7óra7

Minél közelebb hozni a fiatalság életérzését

Minél közelebb hozni a fiatalság életérzését

2015. 06. 02. | 7óra7

Hogy haladtok a munkával, hol tart most a darab?

*Lovas Rozi:* Nagyjából a közepén. Ez egy nagy közös munka, folyamatosan alakul, képlékeny, így nem is könnyű beszélni a próbafolyamatról. Gőzerővel próbál a koreográfia-és az énekrészleg, maga a szöveg pedig még íródik, hiszen most hozunk létre egy vadonatúj szövegkönyvet a musical-alapból. Jánosékkal (Mohácsi János, a rendező) tulajdonképpen együtt, mindannyian írjuk a sztorit. A vázat, hogy mi merre tartson, nyilván ő gondolja ki, de alapvetően improvizatív módon szokott dolgozni. Nagy egészeket még nem láttunk belőle, de már gyűlnek a sokatmondó részletek.

Az eddigi munkáitok, tapasztalataitok alapján szerintetek mennyire unikális, szokatlan ez a rendezői módszer?

*LR:* Igazából nem is az improvizáció a lényeg, hanem a szabadság, és hogy egyenrangú alkotópartnerként tekint ránk – legalábbis ami a szövegek, szerepek kialakítását illeti. Attól, hogy mennyire sikerül ráhelyezkedned arra a hullámra, amit ő belő az elején és mennyire vagy aktív, akár az is függhet, mennyi és milyen súlyú szerepet játszol nála. Ilyen szempontból abszolút unikális, de ez az előadásain is látszik: nagyon markáns a kézjegye.

*Boros Anna:* Azoknak lehetnek újszerűek János módszerei, akik azt szokták meg, hogy az olvasópróbán kész szövegkönyv és koncepciók kerülnek a kezükbe. Az egyetemen arra neveltek minket, hogy alkotópartnerként gondolkozzunk és vegyünk részt egy-egy próbafolyamatban.

Lovas Rozi, Boros Anna

Mindketten Kaposváron végeztétek el a színművészeti egyetemet, ráadásul éppen Mohácsi volt az osztályfőnökötök. Dolgoztatok vele azóta?

*BA:* Igen, többször is. Én a Belvárosi Színházban játszott Hippolytban és a Dohány utcai seriffben, ami egy Füge Produkciós előadás, tavaly pedig bemutattuk Orlai Tibor támogatásával a vizsgaelőadásunkból kinőtt Micsoda útjaink című Cseh Tamás-estünket az osztállyal, szintén a Belvárosiban.

A Hairben több egykori osztálytársatok – Lábodi Ádám, Formán Bálint, Keresztény Tamás – szerepel. Volt egy kis osztálytalálkozó-hangulat az elején?

*BA:* A mai napig szoros a kötelékünk az osztállyal, nagyon jó és természetes érzés újra együtt dolgozni velük.

*LR:* Mióta végeztünk, egymás közelében maradtunk, többekkel napi kapcsolatban vagyunk. A Cseh Tamás-estünk után már hiányzott, hogy ennyire intenzíven és ennyire új munkán dolgozzunk.

Mennyire új terep nektek a zenés-táncos darabok világa?

*LR:* Nekem teljesen, és bevallom, örülök is, hogy érkezett egy ilyen lehetőség az életemben. Eddig nagyjából egyetlen énekes szerepem volt: Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl a Négyszögletű Kerek Erdőből.

*BA:* Én az egyetemen találkoztam ezzel a műfajjal utoljára, így a most készülő Hair nagyon izgalmas kihívás.

A Hairről szinte mindenkinek az 1979-ben bemutatott világhírű Milos Forman-film ugrik be, az ott megismert karakterek, összefüggések és cselekmény. Szerintetek az, hogy radikálisan más színpadi előadás lesz belőle, megkönnyíti vagy nehezíti a nézői azonosulást? Nehéz-e leszámolni a nézői prekoncepciókkal, felülírni azokat?

*LR:* Az a célunk, hogy ne a filmen látott hippi-életérzést reprodukáljuk, hiszen az nemhogy itthon, de talán már Amerikában sem jelent semmit. A dalok, szövegek, karakterek kapcsán keressük azokat a problémákat, amelyek a mai fiatalokat megérintik – és az, hogy iszonyatosan aktuális lesz, már most látszik. Minél közelebb kell kerülnünk a nézőkhöz, minél közelebb kell hoznunk a fiatalság életérzését, hogy mitől érzik magukat másnak, mint a tömegek, mi ellen lázadnak, mi felé próbálnak tartani, milyen megoldásaik vannak vagy épp nincsenek.

A szereposztás szerint mindketten Jeanie-t alakítjátok majd. Színészileg mennyire vagytok hasonló karakterek?

*LR:* Legalább annyira, mint amennyire más emberek vagyunk. Tehát nagyon különbözünk.

Ez azt jelenti, hogy a közönség az egyik este egy teljesen más Jeanie-t lát majd, mint a másikon?

*LR:* A lényege nyilván egyezni fog, de az, hogy melyikünk honnan és hogyan fogalmazza meg, nagyon személyes dolog. Teljesen más nem lesz tőle, inkább azt mondanám, a színek lesznek mások. Félig-meddig János tőlünk is várja a megoldásokat, kíváncsi arra, kinek miről mi jut eszébe.

*BA:* Egy Roziból és egy Annából összegyúrt Jeanie-t fog látni a közönség, aki az egyikben Rozisabb, a másikban pedig Annásabb lesz.

Az elmúlt években mindketten többnyire drámaibb hangú karaktereket játszottatok. Milyen most egy könnyedebb műfajban kipróbálni magatokat?

*LR:* Szerintem mindkettőnk részéről mondhatom, hogy ugyanúgy állunk Jeanie figurájához is, mint akármelyik drámai hősnőéhez: az emberi oldaláról közelítjük meg. Hiába könnyedebb, szórakoztatóbb a musical mint forma, a dalok kiélezett szituációkból csendülnek fel. Annyi a nehézség, hogy időnként át kell váltanunk egy másik műfajba, de a lényeg, ahonnan a dolog megszólal, az mindig az ember. Csak ebben az esetben meg van nehezítve néhány körülménnyel, mint például hogy szól a zene és ritmusra kell mozognunk.

A premier a Belvárosi Színházban lesz, utána viszont egész nyáron több helyre, főleg szabadtérre viszitek az előadást. Igényel ez másfajta megoldásokat, hozzáállást, valamiféle átkapcsolást a részetekről?

*LR:* Mivel sok helyre megyünk, a környezet minden alkalommal más lesz, de a változtatások lényegében csak technikai mozzanatokat érintenek. Ha jut rá időnk, előtte bejátsszuk picit a területet, de alapvetően ez rugalmasság, alkalmazkodó-készség kérdése, és azt gondolom, nem is olyan meghatározó.

Hogy alakul a nyaratok?

*LR:* Bár kettős szereposztásban játsszuk a Hairt, fejenként biztosan lesz tíz-tizenvalahány előadás, ami azért leköti az energiáinkat. Ezen kívül én forgatni is fogok.

Rozi, te május végével búcsút mondasz a Magyar Színháznak, a következő évadban pedig a Miskolci Színház mellett a Tháliában is játszol. Milyen darabokban láthat téged a közönség?

*LR:* Augusztusban Miskolcon indítunk Dürrenmatt Nagy Romolusával, azután lesz egy vendégszereplésem a k2 Színház társulatával. A Tháliában október-november környékén kezdek dolgozni. Egy Feydeau- és egy McDonagh-darabban játszom majd, mindkettőt most fordítják, ha minden igaz, még egyiket sem mutatták be Magyarországon. Emellett lesznek még szerepátvételeim is ott.

*BA:* A k2 társulattal részt veszünk az Ördögkatlan fesztiválon, az egyik társulati tagunk, Borsányi Dániel esküvőjén, és a Thealterre visszük az Apátlanok című előadásunkat.

Tavasszal szerződtél a – szintén főként kaposvári fiatalokból álló, Benkó Bence és Fábián Péter vezette – k2 társulatához. Hogy érzed magad velük, náluk?

*BA:* A Pécsi Nemzeti Színháznál voltam gyakorlaton, utána három évet szabadúsztam, meg világot láttam. Most végre a helyemen érzem magam. Az Orlai Produkciós Irodával kezdem az évadot, utána négy bemutatónk lesz a k2-vel a Szkénében, a Trafóban, a Jurányiban és az Átriumban. Izgatottan várom a társulati létet és munkát a k2 csapatában.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr447992689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.