7óra7

A soványnak étel, a kövérnek koplalás

A soványnak étel, a kövérnek koplalás

2015. 05. 22. | 7óra7

A FESZ által delegált kurátorok nyilatkozata:

Az általános keretek. A függetlenek számára kiírt előző évi pályázatokhoz képest jelentős változások léptek életbe idén, mind anyagi, mind strukturális szempontból. A tavaly szétosztható 425,4 millió forintos keretösszeg az általános, minden területet sújtó 12,6%-os elvonást meghaladóan is jelentősen csökkent: a színházi csapatokra szánt idei 363 millió forintos összeg közel 16%-os csökkenést jelent 2014-hez képest. További problémák oka lett az az önmagában nem elvetélt ötlet, ami a színházi keretet – nem a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) kezdeményezésére, hanem minisztériumi iniciatívára – kettévágta. A Színház I. kategóriába a progresszív, innovatív, kísérletező csapatokat sorolták (a pályázati kiírás szerint 222 millió forintot hozzájuk rendelve), a Színház II. kategóriába pedig a széles közönséget megszólító és/vagy a regionális feladatellátásban fontos szerepet vállaló színházi szervezetek kerültek (139 millió forintot rájuk szánva).

Még egyszer: az irány és az ötlet jó – a függetlenek zászlóshajóinak teljesítménye nehezen összemérhető egy vidéki családi bábszínház működésével, ugyanakkor a minisztériumi útvesztőkben az egyes kategóriákhoz rendelt összegek igen aránytalan módon osztódtak el. A kategóriák keretfeltételeit azonban nem sikerült szerencsésen megalkotni: számos társulat két szék között esett a földre, hiszen művészeti profiljuk szerint a Színház II.-höz tartoznának, viszont nézőszámuk, bemutatószámuk stb. meg sem közelítette az ott megadott feltételeket.

Mindkét problémán igyekeztünk segíteni, betartva a törvényi előírásokat. 1. A kuratóriumoknak lehetőségük volt a keretösszegek 20%-ának kategóriák közötti átcsoportosítására: a Színház I. kuratórium a pályázatok megismerése után azonnal tárgyalni kezdett a Színház II. kuratóriumával, amely szakmai indokainkat megértve támogatta, hogy a saját 139 millió forintos keretük 20%-át, azaz 27,8 millió forintot megkapjon a Színház I., ezzel 249,8 milió forintra emelve a progresszív csapatoknak szétosztható pénzkeretet. 2. A pályázati kiírás feltételrendszere miatt kényszerből a Színház I.-hez pályázó, ám valójában a Színház II.-höz tartozó pályázókat is átirányítottuk hozzájuk, ezzel mintegy 110 millió forinttal csökkentve a Színház I.-hez benyújtott igényeket.

A végeredmény: a Színház I. 249,8 millió forintjára 40 érvényes pályázatban 750 millió forintnyi igény érkezett, a Színház II. átcsoportosítás után megmaradt 111,2 millió forintjára 440 millió forintnyi igény jelentkezett. Az arányosítást tekintve egyértelműen a Színház I. pályázói jöttek ki jobban az alkuból.

A Színház I. kuratórium működéséről. A háromtagú kuratórium két tagját (Barda Beáta, Jászay Tamás) a FESZ delegálta, a harmadikat (Lőrinczy György) a Színházművészeti Bizottság. És bár a kuratórium hivatalosan csupán javaslattevő szervezet, melynek döntései nem kötelezik semmire a Színházművészeti Bizottságot, az államtitkárt vagy a minisztert, bizakodóak voltunk a tekintetben, hogy idén nem nyúl bele senki utólag a döntéseinkbe.

Erre jelentett (volna) garanciát az, hogy a miniszter tanácsadó testületeként működő Színházművészeti Bizottság tagjai részt vettek az egyes kuratóriumok munkájában: bármely vitatott döntést könnyebb úgy védeni, ha a bizottsági tag jól ismeri az egész mezőnyt, és az adott pályázat mutatóit is. Az államtitkár által (a törvényi határidőn túl, önkényesen és elfogadhatatlan indoklással) módosított döntéslistát tanulmányozva egyértelmű, hogy a Színház I. szenvedte el a legkisebb károkat, ugyanakkor a kuratórium által önmaga elé szigorú mérceként felállított, az alábbiakban részletezésre kerülő szisztémát egyetlen módosítás is romba döntötte volna.

A kuratórium bírálati szempontjai. A kuratórium a pályázatok, a hozzájuk rendelt keretösszegek és a független szféra ismeretében korán belátta, hogy mindenkinek kedvére való döntést lehetetlen lesz hozni. Ez persze nem is lehet cél: a kuratórium úgy döntött, hogy szigorúan ragaszkodik a FESZ elnöksége és tagsága által kemény munkával összeállított, 53 pontból álló pályázati és bírálati szempontrendszerben foglaltakhoz, továbbá a pályázati kiírásban olvasható feltételekhez.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Banálisnak, sőt nevetségesnek tűnhet, de a legelső szempont az volt, hogy a pályázatokat tisztességesen végigolvassuk, és egyesével, illetve az egész mezőnyhöz viszonyítva értékeljük. A következő szempontunk az volt, hogy a művészeti és gazdasági szempontokat valamint súlyozottan a társadalmi hasznosságot minden pályázatnál szerves egységben elemeztük. A művészileg még oly értékes, ám alig vagy egyáltalán nem észlelhető társadalmi és gazdasági hatékonysággal dolgozó, és ami még fontosabb: várhatóan ezen a szinten stagnáló társulatok értelemszerűen hátrébb sorolódtak, mint azok, amelyek valóban sokat tesznek a szempontrendszerben kiemelt jelentőségűként kezelt innovációért, kooperációért, társadalmi szerepvállalásért (az egy-egy pályázatra adható 100 pontból 70 pont /!/ ezekre adható).

Minden kuratóriumnak döntést kellett hoznia arról, hogy valós működést nem vagy alig lehetővé tevő, ám az esetleges későbbi konfliktusokat elkerülő döntéseket hoz, vagy – és mi emellett tettük le a voksunkat – szigorúan szakmai alapon mérlegeli az elé került pályázatokat, és a pályázati rendszert minden hátulütőjével együtt elfogadva annak tekinti, ami valójában: versenynek. Nem gondoltuk, hogy a támogatás mindenkinek alanyi jogon jár: közpénzről van szó, aminek felelős felhasználásáról tehettünk javaslatot a rendelkezésünkre álló adatok és tapasztalatok birtokában. Nem gondoltuk követendőnek az egyes pályázók neve mellett évről évre ismétlődő összegek továbbörökítését sem: a számos esetben gyaníthatóan csupán a megélhetést biztosító 3 milliós támogatási összegek szétosztogatását minimalizálni akartuk, hiszen az eleve nagyon alacsony összeg további elaprózásával mindenki csak rosszul jár. (Míg tavaly 17 pályázó kapott ekkora összeget, idén csak 7.) Fel sem merült a minden esetben lehető legrosszabb megoldásnak bizonyuló fűnyíró-elv: az természetes, hogy minden társulatvezetőnek a saját csapata a legfontosabb, de úgy véltük, hogy a csapatok előadásaiban témaként gyakran megjelenő szolidaritást muszáj a gyakorlatban is érvényesíteni, méghozzá elsősorban a „nagyok”, azaz a – rendkívül szűkös lehetőségekhez képest – bőkezűen dotáltak részéről.

Volt olyan pályázó, aki szerint a rendszerünkben a sovány gyereknek adtuk az ételt, a kövér gyereket pedig koplalásra kényszerítettük – bevalljuk, a hasonlat nem állt távol a gondolkodásunktól. A döntéseknél a piramiselvet érvényesítettük: legfelül a néhány nagy társulat, majd egy szolid és erős középmezőny következett, legvégül pedig a kicsi, ám ígéretes, vagy az éppen a középmezőnybe lépés határán lévő, az átmenet megsegítésére szoruló csapatok álltak. A döntéseknél figyelembe vettük az idénre tervezett bemutatók és művészeti projektek számát és léptékét (ha valaki a rendszerbe újonnan belépőként a meglévő repertoárja és egy kamaradarab költségeire igényelte a teljes mezőnyre költhető keretösszeg 20%-át, azt természetesen nem teljesíthettük). Komolyan esett latba a tavalyi és az idén várható jegybevétel és a társasági adó (tao) támogatás érvényesíthető összege (ha valaki az előadásszám 20%-os és a nézőszám 30%-os növekedésével, ám a jegybevétel 50%-os csökkenésével számol, ott döntésünkkel szorgalmaznunk kellett a jegybevétel azonnali újrakalkulálását, vagyis a jegyáremelést).

Éppen ezért hangsúlyosan vettük figyelembe – a feltehetően nagy körültekintéssel kitöltött adattáblákból kiolvasható – egyéb tervezett vagy már elnyert pályázati forrásokat, a további várható támogatásokat és más bevételeket. Nem gondoljuk, hogy bármelyik független társulatnak kizárólag állami forrásokból kell eltartania magát: az állami szerepvállalás helyett a kooperációban és hatékony gazdálkodásban gondolkodó csapatokat díjaztuk, de nem tudtunk támogatni olyan társulatokat sem, amelyek (elsősorban nem színházi profilú) fesztiválok rendszeres és borsos áron közreműködő fellépői. A szempontrendszerrel összhangban tekintettel voltunk arra, hogy az előadások megtartásán (ha úgy tetszik, az alapvető működésen) túl mit vállal egy-egy társulat a társadalmi elkötelezettség és hasznosság jegyében, valamint hogy ilyen irányú tevékenysége mekkora és milyen összetételű célcsoportot milyen hatásfokkal ér el. Budapest-centrikus kulturális életünkben feltétlenül előnyt élveztek azok a magas művészi színvonalon működő műhelyek, amelyek vidéki közegben igyekeznek változásokat indukálni. A jegybevétel és tao nélkül működő, gyakran hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű régiókban dolgozó színházi nevelési műhelyek támogatását – a szempontrendszer alapján – kötelességünknek tekintettük.

A fenti elvek és a bírálati szempontrendszerben foglaltakhoz való következetes és szigorú ragaszkodás egyhangú elfogadása után világos lett, hogy döntéseink nyomán a független színházi mezőny összképe jelentősen átrendeződik. Még egyszer hangsúlyozzuk: bár érthető módon mindenki a saját neve mellett feltűnő összegre koncentrál, a mi rendszerünk az egész pályázó mezőny sajátosságait és körülményeit figyelembe véve értelmezhető. A sokak számára kőbe vésett viszonyok (vagyis az évek óta következetesen megítélt azonos összegek) alaposan megfontolt felborításával a kuratórium vállaltan a jövőorientált gondolkodás mellett állt ki: szeretnénk, ha a most támogatott kis társulatok végre megtehetnék a következő lépéseiket, a nagyok pedig újragondolnák és aktivizálnák stabil néző- és partnerbázisukat.

A FESZ által delegált kurátorok: Barda Beáta, Jászay Tamás

A FESZ nyilatkozatban áll ki a kurátorai mellett:

Kiállunk a Független Előadó-művészeti Szövetség tagsága által jelölt és megválasztott kurátorok mellett.

Rendkívül sajnáljuk, hogy a FESZ tagságának egy része nem volt felkészülve arra, hogy saját szempontrendszerét a saját kurátorai komolyan fogják venni, és érvényesítik az abból fakadó szakmaiságot.

Méltatlannak tartjuk, hogy ezért személyeskedő hangú nyilatkozatokban ítélik el őket.

Zubek Adrienn elnök
Hajós Zsuzsa, Kovács Zita alelnökök

Kérdésünkre Zubek Adrienn elmondta, hogy három éve, a tagokkal több körben lefolytatott egyeztetések során alakult ki az a szempontrendszer, amely alapján a kurátorok meghozták a döntéseiket, és amelynek sarkalatos eleme a társadalmi hatékonyságú projektek és társulatok támogatása.

Azt is hozzátette, hogy a jelenleg kialakult helyzet egyenes következménye a költségvetési források ágazatot érintő, átlagosan 16%-os csökkentésének.

Kapcsolódó

Közleményben tiltakozik a Proton Színház is

Közleményben reagál a Maladype

Megvannak a működési pályázatok eredményei

Források

Pályázati felhívás a minősítéssel nem rendelkező
színház- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek
Emtv. szerinti, 2015. évi működési támogatására
:81/NKA_belso/_temp/ckfinder/files/emmi/archivum/2015/palyazati_felhivasok/150217/01.pdf

kormany.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr637992741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.