7óra7

Rusznyák Gábor: „Nem az volt a célunk, hogy archaikus előadást rendezzünk”

Rusznyák Gábor: „Nem az volt a célunk, hogy archaikus előadást rendezzünk”

2014. 06. 09. | 7óra7

Rusznyák GáborMi a titka a Bródy-darabnak, mert nem csak a rendezők és színháziak veszik elő időről időre, de a nézők is figyelik, hol, mikor láthatják ezt a klasszikust?

*Rusznyák Gábor:* Szerintem lapvetően az a titka, hogy nagyon emberi és átélhető történetet írt meg Bródy A tanítónőben, és ritka az ehhez fogható dráma, amelynek nő szerepel középpontjában. Ráadásul azt az alaphelyzetet láthatjuk, hogy mennyire kiszolgáltatott tud lenni a nő egy férfiközpontú világban, miközben igyekszik megvédeni saját magát, meg azt, amit képvisel. E tekintetben talán nem mellékes szempont, hogy a statisztikák arról árulkodnak, általában a nők cipelik el színházba a férfiakat, tehát többnyire rajtuk múlik, hogy milyen az előadást választanak.

Szemlátomást a színmű százéves nyelvezete sem akadálya a sikernek.

*Rusznyák Gábor:* Nem az volt a célunk, hogy archaikus előadást rendezzünk, és én különben sem szoktam szentírásnak venni az eredeti szöveget. Megtartottam a korra jellemző kifejezéseket, ezeket szeretem is, és nem hatnak idegenként a mai környezetben.

Mi vezette arra, A tanítónő-előadásoknál a színháztörténetben sosem látott megoldásra, hogy három vége lett a darabnak?

*Rusznyák Gábor:* Bródy három változatban tette közzé ezt a történetet. A novellában a tanítónő, Flóra öngyilkos lesz. A darab első írott változatában elhagyja a falut és szerelmét, de ekkor kértek Bródytól egy jó véget is, ahol elmegy ugyan Flóra, de visszahozzák, és boldogan élnek, míg meg nem halnak, gondoljuk mi, a nézők. Ez a három befejezés engem nagyon izgatott, pontosabban az, hogy milyen döntéseket hoz az ember fontos élethelyzetekben, olyankor, amikor ilyen utak nyílnak meg előtte. A háromszoros befejezésben nálam először meghal a főhős, a második végnél igent mond, legutoljára pedig elmegy. Nekem ez utóbbi volt a legszimpatikusabb, mert akkor a többiek, a gazemberségekben élen járó férfiak meg a néhány női szereplő, aki megjelent a történet során, ott maradnak egy súllyal, ha nem is a lelkükön, de gondolataikban.

A tanítónő - Pásztor Pál, Kocsis Pál, Gyuriska János, Szegedi Dezső, Harsányi Attila, Salat Lehel, Kincses Károly, Lovas Rozi

► Hogyan oldotta meg a „visszajátszást”?

*Rusznyák Gábor:* Van egy szövegrész, amely mindig visszatér, ezzel mintegy visszaforgatjuk az időt. Ez a visszapörgetés leginkább filmes eszköz, de engem mindig is érdekelt, hogyan tud színházban működni. A közönség egy része az első zárójelenet végén elkezd tapsolni, de aztán látják, hogy itt valami izgalmas dolog történik, és vevők az új megoldásra.

► Tudta használni munka közben azokat a tapasztalatokat, amelyeket gyerekként pedagóguscsaládban felnőve szerzett?

*Rusznyák Gábor:* Természetesen, meg utánaolvastam annak, hogy milyen szabályozások, törvények voltak érvényben az idő tájt, és láttam, hogy éppen fordulópont következett be az oktatásügyben azokban az években, amikor a történet játszódik. A legfőbb változásn az volt, hogy a nők megjelentek a tanításban. Flórát egyszer látjuk a darabban tanítani, de az is inkább jelzésértékű. Szívesen boncolgattam volna ezt a jelenetet, mert sok mindenre emlékszem a szüleim életéből, például arra, hogy miként vágta haptákba magát az egész tantestület, amikor megérkezett a tanfelügyelő. De akkor négy és fél órás lett volna az előadás, amit a mai nézők nemigen viselnének el. De a dolog specifikus: minden hierarchikus rendben előfordul, hogy az emberek visszaélnek a hatalmukkal, mások kiszolgáltatottá válnak. Jellegzetes, hogy egy nőt hogyan kívánnak meg és próbálják magukévá tenni a férfiak, és amikor nemleges választ kapnak közeledésükre, hogyan próbálnak ellene fordulni. Flóra azonban angyali teremtés, nemigen van benne rossz. Nem találják a vajat a füle mögött, és akkor persze megtámadják. Fontos jelenete az előadásnak a tárgyalás, amikor mindenfélével megvádolják, és itt én is beleraktam még egy-két irracionális támadási pontot.

A tanítónő - Lovas Rozi ► Lehet, hogy a mostani tanügyi változások és anomáliák is belejátszottak abba, hogy pont erre a darabra esett a választása?

*Rusznyák Gábor:* Igen, mivel sok minden történik mostanában a pedagógusok körül. Devalválódott ez a szakma, de leginkább az általános iskolai tanítók esetében szembeötlő ez. Forrong minden az iskolai közegben, történnek jószándékú rossz hatású, rossz szándékú rossz hatású dolgok, meg hülyeségek is. A tanító borzasztóan kiszolgáltatott ember a társadalomban, ahogy a közalkalmazotti státuszban lévők többsége is. Rossz volt látni, hogy mennyi vacakság van e területen, amikor családtagként ennek a közelében voltam, de rossz látni ma is.

► Meglepetésként érte a többszörös siker, különösen az, hogy két országos válogatásban is kiválasztott lett a darab, a POSZT-on és a Várolmajori Színházi Szemlén is szerepel?

*Rusznyák Gábor:* Ezek mindig szerencsés együttállások következményei. Egyszer csak megtalál egy szerep egy színészt, egy próbafolyamat mámorosan könnyen jön, a darab közönségsiker lesz, és véletlenül odafigyelnek rá, akik ilyesfajta válogatással foglalkoznak. Őszintén megmondom, hogy voltak ennél számomra fontosabb munkáim is, amelyek észrevétlenül merültek el a feledés porában. Most persze örülök. A színészeknek hihetetlenül fontos, hogy a napi előadás utáni tapson túl is visszajelzést kapjanak: fontos, kiemelkedő, amit csinálnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr367995247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.