7óra7

A teljes Faust – könyvbemutató a PIM-ben

A teljes Faust – könyvbemutató a PIM-ben

2015. 12. 07. | B. Kiss Csaba

Márton László tanácsai kezdő Faustmásodikrész-fordítóknak, avagy hogyan tegyük kortárs szerzővé Goethét.

Április óta látható a Katona József Színházban Goethe Faustjának mindkét része, Schilling Árpád rendezésében. A kétestés előadáshoz Márton László készített új fordítást, és a Kalligram Kiadónak köszönhetően ez most könyv alakban is napvilágot látott. A Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Goethe Intézet együttműködésével szervezett könyvbemutatón a fordító maga, a könyv szerkesztője, Tóth-Czifra Júlia és Margócsy István irodalomtörténész beszélgetett az új fordításról Mészáros Sándornak, a Kalligram igazgatójának moderálásával, miközben az előadás két szereplője, a Faustot alakító Máté Gábor és a Margarétát játszó Mészáros Blanka olvasott fel a kötetből.

fa_dudas.jpg             Faust I. - Mészáros Blanka, Máté Gábor (fotó: Dudás Ernő)

Mészáros Sándor felvezetőjében elmondta, hogy a Faust első részének Márton-féle fordítása 1992-ben már megjelent; a második rész magyarítása már a Katona előadása miatt született. Márton László megerősítette Mészáros Sándor szavait: Schilling Árpádtól kapott felkérést a Goethe-mű második részének lefordítására. A kihívás első látásra túlságosan nagynak látszott: a fordító először öt-hat éves időkeretre gondolt – ennyi időre lenne szüksége a teljes második rész magyarításához, de végül sikerült egy évbe sűrítenie a munkát. Márton idézte a második rész korábbi fordítójának, Kálnoky Lászlónak a szavait, aki szerint ez a mű olyan, mint egy kissé molett hölgy, akiről – miután kitartó udvarlás után végre magához szoríthatta – egy idő után azt kellett éreznie, kicsit sok. Márton László viszont saját bevallása szerint egy pillanatig nem érezte, hogy túl van terhelve, inkább örömét lelte a munkában. Sokat segített neki, hogy folyamatosan konzultált Schillinggel, akinek egyenként, kis kommentárok kíséretében küldte meg az egyes jeleneteket; és segített az is, hogy tudta, Máté Gábor lesz Faust, Kulka János meg Mephistopheles, mert ez kiemelte a szöveget abból az elvontságból, ami unalmas klasszikussá tette.

fa_marton_laszlo_ki.JPGMárton László a könyvbemutatón (fotó: Gerőcs Péter)

Márton László tanácsot adott kezdő Faustmásodikrész-fordítóknak is: az első felvonás nagyon drámaiatlan, ezért rögtön a másodikkal kell kezdeni (mivel Schilling előre jelezte neki, hogy előbbit nem is szándékozik színre vinni, így ezt Márton a végére hagyta); nem szabad pepecselni a szöveggel, hanem egyszerre végig kell rohanni az egészen. Ha a mű sorainak számát elosztjuk az év napjainak számával, egy 60 körüli szám jön ki: ennyi sort kell naponta lefordítani, ha egy év alatt végezni akarunk – ez a penzum vállalható. Fontos, hogy erős értelmezéssel közelítsünk a műhöz, és hogy megkíséreljük Goethét kortárs szerzővé tenni. Goethe ugyanis ugyanolyan szerző, mint akárki más, nem kell hasra esni előtte.

fa_margocsy_istvan_ki.JPGMargócsy István a könyvbemutatón (fotó: Gerőcs Péter)

Margócsy István szerint a hiba, amit a Faust korábbi fordítói elkövettek, épp az volt, hogy túlságosan tisztelték Goethét – a 19. század Magyarországán ez a kultikus tisztelet „majdhogynem az egeket nyaldosta” –, így a Faust humoros és játékos részeit is a legnagyobb komolysággal igyekeztek magyar nyelvre átültetni. Pedig maga Goethe írta, hogy itt „komoly tréfákról” van szó, és Márton László egyik érdeme épp az – mondta Margócsy –, hogy a fordítás megőrizte ezt a játékosságot. Ennek egyik alkotóeleme a rímelés, amit nem szabad kilúgozni a szövegből, ahogy magát a verses formát sem, mert nem tudja elképzelni, hogy Faust és Mephistopheles karosszékben kötnek fogadást, márpedig a prózai nyelvezet ilyen asszociációkat ébresztene az emberben. Az irodalomtörténész szerint Márton szövegének nagy érdeme, hogy színpadon könnyen mondható, mert a beszélt nyelvet használja, miközben az átlag értelmiségi diskurzustól sem távolodik el. Persze Goethe durva is tud lenni – tette hozzá Márton László –, de ez a nyelvi durvaság sokkal összetettebb és árnyaltabb, mint a mai.

Margócsy István szerint, míg a Faust németül egészen jól érthető, az eddigi fordítások méltóságteljes bonyolultságukkal riasztották el a magyar olvasót . A könyvbemutatón elhangzottak és a Katona József Színház előadása alapján Márton László új fordítása végre magyar nyelven is fogyaszthatóvá teszi Goethe művét.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr618145758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.