A Kolibri Színház egy olyan hely, pontosabban három hely, ahová a csecsemőtől a fiatal-, illetve örökifjúkorig érdemes lehet ellátogatni. 

Közeledik a szeptember 17-ei Színházak Éjszakája, mi pedig ennek apropóján bemutatjuk a programban résztvevő színházakat. Ezúttal a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház kerül sorra.

A tavalyi Színházak Éjszakáján (fotó: Bottyán Marcell)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egyetlen professzionális bábszínház Budapesten. De talán az egész országban. Teltek-múltak az évek, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt készültek színvonalas, országot-világot bejáró előadások, mígnem egyszer csak (1992-ben) a Budapest Fővárosi Közgyűlés mit nem gondolt? Elérkezettnek látta az időt arra, hogy ebből az egyből immár kettő legyen. Magához kérette Novák János zeneszerző-rendezőt, és azt mondta neki, hogy az új színház neve ettől kezdve Kolibri Színház legyen. Majd azzal bocsájtotta igazgatói posztjára, hogy az intézmény a legkisebbektől az ifjú emberekig nyújtson valamennyiünknek tartalmas élményt, igényes szórakozást. Novák János pedig így is tett. Így még mindig ő a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója. Aki nem hiszi, járjon utána.

A mesemondás itt véget ér, már csak azért is, mert mint műfabulánkból kiderült, a Kolibri Színház nem pusztán a kisgyermekek számára hoz létre előadásokat. A Kolibri Pincében nagyiskolásokat és középiskolásokat is rendszeresen kínál meg olyan korosztályos témákkal, amelyek az iskolai oktatás vagy a baráti közösségek keretein belül talán kibeszéletlenek maradnának.

kettős:játék - Alexics Rita, Bartos Ágnes (fotó: Bottyán Marcell)

A kettős:játék című előadás (kritikánk itt olvasható) és a Cyber Cyrano az internet előnyeit és hátrányait, a virtuális élet elöl- és hátulütőit mutatja meg, Thomas Mann klasszikusa, a Mario és a varázsló a szabad akarat terhének és határának a kérdéseit járja körül, a Delete a kamaszkori öngyilkosságokról és ennek miértjeiről (kritikánk itt), a Függésben nomen est omen fiatal és idősebb kori függéseinkről szól. Következő, szeptemberi bemutatójuk, a Nincsenapám, seanyám pedig a szülei mellett, vagy talán éppen miattuk magára maradó nagykamasz-létet teszi témájává.

Súlyos témák, ám a Kolibri Színház nem hagyja magára ezekkel a terhekkel sem a fiatalokat, sem a tanáraikat. Jelen pillanatban tizenhét előadásukhoz kapcsolódik színházpedagógiai program, és amellett, hogy drámafoglalkozásokat kínálnak ezekhez a bemutatókhoz, és a tanárok számára műhelyfoglalkozások keretén belül drámapedagógiai támogatást adnak, az előadásokat feldolgozó írott anyagokkal is segítik a pedagógusok munkáját. (Korábban készült interjúnk a Kolibriben folyó drámapedagógiai munkáról itt olvasható.)

(Delete - fotó: Dudás Ernő)

És ha már mesével kezdtük, akkor fejezzük be a legkisebbekkel! A Kolibri Színház csecsemőszínházi előadásokat is kínál - három éves korig. Személyes tapasztalatom nincsen, és nem is nagyon tudom elképzelni, amint szoptatós anyák a gyermekeikkel a jobb, kedvesükkel a bal karjukon zenélő előadást néznek, de tény, hogy hallottam már jókat róla. És ha létezik csecsemőúszás, és azt is mondják, hogy egy gyermek már a hasban is érzékeny a harmóniára és a disszonanciára, akkor miért is ne?!

A tavalyi Színházak Éjszakáján a kisebbeket kézműves-foglalkozással, arcfestéssel, meseolvasással, kulisszajárással és A trollgyerek című előadással várta a színház (kritikánk itt), a nagyobbakat pedig Cseh Tamás-dalokkal, és megzenésített Ady Endre-versekkel fogadta.

Beszélgetés A trollgyerek főszereplőjével, Fehér Dániellel a Színházak Éjszakáján

És még itt sincs vége.

A 2016-os Színházak Éjszakájára jegyek itt kaphatóak.