operaház szólistája, elsősorban hőstenor szerepeket énekel. A klasszikus repertoár mellett kortárs magyar zeneszerzők operáinak ősbemutatóin is énekel főszerepeket. Visszatérő vendége a Miskolci Operafesztiválnak, a Gyulai Várszínháznak és a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Tokiótól Torontóig a világ számos jelentős operaszínpadán és koncertpódiumán vendégszerepel rendszeresen. Az Erkel Ferenc művéből forgatott operafilmben, a Bánk bánban a címszerepet énekelte és alakította Marton Éva és Rost Andrea partnereként. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkásságának főbb elismerései: Liszt Ferenc-díj (2002), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), Melis György-díj (2012).

Kovács Kati

Előadóművésznek, dalszövegírónak, színésznőnek a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként.

1944. október 25-én született Verpeléten. 1965-ben győzött a Ki mit tud?-on, 1966-ban a Nem leszek sohasem a játékszered című dallal megnyerte az első táncdalfesztivált. Játszott Kardos Ferenc Ünnepnapok (1967), Mészáros Márta Eltávozott nap (1968) és Bacsó Péter Fejlövés (1968) című filmjében, ez utóbbiban nyújtott alakításáért megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották az NDK-ban, valamint az év sztárjának Angliában (a Music Week című szaklap). Több hazai és külföldi popzenei versenyt, fesztivált megnyert, így 1972-ben Drezdában a nemzetközi táncdalfesztivált és az írországi Castlebarban a country dalok fesztiválját. A könnyűzene valamennyi műfajában otthonosan mozog, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé és blues dalok eléneklésére is alkalmassá tette. Számos albuma és kislemeze jelent meg (Közel a naphoz, Rock and roller, Életem lemeze, Szívemben zengő dal, Szólj rám, ha hangosan énekelek, Találkozás egy régi szerelemmel), a legjobb szerzők is szívesen írtak dalokat neki. Mintegy ötven dalának a szövegét ő írta. 1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben művészi pályája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést vehette át. 2006-ban Artisjus Életműdíjas lett.

Takács Klára

Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek a világ legrangosabb színpadain énekelt mezzoszoprán főszerepek páratlan megformálásáért, valamint a nemzetközi zenei életben is kimagasló, több évtizedes operaénekesi pályája elismeréseként.

1945-ben született a Somogy megyei Lengyeltótiban. 1973-ban végzett a Zeneművészeti Főiskola ének-opera szakán. 1973-tól 1989-ig az Operaház egyik vezető mezzoszopránja volt. Főbb szerepei között tartják számon Adalgisát a Normából, Juditot A kékszakállú herceg várából, Júliát Bellini Rómeó és Júliájából, Cherubint a Figaro házasságából, Marinát a Borisz Godunovból, Erdát A Rajna kincséből. Fellépett a New York-i Metropolitan Operában, a Carnegie Hallban, a bécsi Staatsoperben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Számos oratórium- és operalemez közreműködője. Önálló lemezein Verdi-, Schumann- és Strauss-dalokat, valamint francia operaáriákat és operaduetteket énekel. 1979-ben Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták, és összesen hat lemeze kapott nemzetközi kitüntetést. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2011-ben Prima díjas lett.

Timár Sándor

Nyugalmazott koreográfusnak, néptáncpedagógusnak a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

1930. október 2-án született a szolnoki Ugar tanyán. Gyerekkorától táncolt, diákként vezette iskolája, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium táncegyüttesét. 1951-től a SZOT Művészegyüttes, majd a Budapest Táncegyüttes szólistája volt. 1958-tól több mint két évtizedig irányította a Bartók Béla Táncegyüttest. Néptáncgyűjtésekre járt, kialakította új néptáncpedagógiai módszerét, amely a néptáncmozgalom elindításához vezetett. 1971-től az Állami Balett Intézet néptánc tagozatának tanáraként, majd tanszékvezetőjeként részt vett a hivatásos néptáncosok képzésében. 1980-tól 16 éven át a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója és koreográfusa volt. 1993-ban feleségével, Timár Böskével megalapították saját társulataikat, a 2006-ban Prima Primissima-díjjal kitüntetett Csillagszemű Gyermektáncegyüttest és a Timár Kamara Táncegyüttest, amelyeknek jelenleg is művészeti igazgatója és koreográfusa. Több ezer tanítványa van itthon és a világban, Japánban 25 éve vezet rendszeresen kurzusokat. 1999-ben módszertani könyvet adott ki Néptáncnyelven címmel. Munkásságát a SZOT-díj (1971), Erkel Ferenc-díj (1977), állami díj (1985), érdemes művész (1990), Magyar Művészetért Díj (1992), Magyar Örökség-díj (1998) és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, polgári tagozat (2010) kitüntetésekkel ismerték el.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr27996111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.