Ráckevei Anna igazgató a színház mai sajtótájékoztatóján az idei évad eredményeit ismertetve kiemelte: kevesebb előadásszámmal nagyobb bevételt könyvelhet el a színház, és nőtt a jegyeladások száma is. Ebben az évadban közel 15 ezer darab bérlet kelt el, a nézőszám az évad végére várhatóan eléri a 90 ezret.
A színház az idén kilencedszer - egy lengyelországi, hat vidéki, öt budapesti és négy határon túli produkcióval - rendezte meg a kortárs magyar drámák találkozóját, a Deszka Fesztivált. Az egyik különlegesség Az imposztor bemutatása volt: Spiró György lengyel témájú darabját lengyel színészek adták elő. 2016-ban a Deszka is jubilál, a tizedik alkalommal megrendezendő seregszemlére a színház meglepetéseket is tervez.
Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy a román-magyar határon átnyúló ROHU program keretében rendelkezésre áll a fedezet a Latinovits Színház befejezésére. Előreláthatólag 2016-ban kezdődnek majd a kivitelezési munkálatok.
Csokonai-reneszánsz: Az újjászületés jegyében
A jubileumi évad programját Gemza Péter művészeti vezető ismertette:
2015. augusztus 29-én a Szép estéket, Magyarország! országos évadnyitó gálaesttel indul az új évad. A gálaesten adják majd át az idei Kaszás Attila-díjat is, melynek egyik jelöltje a debreceni színház tagja, Mészáros Tibor.
A Csokonai Színház konferenciát szervez az MMA Színházművészeti Tagozatának támogatásával „Párbeszéd a magyar színház jövőjéről” címmel augusztus 28-29-én.
A Csokonai Színház a 2015/16-os évadban ünnepli fennállásának 150 éves évfordulóját. Az 1865. október 7-i megnyitóra Jókai Mór írt prológot, melyet felesége, Laborfalvi Róza, a Nemzeti Színház művésznője szavalt el, aki ezen az ünnepélyes esten Gertrudist játszotta a Bánk bán díszelőadásában.
A 2015/16-os szezonban a jubileum kapcsán kiemelt szerepet kapnak a Debrecenhez vagy tematikusan, vagy a szerzők által szorosan köthető darabok. A nagyszínpadi bemutatók sorát Orbán János Dénes A magyar Faust című műve nyitja. Hatvani István debreceni tanár, református lelkész, orvos és természetbúvár, „a magyar Faust” életét bemutató fekete-fehér játék díszelőadását Árkosi Árpád rendezésében a jubileum napján, október 7-én láthatja először a közönség. A Szerelmi bájital, Donizetti népszerű, kétfelvonásos operája október 16-tól látható Gemza Péter rendezésében.
A legifjabb korosztályt A mindentlátó királylány című mese várja, míg a tizenéveseket a romantika boldogságkereső széphistóriája, a Csongor és Tünde. A dühös lovag után most Vörösmarty klasszikusát viszi színre a fiatal rendező, Fige Attila.
Robert Thomas francia drámaíró, színész, filmrendező Nyolc nő című bűnügyi játékát mutatja be a színház Keszég László rendezésében november 13-án. Mamy szerepére Esztergályos Cecília érkezik a Csokonai Színházba. Fenyő Miklós legnépszerűbb slágerei kapnak főszerepet a Made in Hungária című musicalben, amelyet a teátrum színésze, Mészáros Tibor visz színre decemberben. A Minden egér szereti a sajtot a Karaván Színház emblematikus bábjátéka volt hosszú éveken keresztül. Kezdeményezésükre öt színház (köztük a Csokonai) koprodukciójában készült el a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Az Egerek – Rómeó és Júlia története, mely észrevétlenül neveli a gyerekeket az elfogadásra – januárban érkezik Debrecenbe.
Szabó Magda Az ajtó című önéletrajzi regénye adaptációjában Rickl Mária után most Emerenc szerepében láthatják a nézők Kubik Annát, míg Magdát Varga Klári játssza. Naszlady Éva rendezését 2016. január 15-én láthatja első alkalommal a közönség. A Rómeó és Júlia Szakács Hajnalka és Vecsei Miklós címszereplésével, Szikszai Rémusz rendezésében kerül színre február 19-én, míg az évad utolsó nagyszínházi produkcióját a Carmenből és az Egy halálraítélt utolsó napja című rendezéseiből a debreceniek által már jól ismert Nadine Duffaut állítja színpadra.
A Camille című előadással Camille Claudel szobrásznak állít emléket a Csokonai Színház koreográfusa, Katona Gábor. Rodin múzsájának története Alma H. Bond műve alapján készül 2016. márciusi bemutatóval. Szintén a Víg Kamaraszínház ad otthont Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné című vígjátékának. A rendező Méhes László, aki A chioggiai csetepaté után dolgozik majd újra együtt a társulattal. A stúdiószínházban a fiatal román rendezőgeneráció egyik emblematikus alakja, az Antigoné-rendezéséből már ismert Anca Bradu viszi színre Virginia Woolf Orlando című regényének adaptációját.
Az 1950-es években üstökösként feltűnő, majd halálba menekülő színész-filmcsillag, Soós Imre sorsa ihlette Hubay Miklós Tüzet viszek című írását. Soós Imre a Színművészeti Főiskola elvégzése után (1952) három évet töltött a Csokonai Színházban. A színpadi változatot a Csokonai Színház művészeti vezetője, Gemza Péter készíti. A bemutató 2016. április 15-én lesz.
Hat darab marad repertoáron: az évad nagysikerű vígjátéka, a Méhes László rendezte A chioggiai csetepaté, a folyamatos teltházzal futó, Árkosi Árpád által színre vitt előadások, a Shirley Valentine és az Akár Akárki a Városmajori Színházi Szemlére utazó Istent a falra festeni (r.: Mészáros Tibor), a gyerekek kedvence, a Tűzrőlpattant Tündérország (r.: Pesty-Nagy Kati), valamint a POSZT versenyprogramjába meghívott A Mester és Margarita (r.: Rusznyák Gábor).
A társulat két új taggal bővül, az évad elején Janka Barnabás és Tóth János érkezik a színházhoz.
