Székely Kriszta új nézőpontba helyezi a drámát, s tesz elénk egy minden ízében átgondolt, a rácsodálkozás izgalmát mindvégig fenntartó, a mai magánéleti konfliktusokra reflektáló, huszonegyedik századi előadást.

Szabó-Székely Ármin dramaturg és Székely Kriszta rendező átirata egy hagyományos hosszúságú mozifilm időtartamába sűrítette be Helmerék házassági kudarcának történetét. Nincsenek lassan csordogáló ibseni dialógusok, nagy élveboncolások, hosszas vívódások. Van helyette lüktetés, elharapott szavakba, félbehagyott mozdulatokba burkolt indulat, robbanás előtti feszültség. A rendező feltételezi, hogy a néző előtt sem irodalmi, sem hétköznapi szinten nem ismeretlen a sztori, ezért is működhet a hiánydramaturgia.

Ónodi Eszter, Fekete Ernő (fotó: Toldy Miklós)

Székely Kriszta erre a tudásra-tapasztalásra alapozva helyezi új nézőpontba a drámát, s tesz elénk egy minden ízében átgondolt, a rácsodálkozás izgalmát mindvégig fenntartó, a mai magánéleti konfliktusokra reflektáló, huszonegyedik századi előadást. Mintha egy egyetemi csoporttalálkozót hívna össze karácsony közeledtével, hogy negyven pluszos szereplői szembesüljenek elmúlt évtizedeik morális és egzisztenciális sikereivel és félresiklásaival. Ez az egy alomból indulás amellett, hogy egy korosztályos számvetésre kínál alapot, Nóra végső döntésében, az önmagát vállalásban is fontos szerephez jut.

Mint ahogy a gyerekek is megkerülhetetlen részei Székely rendezésének. A három Helmer-sarj zsivajával, túlmozgásos adok-kapokjával – anyjuk laza nevelési elveiről árulkodva – betölti a házat, s kézzelfoghatóvá teszi, hogy a szülők önmegvalósításánál az ő jövőjük a tét. Így lesz zavarba ejtően erős Nóra kilépése a közös kis életükből.

Nóra - karácsony Helmeréknél (fotó: Toldy Miklós)

Székely Kriszta rendezése egyszerre van a történeten kívül és belül. Nemcsak a Balázs Juli tervezte realista bankárlakásra (a családfő dolgozószobája feletti vezérkos-trófeával) és a stilizált zúzmarás fákra osztott díszlet sugallja ezt. Még csak nem is az a két tinédzserből álló zenekar (Himmler Andris, Szalai Álmos), amelyik a színpad széléről a lakásban zajló eseményeket kíséri, ellenpontozza, erősíti. Sokkal inkább azok a forszírozott stílustörések, amik időről időre megjelennek a szereplők játékában. Ez a skála a westernjelenettől a krimiszerű elemeken keresztül az „ilyenek vagyunk, ha kivetkőzünk magunkból” paradox megoldásáig terjed.

A Katona színészei ebben a játékban újra ragyogó partnerek. Ónodi Eszter és Fekete Ernő Nóra–Helmer kettőse egy önámításon és a másik becsapásán billegő kapcsolatot zúz darabokra. A jelmezbál után úgy esnek egymásnak, mint két vámpír, aki a másik véréből merít erőt. Ónodi Eszter nagyívű játékában a zaklatottság, a megfelelési kényszer a kezdetektől jelen van. Majd következik a csodavárás, a kétkedés szakasza. De mivégre a bizakodó mosoly, ha csak értetlenség a reakció? Nóra távozásakor a színpad szélén álló színésznő úgy néz a távolba, hogy tekintetében az újtól való félelem, a lelkiismeretfurdalás, az elszántság egyként benne van. Felemelő.

Nóra – karácsony Helmeréknél (fotó: Toldy Miklós)

Fekete Ernő Helmerének az énközpontúság stációit kell bejárnia. A nyájas lekezeléstől az ejnye-bejnyén át az agresszióval párosuló értetlenségig jut el. Karrierépítésébe az ellentmondás nem nagyon fér bele. Csak ő-ségével egy párkapcsolatban nincs mit kezdeni.

Pelsőczy Réka és Keresztes Tamás Kristine–Krogstad párosa tapasztalással a háta mögött talál újra egymásra. A karácsonyfát tologató barátnő Pelsőczy megformálásában higgadt, céltudatos nő, akinek nem kis szerepe van Nóra eszmélésében. Keresztes a zsaroló figurában is felmutatja az emberit, s befogadhatóan magyarázza gerinctelen tetteit. Rank doktorként Kocsis Gergely a halálos beteg barát életbe (és Nórába) kapaszkodását játssza el szarkasztikusan.

Helmeréknél fekete volt a karácsony. De vajon az új esztendő kinek milyen színt tartogat?

Csizner Ildikó

(2016. december 31.)

A Nóra – karácsony Helmeréknél adatlapja itt olvasható.