7óra7

„Nem szeretném, hogy kereskedelmi vállalkozás legyen a Várszínház”

„Nem szeretném, hogy kereskedelmi vállalkozás legyen a Várszínház”

2015. 07. 07. | B. Kiss Csaba

52. évadját kezdi meg a Gyulai Várszínház, a nemzetközi Shakespeare Fesztivál pedig immár tizenegyedszerre kerül megrendezésre. A legkülönbözőbb fajta programokkal várja a színház a nézőket a Kínai Nemzeti Színház III. Richárd-előadásától kezdve a hetedik alkalommal megrendezett Irodalmi Humor Fesztiválon és a huszonnegyedik alkalommal megrendezett Jazz Fesztiválon keresztül a My Fair Lady-ig. Mely programokat emelné ki, és Ön melyeket várja a legjobban?

Gedeon József Mivel én állítottam össze a programot, ezért természetesen mindegyik fontos számomra. Június 26-ától augusztus 9-ig tart a nyári évad, s ezalatt minden nap lesznek előadások, egyes napokon több is. Ez ötvenöt produkciót jelent és öt fesztivált. A múlt héten volt egy népművészeti fesztivál: a Körös-völgyi sokadalom. Ezután a nemzetközi Shakespeare Fesztivál július 2-től 12-ig tart. Ezt követi egy irodalmi humorfesztivál, amit nagyon várok, hiszen ez egy nagyon sikeres rendezvénysorozat, amelyet kétévente rendezünk meg, és immár tizennégy éve megy. Tíz neves, első vonalbeli magyar író fogja felolvasni legújabb humoros írását: a slam poetry-től a hagyományos prózáig és költészetig minden műfajban. Lesz egy jazz fesztiválunk, ahol világsztár fellépőt várunk: Joey de Francesco, a Hammond-orgona királya érkezik hozzánk, továbbá Joan Faulkner amerikai énekesnő és magyar sztárok is, például a Tóth Viktor Arura Trió, akiknek a lemeze az év lemez lett. A Blues Fesztiválon szintén nemzetközi sztárral, Maggie Bell brit énekesnővel találkozhatunk, aki az év énekesnője volt a hetvenes években, és jön az idén hetvenéves Hobo is.

Az egész nyári fesztivál tulajdonképpen egy összművészeti fesztivál: a színházművészet mellett a táncművészet is jelen van, például az idén jön Miskolci Balett Csajkovszkij Rómeó és Júliájával lesznek filmvetítések, egyrészt a Shakespeare Fesztiválon, ahol Shakespeare-művekből készült játékfilmek és régi színházi előadások felvételeit láthatják a nézők, később Sopsits Árpád legújabb bemutatójához kapcsolódva a rendező díjnyertes kisfilmjeit is levetítjük. Lesz képzőművészet, például a Shakespeare Fesztiválon egy plakátkiállítás, ahol tizenhat neves magyar képzőművész-grafikus plakátjait állítjuk ki; majd Orosz Istvánnak lesz egy retrospektív kiállítása. Ezen kívül még a gasztronómia is föltűnik nálunk, hiszen a Shakespeare Fesztiválhoz kapcsolódva Shakespeare-korabeli ételeket kóstolhatunk, és lesz egy négy napos gasztroszínház-minifesztiválunk a Magyar Konyha magazinnal együttműködésben. Nagyon sok nézői réteget, korosztályt megszólítunk: a legkisebbeknek bábelőadást tartunk, a fiataloknak a Légy jó mindhalálig musical-változatát vagy az Indul a bakterházat ajánljuk.

A Shakespeare Fesztiválra – mint minden évben – most is neves külföldi társulatok érkeznek.

Igen, érkezik a Kínai Nemzeti Színház a III. Richárddal, amely két éve a Globe Színházban a Globe Fesztiválon a legnagyobb sikert aratta. Yorkból érkezik egy nagyon érdekes Rómeó és Júlia-előadás, ahol hat nő játssza el az összes szerepet. Lesz egy indiai est, ahol a Macbethet adják elő hagyományos indiai tánccal. Lesz egy lengyel monodráma Piotr Kondrat előadásában, aki A velencei kalmárt dolgozza fel Shylock alakjára összpontosítva. A magyar előadások is kiválónak ígérkeznek, jön például Zsótér Sándor egy Othello-előadással, ami a mai korba helyezve mutatja be Shakespeare művét; és jön ifjabb Vidnyánszky Attila Athéni Timon a színművészeti egyetemistákkal, Hegedűs D. Gézával a főszerepben.

III. Richárd

Három új bemutatónk lesz, ami talán a legfontosabb a színház életében. Az első mindjárt július 3-án Bocsárdi László rendezésében a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal közös bemutatónk, a Vízkereszt vagy amire vágytok Nádasdy Ádám új fordításával. Ez lényegében folytatása a két éve szintén Gyulán bemutatott Hamletnek ami a legjobb rendezés díját nyerte el Romániában. A második bemutatóra július 21-én kerül sor, ami egy ősbemutató: Szathmári Sándor Kazohinia című regényének színpadi adaptációja a Tószínpadon. Szathmári Sándor Gyulán született, 1935-től 1942-ig írta ezt a regényét, ami akkoriban nagyon népszerű volt; Karinthy például azt nyilatkozta róla, hogy fél munkásságát odaadná érte. Egy utópisztikus regényről van szó, amit nem könnyű színpadra alkalmazni, ezért is nagy kíváncsisággal várom. Harmadik bemutatónk Vidnyánszky Attila Psyché-rendezése a kaposvári színművész hallgatókkal, amit speciális helyszínen, a tó partján, illetve egy parkban fognak játszani, és csak felnőtteknek ajánljuk.

Kiemelném továbbá Ratkó József Segítsd a királyt! című művét, amelyet a debreceni Csokonai Színház hoz el nekünk, valamint Szép Ernő Lila ákácát a beregszászi színház előadásában. Komolyzenei koncert is lesz Vásáry Tamás vezényletével: harminc országból érkeznek zeneakadémisták, és többek között Kodály és Erkel műveket adnak elő. Utóbbi azért is fontos számunkra, mert Erkel Ferenc Gyulán született.

Tószínpad

A gyulai illetőségű művészek műveinek bemutatása nagyon fontos a Gyulai Várszínház számára: a Gyulán született Krasznahorkai László műveiből volt egy bemutató két évvel ezelőtt, Erkel Ferenc összes operáját bemutatták már, Simonyi Imre műveiből készült előadás.

Lokálpatrióta vagyok, Gyulán születtem, ott nőttem fel, ott is élek, másrészt magyar szakos bölcsész tanár lennék, ezért szívügyem az irodalom. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Gyulán született írókat, költőket bemutassuk, mert azt veszem észre, hogy sajnos még a gyulaiak sem nagyon ismerik őket. Azt sem tudják sokan, hogy Munkácsy Mihály is Gyulán kezdett el festőtanulóként festészettel foglalkozni, ezért mutattunk be tavaly egy Munkácsy életéről szóló musicalt. Tehát egy misszió is ez: úgy gondolom, mindenkinek a saját szűkebb hazájának irodalmát is fel kell dolgoznia, magas színvonalon. Ez mindig kihívás, nyilván egy kisebb közönséget szólít meg, de én úgy gondolom, fontos feladata a színháznak, hogy a magyar kultúra értékeit fölmutassa, főleg a helyi értékeket.

Ön tizenhét évesen került először szorosabb kapcsolatba a Gyulai Várszínházzal, amikor alabárdos katonaként állt őrt a vár feljáróján. Húsz éve nyerte el a Gyulai Várszínház igazgatói székét. Hogyan értékeli az elmúlt húsz évet, és hogyan látja a színház mai helyzetét?

Valóban, én középiskolás koromban diákszínjátszó voltam, és szép sikert is elértünk A kis herceggel: Szentesen megnyertük az Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Én játszottam a pilótát benne, de – félreértés ne essék – nincsenek színészi ambícióim. A színház szeretete viszont megmaradt: 17 évesen alabárdos katonaként statisztáltam, aztán a színpadra is kerültem a következő évben, majd Debrecenben, ahol főiskolára jártam, három évig a Csokonai Színházban statisztáltam. Fantasztikus színészek voltak ott akkor, többek között Cserhalmi György, illetve csodálatos rendezőket is megismertem. Aztán tizenöt évig tanítottam, majd a rendszerváltozás után bekerültem az önkormányzathoz kulturális osztályvezetőnek. Mikor meghalt a Várszínház akkori igazgatója, Havasi István, bejött hozzám Sík Ferenc, hogy vállaljam el az igazgatóságot. Akkor kicsit meg is hökkentem: én hogyan vállalhatnám el a Gyulai Várszínház igazgatását… De aztán két év múlva beadtam a pályázatot. Már előtte is szerveztem sok mindent: a jazz koncertektől a Fiatal Értelmiségiek Klubjáig, filmklubot vezettem, tehát a közéletben benne voltam.

W.S.Othello - Kaszás Gergő, Földeáki Nóra

Húsz éve vezetem tehát a színházat, és azt az utat szeretném megtartani, amin eddig jártunk. Persze a Várszínház minden évben más, soha nem hozunk vissza például korábbi programokat. Így húsz év alatt körülbelül 800 produkciónk volt, ami egy óriási szám. Széles műfaji érdeklődésű vagyok, ezt képviselem a színház programjának összeállításakor is. Én ezen a vonalon szeretnék haladni. A Shakespeare Fesztivált tizenegy éve találtam ki – nem mondom, hogy mindenkinek tetszik: vannak, akik megkérdőjelezik, hogy minek Gyulán már megint Shakespeare. Én viszont azt mondom, akinek Shakespeare sok, annak a színház is sok – nem is járnak különben színházba, akik bírálják. Shakespeare mindig is kortársunk tud lenni: minden rendező úgy állítja színpadra, hogy üzen valamit a mának, a mi világunkat próbálja meg bemutatni – ezt soha nem lehet megunni. Mikor azt mondják, minek megint Shakespeare, én azt mondom, nézz meg két Othellót, nem látsz két egyformát: Nekrošius egész máshogy rendezte meg, mint mondjuk Zsótér Sándor.

Igazgatói koncepciómat egyébként elfogadták: a gyulai önkormányzat választ meg pályázat útján, és már ötödik alkalommal kaptam meg az igazgatói megbízást, legutóbb 2019-ig, tehát azt gondolom, ez járható út. Nagyon nehéz, nagyon sok munkát igényel, de nekem ez az életem, ez a szívügyem. Én továbbra is amellett vagyok, hogy egy széles spektrumot adjunk, és a Shakespeare Fesztivál legyen az, ahol kiemelt művészi programok vannak. Nyilván lesznek szórakoztató előadások is, hiszen ezekre is van igény: ha színvonalasak, ezek is beleférnek. Viszont azt nem szeretném, hogy egy kereskedelmi vállalkozás legyen a Várszínház, hogy azt mondanánk, mindig csináljunk kabarét meg operettet, mert abból van bevétel. Én magam ezt nem vállalnám: nekem az érték, a művészi kvalitás a legfontosabb.

Athéni Timon

Ez már csak abból is látszik, hogy a Shakespeare Fesztiválon olyan világhírű rendezők előadásai szerepeltek, mint Peter Brook, Koršunovas, Nekrošius, Purcărete, Şerban, Sturua, Luk Perceval. Világhírű Shakespeare-kutatók, például Stanley Wells vagy Maria Shevstova rendszeres látogatói a fesztiválnak, és neves külföldi színházi lapokban publikálnak a fesztiválról. Nyugodtan mondhatjuk, a fesztivál fönt van a világ színházi térképén, ennek ellenére én – mint aki nyolc éve rendszeresen látogatja a fesztivált – úgy látom, a hazai nézőközönség még nem fedezte fel magának eléggé.

Ez egy kicsit változott, tavaly már sokkal nagyobb érdeklődés volt. Valóban nehéz ez, a nézők valamiért picit ódzkodnak a külföldi előadásoktól, hiába van magyar feliratozás. A helyi közönséget kissé nehéz megmozgatni, de én azt gondolom, nem reménytelen. Más fesztiválokra is járok, és Gdańskban és máshol is ugyanezt látom. Egy Shakespeare-fesztivál azért egy szűkebb réteget szólít meg. Talán az a baj, hogy nem olyan bevállalósak az emberek, nem olyan nyitottak: a hagyományosat és megszokottat keresik, én pedig mindig újat szeretnék. Én is azt szeretném, ha sokkal több néző lenne, de Gyula egy kisváros, 32 ezer lakossal – ha egy egyetemi városban rendezném, mondjuk Szegeden vagy Pécsett, nem beszélve Budapestről, akkor nyilván sokkal többen jönnének el. De így is sokan lejönnek Budapestről, ezt Ön is láthatja.

Gyulai Várszínház

Igen, ezt meg tudom erősíteni.

Ugyanakkor a fesztivál nemzetközi kisugárzása nagyon nagy, nézzük például a külföldi visszhangot, amit említett: a Theater heute Németországból, a New Theatre Quarterly Angliából vagy más szaklapok rendszeresen írnak rólunk. Tagjai vagyunk az amerikai világszervezetnek, a Shakespeare Theatre Association-nek. Van tehát egy jelentős külföldi reputációnk, jelentkeznek is a jó színházak, a jó Shakespeare-előadások, naponta kapok ilyen ajánlatokat – ezek is azt mutatják, érdemes és kell is csinálni. Hatezer nézője van a Shakespeare Fesztiválnak, ami szerintem egy nagyon szép szám, úgyhogy én nem vagyok elkeseredve.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr517992563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.