7óra7

Hol romantikázik együtt Andrew Lloyd Webber, Shakespeare és Parti Nagy?

Hol romantikázik együtt Andrew Lloyd Webber, Shakespeare és Parti Nagy?

Városmajori Színházi Szemle

2016. 06. 12. | 7óra7

Június 16. és július 2. között immár harmadik alkalommal rendezik meg a Városmajori Színházi Szemlét, amelynek a programja ezúttal a szabad ég alatti romantikára és a jól bevált klasszikusokra helyezi a hangsúlyt. 

Azért is tartjuk nagyon érdekesnek a szemlét, mert amikor a díjátadás van, a három hónap végén gyakorlatilag visszaadjuk a stafétabotot a kőszínházi szezon képviselőinek. A kőszínházak tíz hónapját így egészítjük ki a programjainkkal, és úgy gondolom, a naptári év Budapesten ez által lesz egész.” – mondta el a 7óra7-nek Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója. A szemle előadásait idén Karsai György színháztörténész, illetve Miklós Melánia dramaturg, kritikus válogatta, és akárcsak az elmúlt években, ezúttal is a legkiemelkedőbbnek ítélt, nem budapesti előadások kerültek be a versenyprogramba.

jezus_memlauer_imre.jpg               Jézus Krisztus szupersztár (fotó: Memlauer imre)

Június 16-án láthatja a közönség Tim Rice és Andrew Lloyd Webber kultikussá vált musicaljét, a Jézus Krisztus szupersztárt a Csiky Gergely Színház előadásában. Bozsik Yvette rendező a ’70-es években készült mű felrázó erejét és karcosságát akarja feléleszteni a feldolgozásában: „A zene tényleg fantasztikus, de itt is szembesülnöm kell azzal, hogy ami a hetvenes években a lázadás gesztusa volt, az mára a show-business részévé vált. Ezért (…) el kell most tartanom a művet, hogy azt is felmutathassam, mivé változtatott az üzlet egy őszinte gesztust.” (A teljes interjút lásd itt.) Kovács Bálint kritikája alapján sikerült megvalósítani az elképzelést, sőt a kritikus példaértékűként jellemzi az előadást: „ (…) ezúttal megvolt a szándék arra is, hogy a „kötelező zenés előadás” is mondjon valamit a világról, és arra is, hogy mindezt a lehető legnagyobb igényességgel tegye. Lehetne ez akar természetes is az ország összes színházában.”

Alföldi Róbert rendezését, a Makrancos Kata, avagy a hárpia megzabolázása című előadást aligha kell reklámozni, ezt a produkciót június 18-án láthatja újra a budapesti közönség. Amikor a Weöres Sándor Színház produkcióját beválogattuk a tavalyi év negyven legfontosabb előadása közé a következőképpen méltattuk: „Alföldi Róbert rendezése egyszerre remek komédia és végtelenül keserű, szomorúan aktuális előadás: Katából (Bánfalvi Eszter) az előadás végére megalázott, egyéniségét vesztett, beszélő játékbaba, robotba oltott guminő lesz, egy olyan, erőalapú világban, ahol a szabályokat a férfiak diktálják. Neki éppen az a Petruchio (Bányai Kelemen Barna), akinek ekkorra már egyetlen szerethető pillanata sincs, aki a Semmiért kéri az Egészet, mint a Szabó Lőrinc-versben, anélkül, hogy ezt a zsarnokságot lenne miért megbocsátani.

makrancos_toldy.jpg            Makrancos Kata avagy a hárpia megzabolázása (fotó: Toldy Miklós)

A Színházi Szemle programjában mindig is megfigyelhető volt a nagyfokú változatosság. A következő előadás, június 23-án, szintén egy klasszikus és szintén egy házaspár körül forog, azonban várhatóan sokkal könnyedebb húrokat pendít majd meg. Ion Luca Caragiale Zűrzavaros éjszaka című drámáját Rusznyák Gábor állította színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban. A rendező leírása alapján különleges nyelvi csemegére számíthat a budapesti közönség: „A szerző hazai sikertelenségének oka, hogy az a fajta nyelvi humor, amit ő alkalmaz, nehezen ültethető át más nyelvekre. A román nyelv dallamosságából fakadó nyelvi játékok megváltoztatják, kifordítják a szavak jelentését, ez a fő humorforrása Caragiale írásainak. És persze a vígjátéki helyzetek mögött mindig ott van a társadalmi szatíra is, így ismerni kell hozzá az ottani közeget, helyzetet. Nem könnyű feladat tehát átültetni ezt a magyar nyelvre. Székely Csaba (…) egy saját nyelvet talált ki, ami nagyon jól működteti a nyelvi játékokat.

A Jászai Mari Színház, Népház vendégjátéka, a Parti Nagy Lajos féle Molière-átirat, éppen tegnap mérette meg magát a POSZT versenyelőadásai között, a Szemlén pedig 28-án lesz látható. Török Ákos kritikájában a következőképpen méltatta a 8 pontosnak értékelt előadást: „A tatabányaiak Tartuffe-je egy üdítő ritmusú, ötletes és gondolatgazdag szatíra, amely éppen abban a távolságban tart a színpadon történtektől, ahonnan letisztult képleteket láthatunk önmagunkról anélkül, hogy a megoldást is lebetűznék nekünk.” Az előadás azért is különleges, mert mint Crespo Rodrigo, a színház igazgatója elmondta a 7óra7-nek, már többször hívtak a tatabányaiaktól előadást a Szemlére, eddig azonban technikai okokra hivatkozva mindig visszamondták. Most azonban „Szikszai Rémusz azt mondta, hogy halt már meg úgy előadása, hogy nem engedte csak bizonyos körülmények között játszani, és ezt most ne csináljuk babonából se.

5.JPGTartuffe (fotó: Szvatek Péter - Jászai Mari Színház, Népház)

A június 30-án színpadra kerülő Bolondok tánca már ismerős Budapesten, hiszen nem olyan rég bizonyított a Thália Színpadán is, a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén. Az alapul szolgáló dráma szerzője, Lev Birinszkij egy nemzetiségi szempontból meglehetősen nehéz időszakban, a 19-20. század fordulóján született Oroszországban, hogy azután az Osztrák-Magyar Monarchián és Németországon át eljusson az Egyesült Államokba. Ilyen háttérrel talán nem meglepő, hogy legismertebb vígjátéka egy valódi társadalmi szatíra a forradalmakról, a korrupcióról és a hatalomról. Mindezt egy túlontúl nyugodt vidéki kisváros történetén keresztül elmesélve. Sebestyén Aba rendező nem kevesebbel méltatja a szerzőt, mint, hogy „Lev Birinszkij valamit nagyon tudott egyrészt a színházvilágról, a jelenetek megírásának a technikájáról, a gag mechnizmusáról, és egyáltalán nagyon sokat tudott a világról. Félelmetes, hogy száz évvel ezelőtt előre megjósolta látnok módra, hogy mi fog történni a múlt század forradalmaiban, kik csinálnak forradalmat, kik szenvedik el, kik az áldozatok. Ez nagyon izgalmassá teszi a szöveget, és hihetetlenül aktuális a mai napig.

bolondok_tanca.jpgBolondok tánca

Végül, július 2-án a nagyváradi Szigligeti Színház előadását lehet megtekinteni. Novák Eszter rendezése szintén megfordult az idei Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén, és szintén foglalkozik a korrupcióval, ugyanakkor az alapanyag harminc évvel korábbi és egy magyar szerzőtől származik. Papp Tímea a következőképpen dicséri a Csiky Gergely drámájából készített Buborékok-at: „Az előző évadbeli A mi osztályunk már sejtette, Nagyváradra érdemes figyelni. Az új művészeti vezető, Novák Eszter mind anakronizmustól, mind direkt ki- és összekacsintástól mentes Buborékok-rendezése mindezt megerősítette. (…) Az előadás nagy erénye, hogy Novák Eszter helyzetbe hozta színészeit, a téma aktualitását pedig rendkívüli eleganciával kezelte; és miközben enyhe távolságtartással és iróniával kipukkasztotta az illúziók buborékjait, végül mégis egy pezsgőspalack dugója pukkant.”

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr958801780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása