7óra7

Jurányi Latte – Az öregségről és a testről Sinkó Ferenccel

Jurányi Latte – Az öregségről és a testről Sinkó Ferenccel

2016. 04. 02. | 7óra7

„Azt a fajta szabadságot próbálom bevinni a színházi közegbe, amivel a kortárs táncművészet viszonyul a testhez.”

A Kortárs Drámafesztivál szervezésében vendégeskedik a Jurányiban a #hattyúdal című előadás április 6-án, amelyet Sinkó Ferenc állított színpadra Kolozsváron. A rendező mesélt az előadásról, amelynek témája az öregedés.

A Jurányi közönsége a 2014-es Kortárs Drámafesztivál keretében találkozhatott először a munkásságoddal, a Parallel című rendezéseddel. Most újra látogatást teszel nálunk, ám ezúttal nem az általad alapított GroundFloor Grouppal, hanem a Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatott #hattyúdal című daraboddal. A #hattyúdal az első rendezői munkád a színházban. Hogyan jött a felkérés?

Tizennégy éve vagyok színészként a kolozsvári társulat tagja, és gyakran kaptam ez idő alatt feladatot koreográfusként is, miközben a Groundfloor Group égisze alatt 2006 óta jegyzem a saját előadásaimat. Tompa Gábor igazgató nyomon követte az Ecsetgyárban bemutatott előadásokat, a Parallelt pedig beválogatta az Interferenciák fesztivál programjába. Ezek az előzményei a felkérésnek, amelynek nagyon örültem, ugyanakkor nagy kihívás volt a kollégákkal ebből az új helyzetből dolgozni.

hat.JPG#hattyúdal (fotó: Bíró István)

A színháznak voltak bármilyen elvárásai a produkcióval kapcsolatban, vagy teljesen szabad kezet kaptál?

Teljes szabadsággal dolgoztunk, semmilyen megkötésünk nem volt.

Másfél hónapnyi közös munka és gondolkodás után nyúltatok Csehov Hattyúdalához. Milyen témák, kérdések merültek fel a munkafolyamat alatt, melyek arra ösztönöztek titeket, hogy elővegyétek Csehov darabját?

Csehov egyfelvonásosa kiindulópont volt, de már az elején tudtam, hogy nem a szöveggel fogunk dolgozni, nem a darabban megírt helyzetet visszük színre. Azért vettük elő, hogy elrugaszkodjunk tőle. Témaként foglalkoztatott az öregedés mint jelenség, testi, szellemi, lelki értelemben is. Ennek kerestük a személyes vonatkozásait, próbáltunk nagyon személyesen viszonyulni a témához. A csehovi szöveghez az utolsó hetekben tértünk vissza, addig úgy volt, hogy nem is lesz szöveg az előadásban.

A cím előtti hashtag a keresésre utal: mit kutattok?

Ma, most, számunkra érvényes színházi kifejezésformákat, a személyest, a kitágított színpadi időt, a nézői figyelem szabadságát.

hat_2.JPG#hattyúdal (fotó: Bíró István)

Fiatal alkotóként milyen aspektusa érdekel az öregedés folyamatának?

A fentiek mellett foglalkoztat a „szakmai öregedés” kérdése, a színházi újhoz való viszonyulás. Ez persze nem korhoz kötött.

Az előadás nem csupán az öregedésről, hanem a színházi hagyományok újraértelmezéséről is szól. Ebben az újraértelmezésben a kortárs mozgásszínház szerinted milyen szerepet tud betölteni?

Mindenképpen hozzáad valamit a test színpadi jelenlétéhez. Azt a fajta szabadságot próbálom bevinni a színházi közegbe, amivel a kortárs táncművészet viszonyul a testhez.

Antal Klaudia

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr428554000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.