7óra7

A színházak forradalma

A színházak forradalma

2016. 10. 10. | 7óra7

Szétnéztünk, színházaink mivel készülnek az ’56-os forradalom hatvanadik évfordulójára.

56_csepp_ver_kiss_laszlo.JPGBudapesti Operettszínház – Lady Budapest

Tábori György Utazás című regényéből húsz évvel ezelőtt Kocsák Tibor és Miklós Tibor írtak drámai musicalt, az Operettszínház most Lady Budapest címen mutatja be a darab felújított változatát. A történet főszereplője egy angol  arisztokrata hölgy, Lady Ashton, aki bármit megtenne, hogy a harcokban  megsebesült szerelmét, az egyetemi tanár Veres Pált kimentse az 56-os megtorlás őrületéből. Az előadás főbb szerepeiben Janza Katát, Vágó Bernadettet, Szabó P. Szilvesztert, Szerényi Lászlót, Mészáros Árpád Zsoltot, Földes Tamást, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Szinetár Dórát és Vágó Zsuzsit láthatjuk.

lady_toth_anett.JPGFotó: Tóth Anett

Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen – Szélfútta levél

A szabadságharc hatvanadik évfordulóját a Debrecenben történtek felidézésével ünnepelik a Csokonai Színházban. Az előadás cselekményének fő vonala Mensáros László ’56-os szerepét idézi, ő volt a Forradalmi Bizottság elnöke, kihallgatását és tárgyalását jegyzőkönyvek alapján dramatizálta a szerző, Falusi Márton. Az előadást Csikos Sándor rendezte.

csokonai_proba.JPGSzélfútta levél (próbafotó) - Csikos Sándor, Janka Barnabás, Szilágyi Tibor (fotó: Csokonai Nemzeti Színház)

Jókai Színház, Békéscsaba – Programsorozat

Október 1-jétől hatvan napon keresztül, naponta ötször hangzanak el különböző versek, újságcikkrészletek, rádiónyilatkozatok, naplórészletek a színészek tolmácsolásában a színház előtti téren. A Tisztelet a hősöknek! című kezdeményezéssel a Békéscsaba főterén 60 négyzetbe írják az évszámokat 1956-tól 2016-ig, hogy a résztvevők "a történelmen végigmenve" róhassák le tiszteletüket. Október 22-én a Forradalom és színház 1956-2016 című előadást  mutatják be a Vígadóban, amelyet Elek Tibor, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője állított össze, és Tege Antal, a színház művésze rendez. Minden elhangzó szöveg Békéscsabához és a Jókai színházhoz kapcsolódik, korabeli tudósítások, az akkori lapokban közölt versek, nyomozati jelentések hangzanak el a színpadon.

tege.JPGTege Antal a sajtótájékoztatón (fotó: Békéscsabai Jókai Színház)

Katona József Színház – PanoDráma dokumentumszínház  

A független szcéna egyik különleges társulata, a PanoDráma színházi, illetve felolvasószínházi előadásait láthatjuk a Katonában október 23-án. A PanoDráma munkáinak túlnyomó része verbatim alkotás, a színdarab egy adott témában eredeti, az alkotók által készített interjúkból, egyéb hiteles dokumentumokból áll össze.

A Pali a forradalom egyik hősét, Maléter Pált mutatja be a felesége, Gyenes Judith (Maléter Pálné) szemszögéből. 1940-ben kezdődött Maléter katonai pályája, 1956-ban már ezredesként küldték a Kilián laktanyába, hogy a felkelők közt rendet tegyen. Lelkiismerete azonban a felkelők oldalára állította, aminek következtében Nagy Imrével egy napon, 1958. június 16-án kivégezték. Maléter Pálnét Szamosi Zsófia alakítja, az előadást Lengyel Anna állította színpadra.

katona_pali.JPG                  Maléter Pál, Gyenes Judit, Szamosi Zsófia

A Keserű boldogság Csalog Zsolt Doku56 című interjúkötetéből, a Jancsó Líviával készített interjú alapján készült. Jancsó Lívia az amerikai nagykövetségen dolgozott a forradalom idején, besúgóktól körülvéve titokban legépelte Mindszenty hercegprímás emlékiratait, letartóztatták, faggatták, fenyegették, majd elengedték, utóbb internálták, ott is igyekeztek megtörni, határozatlan időre magánzárkába csukták. Lívia pedig minden szabadulása alkalmával rohant vissza az Egyesült Államok nagykövetségére, dolgozni. Jancsó Líviát Kari Györgyi alakítja, a felolvasószínházi előadást Ördög Tamás rendezte.

katona_keseru_all_nagy.JPG                      Kari Györgyi, Csalog Zsolt

Magyar Állami Operaház – Kádár utolsó beszéde

1989. április 12-én az MSZMP Központi Bizottságának zárt ülésén váratlanul felszólalt Kádár János. Az akkor 77 éves pártfőtitkár a rendszerváltozás előtt nem sokkal próbált számot vetni az 1945 után történtekben vállalt szerepével, felelősségével. Csapongó, sokszor szinte összefüggéstelen beszéde régi bűnök súlyától görnyed, és a sok csönd és mellébeszélés közt beszűrődik a valóság is a maga iszonyatával. A Kádár utolsó beszéde című produkció Novák Tamás történész, dokumentumfilmes első színházi rendezése, az előadást az Operaház nézőtere alatti, 80 fő befogadására alkalmas Trapéz pincében kerül bemutatásra.

kadar_kreativ.JPG

Miskolci Nemzeti Színház – Az ember tragédiája

1956 októberében a forradalom és következményei miatt nem mutatták be Miskolcon az akkor próbált darabot, utoljára pedig 1996-ban játszotta a nemzeti drámát a Miskolci Nemzeti Színház. Idén az ’56-os forradalom előtt tisztelegve Keszég László rendezésében tűzik újra műsorra. „Fő célunk, hogy olyan előadást hozzunk létre, amit nem kötelességből néz meg a közönség, hanem valóban eljussanak a nézőkhöz – első hallásra – a versekben kifejtett gondolatok” – mondta a rendező. „Ez az előadás aktív részvételt kíván a nézőtől is. De ha az ember veszi erre a fáradságot, akkor nagyon sokat kap” – hangsúlyozta. Ádám szerepében Simon Zoltánt, Éva szerepében Prohászka Fannit láthatjuk, Luficert pedig Görög László alakítja. Október 23-án délelőtt flashmobokat, utcán megrendezett, történelmi pillanatokat felidéző színházi jeleneteket, 10-15 perces előadásokat is láthatunk Miskolcon.

ember_galos_mihaly_samu.JPGAz ember tragédiája (fotó: Gálos Mihály Samu)

Nemzeti Színház – Tóth Ilonka

toth_plakat_all_ok.JPGOktóber 21-én Varsóban mutatják be Vidnyánszky Attila rendezését. A tiszta lelkű, segítőkész orvostanhallgatót 1957-ben végezték ki, miután egy példastatuáló koncepciós perben egy rakodómunkás meggyilkolását bizonyították rá. Történetéből Szilágyi Andor írt drámát. „Rendezőként az érdekel elsősorban, hogy meg tudjuk-e teremteni a színpadon azt az atmoszférát, ahogyan egy kegyetlen és gyilkos diktatúra évei után a szabadság pillanatnyi szent száguldással végigsöpört az országon” – nyilatkozta Vidnyánszky Attila az előadással kapcsolatban. A főszerepben Waskovics Andrea ötödéves színészhallgatót láthatjuk. A szereplők közül  Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László, Mécs Károly a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak.

Örkény Színház – Emlékezés a régi szép időkre

Eörsi Istvánt 1957-ben nyolc év börtönre ítélték a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amely nem csupán a rabság hétköznapjainak keserű és ironikus felidézése, de a börtönfalakon túl zajló kádári „konszolidáció”, a kollektív felejtés kemény kritikája is. Eörsi István írása felhasználásával Bagossy László és Ari-Nagy Barbara állította össze az előadás szövegét. A börtönmonológként meghatározott produkciót az Örkény Színház Stúdiójában mutatják be október 21-én Polgár Csaba rendezésében, Znamenák István alakítja Eörsi Istvánt.

emlekezes.JPG

Pesti Színház - Papírkosár

Eszenyi Enikő több kisfilmet rendezett egykori mestere, Kapás Dezső novelláiból, a forgatások augusztusban kezdődtek a Vígszínház művészeinek közreműködésével. A kisfilmek október 23-án a Pesti Színház előadásában láthatók majd, ahol a Vígszínház társulata az ’56-os forradalomra emlékezik.

RS9 – Kossuth tér 1956. október 25.

la_nagy.JPGAz RS9 felolvasószínházi előadás keretében emlékezik az 1956. október 25-én, a Kossuth téren lezajlott brutális sortűzre. Az RS9 Vallai kertjében megtekinthető előadás szöveg Lábán Katalin, az RS9 Színház igazgatója szerkesztette.

Vígszínház Házi Színpad – A szökés

A szökés Gérecz Attila történetét mutatja be, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő a jeges áradó Dunán átúszva hazaszökött a várandós szerelméhez. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956. október 30-án szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Klauzál téren. Gérecz Attila költő a forradalom hősi halottja lett. Saját szökését egy elbeszélő költeményben dokumentálta, ez a szöveg alkotja az előadás gerincét. A monodrámát Csuja László rendezte és Orosz Ákos adja elő. Az előadást a Vígszínház Házi Színpadán október 23-án este 6 órakor lehet megtekinteni.

Vörösmarty Színház, Székesfehérvár – 56 csepp vér

Az ’56-os forradalmi környezetbe ültetett Rómeó és Júlia történetet Szikora János rendezésében mutatják be október 1-én, október 23-án pedig az Erkel Színházban lesz látható. A musical  zenéjét Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa szerezte. "A darab ereje a fiatalságban rejlik, abban az igazságban, hogy a forradalom motorja a fiatalság ereje volt" - mondta Szikora János.

56_csepp_ver_kiss_laszlo.JPG56 csepp vér (fotó: Kiss László)

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr1511778001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.