7óra7

7 plusz 7 (2015. március 16-március 22.)

7 plusz 7 (2015. március 16-március 22.)

2015. 03. 20. | 7óra7

Hétfő (március 16.): Asszony!!! Mese nőkről és férfiakról

A Csavar Színház előadása nem varázslat, nem is igen lehet varázsolni néhány lámpával, lepellel és mikrofonokkal egy őrségi pajtában: nem elhitetni szándékszik a mesét, hanem eljátssza nekünk (nékünk), méghozzá velünk (vélünk) együtt. A történetek persze nem mentesek a teljesen egyértelmű férfisoviniszta alaphangtól, de ez egyrészt már csak így van hagyományosan, másrészt a felvidékiek előadásában ezek szépséges pártörténetek, amelyek után nemigen lehet nem elmerengeni azon, hogy „a szeretsz vajon mi?” (Török Ákos)

A teljes írás itt olvasható.

Asszony!!! Mese nőkről és férfiakról

Kedd (március 17.): Züfec

A k2 Színház előadása a színházi élet minden, de minden képviselőjének bemutat, sokféle szempontból, leginkább az alkotókéból. Úgy, hogy mégis látszik rajongásuk, tiszteletük a színház valamilyen egésze iránt. (...) Egy színészre több szerep jut, de ez láthatóan nem jelent akadályt senkinek. Egyik szerepből a másikba bravúroznak, pörög az előadás. Ha pedig nem, akkor arra is rájátszanak. Olyan pillanat meg nincs, hogy ne játszanának rá valamire. (Szabó Zsuzsa)

A kritika itt található.

Züfec

Szerda (március 18.): Julius Caesar

Ez egy huszonegyedik századi birodalom földrajzi és hatalmi értelemben vett legbelső köre – nagyképernyős tévékkel, Converse pólóval, kockás fürdőköpennyel, akciós joggingokkal és katonai terepruhákkal. Noha okoz némi fennakadást a ráció számára, hogy Brutus annyi elhullajtott géppisztoly között ugyan miért erőlködik annyira, hogy valaki szúrja már le a zászlórúddal, mégsem hiányoznak az előadásból a tunikák és a stólák. Mert ugye, Róma az, ami örök és nem a tóga. Alföldi rendezése megmutatja, hogy van, ami örök – még ha az végül még csak nem is Róma. (Török Ákos)

A kritika itt olvasható.

Julius Caesar

Csütörtök (március 19.): Karamazov testvérek

A legfontosabb figura Iván Karamazov (Szabó Kimmel Tamás): Isten elleni lázadása, sötét, határozott okfejtései és bosszantó cselekvésképtelensége az emberi intellektus végső küzdelmét jelenítik meg az Aljosa (és Dosztojevszkij) által természetesnek tartott emberszeretet ellen. Tudása kétszeresen is cserbenhagyja: sem tudatalatti késztetéseit (apagyilkosság) nem tudja beilleszteni logikus világképébe, sem felelősséget nem vállalhat másokért, hiszen erkölcsök nélküli életszemlélete szükségszerű önzésbe taszítja. (Hajnal Márton)

A teljes írás itt olvasható.

Karamazov testvérek

Péntek (március 20.): Makrancos Kata

komédia a javából: kellemes, ötletes és ízig-vérig szórakoztató. Nagyban köszönhető ez Varró Dániel szellemesen játékos, vicces, egyszerre jópofa és szókimondó fordításának, ami miközben kibontja és árnyalja a karaktereket, élővé, maivá és érthetővé teszi Shakespeare képeit, szófordulatait. Ez az új magyar szöveg pedig ideális alapanyag egy vígjátékhoz, aminek nyitját remekül térképezi fel és tárja elénk Gothár Péter rendezése. Ahogy Varró soronként talál újabb és újabb ötleteket a szövegben, úgy tölti fel a rendező is az előadást, amelynek egyik legerőteljesebb és leginkább magával ragadó eleme a látvány. (Nyulassy Attila)

A kritika itt található.

Makrancos Kata - Börcsök Enikő, Nagy Ervin

Szombat (március 21.): Brand

Brandot megköti saját fogadalma: amit másoktól megkövetel, az önmagára is vonatkozik. Nem adhat ezért feloldozást a pénzről lemondani képtelen anyjának, nem mentheti meg a gyerekét, ha ezért, belső szabályzatával ellentétben, magára kéne hagynia a nyáját. A nép kitart mellette, amíg tudja követni, ám Brand sosem enged, így lassan mindenkit elcsábítanak a könnyebb életről szóló ígéretek. Mi hát a megoldás? Ibsen drámájának a végén egy titokzatos hang emlékezteti Brandot, hogy Isten a szeretet istene. Ezúttal a bármiféle bizonyosságot hirdető üzenet elmarad, nekünk kell dönteni, hogy van-e értelme az emberfeletti kitartásnak. (Hajnal Márton)

A teljes kritika itt olvasható.

Brand - Trill Zsolt és Törőcsik Mari

Vasárnap (március 22.): Zene, New York, Szerelem

Aki beül erre az előadásra, pontosan azt fogja kapni, amit a cím ígér: egy zenés szerelmi történetet, amelyhez a hátteret New York adja. Az előadás szimbóluma is lehetne az a többször is felbukkanó kalitka, amelyben két fehér galamb él együtt, hol békés szunyókálásban, hol kisebb perpatvarokban. A galambok a kalitkában maradnak, Szurdi Miklós nem engedi szabadjára őket, ahogy rendezése is végig ízléssel és mértéktartással kerüli el a giccsveszélyt. (Turbuly Lilla)

A teljes írás itt olvasható.

Zene, New York, Szerelem

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr747993129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.