Mit tegyen az ember – esetünkben inkább: az asszony –, ha hitelt vett fel, mondjuk ingatlancélút –konkrétan telekvásárlásra –, de becsületes, kétkezi munkájából nem tudja törleszteni? És még további adósságon is gondolkozik, hogy a ki sem fizetett telekre építsen újabb hitelből pár szobát a házhoz.

Honnan szerezzen pénzt? Cselédnek adhatja a lányát a gazdagékhoz. Ez azonban nem nagy segítség, és a lánynak hamar elege is lesz a szolgaságból. A családfő ugyan – nem egészen legális módon – szert tesz némi jövedelemre, de az sem megoldás.

Mit tegyen egy mosónő, ha élni akar? Megpróbálja megoldani a társadalmi egyenlőtlenség kérdését. Gerhart Hauptmann A bunda című vígjátéka egyszerre maró kritikája a fennálló viszonyoknak, a hatalomnak, az igazságszolgáltatásnak és az értelmiségnek, az emberi(es)ség szép eszméinek is.

Az író a tolvajkomédia megírásakor elsősorban saját tapasztalataira támaszkodott, a karaktereket a környezetében élőkről mintázta. Az 1893-ban íródott darab Hauptmann legtöbbet játszott műve. Ezúttal az SZFE negyedéves színművészosztálya előadásában, mai környezetbe helyezve, egy húsfeldolgozó üzem konyhájában.

Az osztály: Szabó Sebestyén László, Böröndi Bence, Patkós Márton, Somhegyi György, Feczesin Kristóf, Kókai Tünde, Pálya Pompónia, Dóra Béla, Varga Lili, Prohászka Fanni, Novkov Máté, Jéger Zsombor, Dékány Barnabás.

Az előadást Pelsőczy Réka rendezte.

A november 20-i bemutatót követő további előadások: november 22., 30., december 7., 18.