7óra7

„Bárki tud improvizálni, csak bíznia kell a bizonytalanságban”

„Bárki tud improvizálni, csak bíznia kell a bizonytalanságban”

2016. 05. 11. | 7óra7

Az V. Improvizációs Fesztivál kapcsán kérdeztük Kósa Roland Imrét, az Import Impró Társulat szakmai vezetőjét, aki arról is beszélt, hogyan lesz egy mezei emberből jó improvizatőr.

Mik az eddigi tapasztalataitok: hogyan alakult az évek során az érdeklődés, az ismertség, a fellépők száma és személye a fesztiválon?

A fesztivált az Import Impró Társulattal hívtuk életre, és 2011-ben szerveztük meg először. Eleinte inkább szakmai találkozó volt, ám az évek során egyre nyitottabbak lettünk a közönség felé, illetve egyre több improvizációs társulat vett részt az eseményen. Így jutottunk az idei 3 napos, 5. fesztiválhoz, ahol 6 társulat több mint 40 improvizatőre tréningezik, és tart közös előadásokat.

kosa_1.JPGKósa Roland (fotó: Import Impró Társulat)

Ahogy évről évre ismertebb az improvizációs színház műfaja, az érdeklődés is évről évre nagyobb. A résztvevő társulatok száma folyamatosan növekszik. A Grund Színház és a Momentán Társulat az első évtől velünk van, pár évvel később csatlakozott a pécsi Improvokál, majd az utóbbi néhány évben az Itt és Most formáció, és idén debütál nálunk a Forimpró közössége. Tehát az évek alatt nem egyszerűen csak többen lettünk, hanem bővülünk. Márpedig több kreatív agy még több izgalmas rögtönzést eredményez!

Az idei fesztivál miben más, mint a többi volt?

Idén a Grund Színház és a Momentán Társulat is hoz saját játékformára épülő előadást, a Momentán a Mindenki mindenkivel címűt, a Grund Színház pedig a méltán híres Cagematch-et. Mi is csavartunk egyet a hazai előadásformánkon, hiszen az Impoetrybandben slammerekkel és zenészekkel együtt dolgozva hozunk létre egyedi improvizációs előadást. Fontos, hogy az előadásokban a különböző társulatokból vegyesen vesznek részt az előadók, tehát a néző egy közös alkotási folyamat részese lehet: olyan embereket láthat együtt improvizálni, akik nagyon ritkán vagy még soha nem voltak egy színpadon. Ebben az évben adjuk át másodszor a Piku-díjat Pingiczer Csaba barátunk és társulati tagunk tiszteletére, aki sajnos már nincs köztünk. 

De a kérdésedre röviden válaszolva: egy improvizációs színházi fesztivál mindig más, hiszen improvizálunk. :)

Akik csak a Beugrót ismerik, ahhoz képest mivel találkozhatnak ezen a fesztiválon?

Kevesebb lesz a kamera, és nem kell egy képernyő előtt ülni ahhoz, hogy jól szórakozzanak. Komolyra fordítva a szót: ez egy izgalmas és élő alkotási folyamat, óriási kreatív energiákkal, meglepő vagy épp kiszámítható helyzetekkel. Hol verbális, hol fizikai, hol zenés színházi elemekkel, hol absztrakt, hol kisreál, egyszóval egy igazán sokszínű színházi élménnyel. Mivel improvizálunk, ezért nem ígérhetjük, hogy jó lesz, és azt sem, hogy rossz, egyvalami biztos, jól fogjuk érezni magunkat. Amivel találkozni lehet majd: színházzal és sok mosolygó emberrel, akik azért jöttek össze, hogy azt csinálják, amit imádnak csinálni.

Az improvizációs színházak produkciói általában a könnyed szórakoztatást, a felhőtlen nevettetést célozzák, miközben létezik ennek a műfajnak egy olyan ága, amely a drámaiságot is bevállalja az improvizációban. Ezen a fesztiválon  képviselteti magát ez a műfaj is?

kosa_all_ki.JPGAz improvizáció sohasem vegytiszta szórakoztatás, még ha a műfaj inkább szórakoztató is, mint komor. Nagyon remélem, hogy lesznek a hétvégén is komoly, szívszorító jelenetek. Valóban létezik egy drámaibb improvizációs forma, amivel mi még nem nagyon kísérleteztünk, de majd ennek is eljön az ideje. Mi jelenleg szórakoztatunk, és arra törekszünk, hogy ez a szórakoztatás minőségi legyen. 

A komoly témák lehetősége tehát ugyanúgy benne van a hétvégében, mint a könnyed szórakoztatás, de azért valószínűbb, hogy a nevetéstől lesz a hangos a győri Rómer Ház, és nem a sírástól. 

Nézőként is élvezed az improvizációs színházak előadásait? Ilyenkor elkezdesz játszani magadban, hogy te mit csinálnál, vagy át tudod adni magad mezei nézőként annak, amit a kollégád csinál?

Ha felszabadult, jókedvű és bőkezű színészek játszanak a színpadon (akár rossz jeleneteket is), akkor szeretek improvizációt nézni. Ilyenkor el tudom engedni magam, és nem akarom jobban csinálni, mint ők. Ha nem ilyen emberek játszanak, akkor inkább kerülöm az előadást. 

Milyen képességeket igényel az improvizáció, és hogyan lehet felkészülni rá? Például mit csináltok a próbákon?

Magas szinten improvizálni sok évi tréningezést és tanulást igényel. Nálam sokkal tapasztaltabb előadók valószínű, hogy jobban tudnának beszélni erről a kérdésről, de ha engem kérdezel, szerintem bárki tud improvizálni, csak bíznia kell a bizonytalanságban. Tréningeznie kell magát arra, hogy a jelenben éljen, a pillanatot használja, és ne tervezzen, ne gondolkodjon előre. Az agy ugyanis nem elég gyors a színpadon, és ráadásul teljesen felesleges a jelenléte, hiszen a kontrollra lett kitalálva. Márpedig az improvizációban az a szép, hogy nem lehet sem tervezni, sem kontrollálni, hiszen közösségi alkotás: hiába van egy nagyszerű ötletem, ha a másik egy szavával áthúzza. És milyen jól teszi! Az improvizációban együtt, tégláról téglára, lépésenként építjük fel a jelenetet, mindezt úgy, hogy sokáig azt sem tudjuk (legfeljebb sejtjük), hogy mit építünk.

A próbákon bemelegítünk, szabályjátékokat játszunk, majd tréningjeleneteket nézünk, színpadi mechanizmusokat vizsgálunk, tapasztalunk és feltérképezünk. Azt vizsgáljuk, hogyan lehet, hogyan érdemes jelenetet építeni, vannak-e szabályok, és ha igen, mik azok. Ezekben megegyezünk,  majd később, ha úgy alakul, eldobjuk őket. Tehát kísérletezünk, és közben jól érezzük magunkat.

Kapcsolódó

Az improvizáció Győrbe költözik

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr198703784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.