Mint a rendező felidézte, Nóti Károly, a 20. század egyik legtöbbet játszott és legsikeresebb bohózatírója, a háború előtt ugyanolyan népszerű volt, mint utána, a szocializmus éveiben. A klasszikus bohózatokat ebben az időben szocialista bohózatokra cserélte: rendkívül szellemes és szórakoztató műveihez csak az úgynevezett "vörös farkat", az eszmei mondanivalót kellett hozzábiggyesztenie, és máris ugyanolyan fogyaszthatóvá váltak, mint a kapitalizmus idején. Így születtek a ma már klasszikusnak számító filmremekei: A selejt bosszúja, a Péntek 13 vagy A képzett beteg.

Mindezen bohózatok őse, a Nyitott ablak a francia bohózatok magyar megfelelője. 1929 óta folyamatosan játsszák, színpadi jelenetből először német film, majd magyarra visszafordított prózai vígjáték, végül több zenés változat is készült, mindvégig megtartva az ősváltozat eredeti Nóti szövegét - tette hozzá Karinthy Márton.

Legutolsó feldolgozása a Fényes Szabolccsal és Szenes Ivánnal közösen készített zenés változat, amely szinte az egész országot meghódította, de 35 év után először hangzik fel budapesti színpadon - hangsúlyozta a rendező.

Mint megjegyezte, a bohózat kalandos és szellemes történetén túl különös hangsúlyt kap a cselekmény ideje: 1914, a legutolsó békeév legutolsó pillanata, amely az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylettel ért véget. Az előadás így kapcsolódik az első világháború kitörésének századik évfordulójához.

A történet egyébként a szerelem, a népességszabályozás és a félreértés hármasára épül. Szerdahelyen, a darab helyszínén a katonaság bevonulása miatt megszaporodik a törvénytelen gyerekek száma, és a polgármester hadat üzen a városa rendjét feldúló katonaság ellen.

A vígjáték zenei vezetője Fekete Mari, díszletét Juhász Kata, jelmezeit Tordai Hajnal tervezte. A produkció koreográfusa Vislóczky Szabolcs.

Az előadásban többek között Szirtes Gábor, Martin Márta, Mihályfi Balázs, Dányi Krisztián, Balázs Andrea, Sári Évi, Szegezdi Róbert és Marton Róbert lép színpadra.