7óra7

A Semmiből nyíló utak
7óra7: (9/10)
Közösség: (0/10)

A Semmiből nyíló utak

2015. 02. 02. | Turbuly Lilla

Az alaphelyzet szerint az egyik osztálytárs, Pierre Anthon, egy nap kijelenti, hogy semminek sincs értelme, és kivonul az osztályból. A többiek valahogy válaszolni szeretnének a kamasz daccal keveredő lételméleti alapkérdésre, a válaszuk azonban egy ponton félrecsúszik, és éppen azokat az értékeket áldozzák fel, amelyeknek a fontosságával a saját igazukat bizonyítanák. A történet a tabudöntögetéssel provokál (azzal bizonyítsd be, hogy annyira fontos neked a kutyád, a testvéred, a szüzességed stb., hogy feláldozod), és vált ki éles reakciókat az olvasókból vagy a nézőkből. Érzelmileg megmozgat, vitára, gondolkodásra késztet, ráadásul a tinédzser korosztályt foglalkoztató kérdéseket hoz felszínre – ideális alapanyag egy osztályterem-színházi előadáshoz.

Semmi - Lupaneszku Vivien, Magyar Cecília

A programot a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban néztem meg, 10. osztályosokkal. Nekik már volt tanteremszínházi tapasztalatuk, tavaly a Cyber Cyranót látták, így nem csak a szituáció, de az ott főszerepet játszó Magyar Cecília és a foglalkozást vezető Madák Zsuzsanna (aki egyben az előadás rendezője) is ismerős volt számukra.

Az előadás fontos szereplői az egyes karaktereket megszemélyesítő babák. Segítségükkel a színészek két-két szerepet játszanak, vagyis minden színészhez két baba tartozik, a Pierre Anthont játszó Madák Zsuzsanna és az Agnest alakító Lupaneszku Vivien kivételével. Utóbbi a narrátor szerepét is betölti, és az előadás végéig a hátán hordozza a babáját, jelezve, hogy Agnes az, aki az osztálytársak közül a leginkább meg tudja őrizni a saját értékrendjét és személyiségét. A másik oldalon Madák Zsuzsanna Pierre Anthonja nem önmarcangoló tépelődő vagy ifjonti hév fűtötte kamaszfilozófus, hanem harsány hordószónok, aki ellentmondást nem tűrő magabiztosságával provokálja a többieket.

Ebben a programban a foglalkozás beépül az előadásba. Úgy kezdődik, hogy a diákok megismerkednek a babákkal, tulajdonságokat rendelnek hozzájuk, majd később is, hol egy megadott szerepben (újságíró, szülő), hol a saját nevükben nyilvánulhatnak meg. Ugyanakkor megmarad a szabadságuk, hogy milyen intenzíven kapcsolódnak be ezekbe az interakciókba – ha akarnak, akár végig hallgathatnak is. A színészek azonban tudnak olyan közvetlen légkört teremteni, hogy kevesen ragaszkodjanak a számat se nyitom ki, ha nem kérdeznek alapelvhez.

Semmi - Madák Zsuzsanna, Zsíros Viktor

Ebben nyilván segít, hogy a Tantermi Deszka néven futó előadások egy összeszokott csapathoz kötődnek, akik az elmúlt néhány évben sokat játszottak és utaztak együtt, bejárva elsősorban a megye, de a tágabb környék iskoláit is. (Amikor az előadást másodjára, egy tanároknak szervezett előadáson megnéztem, már 17 Semmin voltak túl, csak a Kölcsey Gimnáziumban.)

Erőssége az előadásnak, hogy pillanatok alatt és zökkenőmentesen váltanak át nevelési „üzemmódból” színháziba, és az utóbbiban nem csak ütős jelenetek sorát hozzák létre, hanem a teljes előadás is megszületik. Ehhez hozzájárul a kreatív tér- és eszközhasználat, valamint a zenei- és zörejeffektek is.

Elsősorban pedig a színészi játék. Lupaneszku Vivien Agnes már jelzett belső értékrendjét és azt is érzékeltetni tudja, hogy ahhoz a karakternek nincs elég ereje, hogy ezt az értékrendet kifelé is elegendő erővel és hatékonysággal tudja képviselni, így marad a belső vívódás és a kimenekülés a helyzetből. Magyar Cecília (Sofie és Elise) szépen végigviszi Sofie megtöretését, ahogy mindenen vihogó kamaszlányból koravén felnőtté válik. Az előadás egyik legerősebb jelenete, amikor Mihály Péterrel, egymástól távol, babákkal és visszafogott jelzésekkel jelenítik meg Sofie szüzességének elvételét.

Semmi - Mihály Péter

Mihály Péternek két, igencsak ellentétes karakter jutott, és mindkettőt plasztikusan formálja meg: az indulatait és hormonjait megfékezni nem képes, B-közepes focirajongó típusú Hansot és a mélyen vallásos Kajt. Zsíros Viktor a mama kedvence, puhány (Dagadt) Henrikből nem csak az elnyomott puhányságot, de a sötétebbik oldalt, a feléledő revansvágyat is megmutatja. Lengyel Noémi tenyérbemászóan mézes-mázos, de a saját fejéből ki nem látó tanárnőt hoz. A legjobb azonban, hogy az egyéni teljesítmények mind az előadásrészben, mind a foglalkozásrészben zökkenőmentesen illeszkednek és összeadódnak.

A 17 kölcseys előadás azt jelenti, hogy alig maradt olyan gyerek és tanár a város két nagy gimnáziuma közül az egyikben, aki ne találkozott volna a Semmivel. Ez már önmagában egy olyan közös élmény és vitaalap, ami a foglalkozáson túli, órai vagy azon kívüli beszélgetésekhez, vitákhoz vezethet. De ugyanúgy elvezethet az osztálytermeken kívüli színházhoz is. Szóval a Semmiből nagyon is nyílnak utak.

(2014. október 5. és 2015. január 20.)

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr848001329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.