7óra7

Hol a költészet mostanában? Szemelvények egy versfesztivál műsorából

Hol a költészet mostanában? Szemelvények egy versfesztivál műsorából

2014. 11. 24. | 7óra7

De az - ezúttal Sopronban megrendezett - Kaleidoszkóp VersFesztiválon nem nagyon kellett keresni, inkább a bőség zavarával küzdött a látogató. Ízelítőnek három lelőhelyről.

Ratkó József Segítsd a királyt! című drámáját felolvasószínházi formában rendezte meg Wiegmann Alfréd. A darab ősbemutatója 1985-ben, Nyíregyházán volt, Nagy András László rendezésében, akit most gyászol az öntevékeny színjátszó mozgalom, és akire a felolvasószínházi bemutató előtt néma felállással emlékeztek a jelenlévők.

Ratkó drámáját magánéleti tragédia, fia halála ihlette. A Segítsd a királyt! is halállal, Imre herceg temetésével kezdődik. A szülők veszteségével párhuzamosan az ország sorsa is elbizonytalanodik, a trónutódlás körül összecsapnak a különböző szekértáborok. Az ismert történelmi dilemmát (melyik utat válassza az éppen csak megszületett keresztény királyság) a szöveg kitágítja, de az is lehet, hogy csak újra felerősödött, Kelet és Nyugat közötti hezitálásunk miatt érezni így.

Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy 30 év után éppen idén decemberben lesz a darabnak újabb bemutatója a debreceni színházban. A dráma erőssége ezen túl nem annyira a történelmi főszereplők (István és Gizella), hanem a mellékkarakterek megrajzolásában, főleg pedig nyelvi megformálásában van. Pedig ez az archaizáló nyelv egyáltalán nem könnyed, figyelmet és odafordulást kíván a nézőtől, de cserébe képszerű, és tele váratlan nyelvi megoldásokkal, finomságokkal – egy költő nyelve a drámában is.

A narrátor szerepét a rendező, Wiegmann Alfréd töltötte be, a drámát - nagy érdeklődés mellett - Lux Ádám, Bezerédi Zoltán, R. Kárpáti Péter, Galkó Balázs, Holl Zsuzsa, Borbély Sándor és Stubnya Béla olvasták fel.

*Versszínházban.*

A MÜSZI 11 (a név a Pécsi Művészeti Szakközépiskola 11. osztályos, drámatagozatos tanulóit takarja) Költők és költőcskék című előadása (vezető tanár Bagossy László) a költészet és a költészetnek látszani akaró verscsinálás viszonyáról és viszonytalanságáról beszélt, versben és képben egyaránt. Az előadás gerincverse Radnóti Töredék című verse volt, amit az egyetlen felnőtt, középkorú szereplő olvasott fel, sötétben, zseblámpával. A verseket (és ezt most értsük nagybetűvel) fekete ruhába öltözött, arcukat csuklyával takaró fiatalok mondták. A versecskéket (ezek, ahogy később megtudtam, folyóiratokban megjelent, tehát nem az előadás kedvéért kitalált zöngemények voltak) cirkuszi ruhába öltözött, a szövegek mellé mindenféle mutatványokat is bemutató fiatalok mondták el.

Korántsem volt ez hibátlan előadás, időnként küzdöttek az akusztikával és az izgalommal. Mégis, sikerült átélhető élménnyé tenni, hogy a valódi költészet, a nagybetűs VERS az önmagában, mindenféle cirkuszi attrakció nélkül is az. A dilettáns versecske meg semmiféle hozzáadott anyag ellenére sem lesz az.

Bakos-Kis Gábor, Lutter Imre, Olt TamásDe komoly vitaalap lehet ez az előadás ma, amikor sokan azt mondják, muszáj új utakat keresni, slammelni, divatmagazinokban pózolni, de akár vetkőzni és bulvárhírben is szerepelni ahhoz, hogy a vers (a jó vers is) eljusson az olvasóhoz. És amikor továbbra is vannak költők, akik nem szeretnének látszani, csak láttatni.

A VersFesztivál a költészet népszerűsítéséhez a bulvártól távoli, de annál többféle utat-módot kínál.

*Például a hangoskönyvet.*

Itt tartották ugyanis a Bíbor parázson című hangoskönyv előbemutatóját. (A budapesti premier februárban lesz a Nemzeti Színházban.) A Radnóti másképp... alcímet viselő kiadvány egyrészt Radnóti-szövegeket, másrészt kortárs költők (Kovács-Cohner Róbert, Turczi István és Vass Tibor) Radnóti ihlette verseit tartalmazza. Az előadók: Bakos-Kiss Gábor, Lutter Imre és Olt Tamás. A hangoskönyv erénye, hogy átfogó képet kíván nyújtani a Radnóti-életműről: nem csak a versekből, hanem a szerző naplójából és önéletrajzi írásából, az Ikrek havából is válogattak. A bemutatón is egymást váltogatták a műfajok, a mondott és az Olajos Gábor által megzenésített, énekelt versek. Bensőséges hangulatú este volt, olyan, ami meggyőzi az embert: verset nem csak olvasni, hallgatni is kell. Radnóti pedig arra is választ adott az Ikrek hava végén, hogy miért alapszükséglet a költészet: mert van, "amiről csak verset lehet írni".

Sopron, 2014. november 15.

Kapcsolódó

Kiállítással és slam poetryvel nyitott a 15. Kaleidoszkóp VersFesztivál

Kaleidoszkóp VersFesztivál Sopronban

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr217994037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.